Silent Hill: Downpour teszt

  • Írta: Ca$h
  • 2012. április 11.
  • silent hill downpour, teszt, x360
Silent Hill kicsiny városában senki sem ártatlan, az áthatolhatatlanul ködös, gyakran esős utcákon a rémület bármikor rád törhet. Vannak olyan helyek a világon, ahol az igazságra mindig fény derül, aki egyszer idetéved, két választása lehet; vagy tisztázza a múltját vagy pedig belehal miközben megpróbálja…

Kevesen tudják, de a túlélő-horror műfaja az Alone in the Darkkal született meg, azóta rengeteg próbálkozás volt ennek a legendának a megismétlésére, ezek közül is a leghíresebbek a Resident Evil és a Silent Hill. Mindkettő mestermű a maga módján, míg a Resident Evil az akcióra helyezte a hangsúlyt, addig a Silent Hill az elképesztően nyomasztó hangulatra és atmoszférára. Kevés olyan félelmetes játékkal találkoztam az életem során, mint a Silent Hill első része, talán csak a Dead Space volt képes ezt újra éreztetni velem. Azóta a stílusok összeolvadtak, a félelemküszöb sokkal magasabbra nőtt, de egyvalami mindegyik szériánál megmaradt. A készítők minden erejükkel azon vannak, hogy képesek legyenek újrateremteni az eredeti hangulatot. A Silent Hill Homecoming egy remek játék volt, de sajnálatos módon még csak meg sem közelítette az eredeti koncepciót. Nagyon reméltem, hogy ezt ezúttal sikerre tudják majd vinni, szerencsére nem kellett csalódnom!


A Downpour ízig-vérig Silent Hill, igazi régi iskolás anyag, mely maximálisan igyekezett hű lenni az első trilógiához, és mindeközben megpróbált némi újdonságot is vinni a szériába. Murphy Pendelton története érdekes, megható és sokszor ijesztő is egyben, hiszen egészen az utolsó pár percig fogalmunk nem lesz arról, hogy mi is történt vele valójában, minek köszönhető ez a földi pokol, amibe belekerült. Az összesen hat végkifejlet pedig hosszú időre le fogja kötni a játékosokat, hiszen mindegyik megtekintéséhez minimum három végigjátszásra lesz szükségünk. Silent Hill városa még sose volt ilyen hatalmas, még sose tartogatott ennyi rejtélyt, ennyi misztikumot és ilyen sok izgalmat a számunkra. Maga az alapkampány is egy masszív tízórás kalandozást tartogat magában, de ha meg szeretnénk oldani minden mellékszálat, ez akár a duplájára is növekedhet.


Kalandozásunk során találkozni fogunk pár döntéssel, amiknek a végkimenetele gyakran pont az ellenkezője lesz annak, amire normál esetben számítottunk volna. El kell döntenünk, hogy a legyőzött ellenfeleket brutálisan kivégezzük, vagy figyelembe vesszük, hogy annak idején ők is érző, lélegző emberi lények voltak, s így inkább a sorsára hagyjuk őket, ezzel vállalva a kockázatot, hogy hamarosan újra ránk fognak támadni. Ezek azok a fordulópontok a történetben, amik befolyásolják majd a végkimenetelt, úgyhogy jól meg kell gondolnunk, hogy milyen döntéseket hozunk.


Sajnálatos módon már az első pár percben találkozni fogunk a hihetetlenül bénán megírt játékmotor hiányosságaival. A készítők célja egyértelműen egy Uncharted-féle folyamatos akció megteremtése lett volna, ahol sose áll meg a haladás, a játék folyamatosan tölt. Ennek sajnos az lett az eredménye, hogy állandóan megáll a játék, a töltések miatt iszonyatos szaggatásra kell számítani, és ha mindez nem lenne elég, akkor sajnos gyakran előfordul, hogy ebbe végleg bele is fagy a játék. Tehát ha jót akartok magatoknak, akkor a lemezt felinstalláljátok a HDD-re, és a mentéseket egy USB meghajtóra mentitek, mert ebben az esetben legalább a lefagyást el lehet kerülni.


A Silent Hill erőssége mindig is a tökéletes kiszolgáltatottságban rejlett, melyhez párosult egy nehezen emészthető, mérhetetlenül nyomasztó hangulat, melynek a csúcspontja a másvilág, az „Otherworld” volt. Ez most sem lesz másképp, hiszen elég csak egy kicsit belefeledkeznünk a város felfedezésébe, a nyomozgatásba, a fáradhatatlan rohamokban ránk támadó ellenfelek folyton kizökkentenek minket ebből. Ha csak egyedül törnek ránk, már biztonságban érezzük magunkat, ha pedig tömegesen, akkor komolyan el kell gondolkoznunk a futás opcióján. Sosincsen elég lőszer, sosincsen elég életerő-csomag, pedig mindegyikből található lesz számtalan, de biztonságban nemigen fogjuk érezni magunkat egyszer sem. Főleg hogy a történetnek köszönhetően időnként teljesen elveszítjük a tartalékainkat, szóval, ha megfogadtok egy jó tanácsot, akkor nem próbáltok meg raktározni.


Sajnálatos módon azonban a harcrendszer még inkább fokozza a komfortérzés hiányát, mivel ellenfeleink meglepően intelligensek, nehéz őket pontosan kiszámítani, a folyamatos védekezés hamarosan a fegyverünk töréséhez vezet majd, szóval, jól meg kell fontolnunk a menekülés lehetőségét. Sajnos nincsen kitérés mozdulat, pedig ez az egyetlen dolog, amire igazán szükségünk lenne ahhoz, hogy ne csak rosszakat mondjak a harcról. Rendkívül frusztráló és idegtépő minden egyes csata, pillanatok alatt el tudjuk fogyasztani a készleteinket, akár egy ellenféllel való küzdelem során is. Hiába okosak és ügyesek a szörnyek, csak nagyon ritkán lesznek képesek igazán ránk hozni a frászt, az esetek többségében csak béna, idióta akadályok lesznek, amiket minél hamarabb le kell küzdenünk, hogy végre tovább nyomozhassunk. Ha nyugalmi helyzetben nem regenerálódnánk vissza 40%-ra akkor teljesen játszhatatlan lenne. Szerencsére azonban fegyverek akadnak majd dögivel, sokszor olyan kupaccal is találkozni fogunk, amiknek a tartalma kifogyhatatlan, ilyenkor érdemes a célzás majd dobás csodáját alkalmazni, mert idővel ellenfelünk kidől és nincs is más dolgunk vele, mint kivégezni, majd az örök vadászmezőkre küldeni. De, ha minden végkifejletet látni akarunk, akkor lesz olyan végigjátszás, amikor sajnos nem végezhetünk ki egyetlen árva ellenfelet sem.


A Silent Hill Downpour egy remek próbálkozás arra, hogy felidézze bennünk az eredeti hangulatot. A hosszú és izgalmas kampány, telerakva érdekesebbnél érdekesebb melléküldetésekkel, sok-sok órára, akár napokra is le fog kötni minket. Az összes végkifejlet megnézéséhez minimum három végigjátszásra lesz szükség, szóval tartalom az van benne bőven. A pontozás csak és kizárólag a technikai megvalósítás és számtalan baki miatt nem lehetett magasabb, ami sok fejfájást és idegességet fog okozni nekünk. Remélem legközelebb már ezekre is figyelni fognak és akkor könnyen lehet, hogy minden idők legjobb Silent Hilljét kapjuk a kezeink közé. Ellentétben a legújabb Resident Evillel, ez egy meglehetősen kellemes csalódás volt a számomra, nem vártam tőle semmi extrát, és sokkal de sokkal többet kaptam! Bátran merem ajánlani minden rajongónak, azoknak meg végképp, akik nem ismeretesek ebben a mitológiában.

Kapcsolódó cikk

36.
lacinho01
nekem nagyon bejött platinumra kitoltam
35.
DevilGamer
Jó kis játék, hamarosan megveszem :)
34.
sinister
A szaggatás és a béna harcrendszer ellenére sztem a második rész óta ez a legjobb SH.Hangulat tekintetében mindenképpen.A mellékküldetéseknek köszönhetően a játékidő is viszonylag hosszúnak mondható...örvendetes.
32.
energie23
Sziasztok! Most kezdtem a játékot, és annyi lenne a problémám, hogy nem világít a zseblámpám! Nem tudjátok, hogy mért nem? Külön kéne beállítani? Előre is köszi!!
30.
Ca$h
#29: Teljes mértékig egyet kell hogy értsek veled, de egy fontos dologról nem szabad megfeledkezni ... mégpedig arról, hogy az első találkozás mindig megismételhetetlen és utánozhatatlan, annak tükrében, hogy ez már a nyolcadik rész igencsak jónak mondható. Nem tudja pótolni és visszahozni a régi élményeket, hiszen akkor még új volt, akkor még mi is mások voltunk. De ha már képes jól szórakoztatni és lekötni minket ennyi rész után is, akkor már megérdemli a jó pontozást.

Olyan ez, mint mondjuk a Fűrész című film, az első rész zseniális volt, a második fergeteges majd a harmadik résztől fogva zuhanórepülésbe kezdett és így a 87. rész után már meg se nézik az emberek ... a horror nem az a műfaj amit úgy nagyon folytatni kéne. A Dead Space 2 sem hozta azt a fokú rettegést mint az első rész, de elég volt csak visszatérni az Ishimurára és már magam alá is tojtam, főleg, hogy egész végig nem történt semmi, nem támadt ránk senki, pont ettől volt olyan iszonyatosan nyomasztó és félelmetes ... egy szónak is száz a vége, vannak olyan élmények amik már sose fognak megismétlődni, de meg lehet próbálkozni az újítás gondolatával. A Silent Hill esetében ez a történet maga volt, a Dead Space esetében meg az akcióorientáltság. De ami régen volt, az mindig sokkal szebbnek és jobbnak fog tűnni visszagondolva. Érdemes lenne kipróbálnod a Silent Hill HD verziót, rögtön csalódni fogsz ezekben a részekben is, mert az emlékeinkben sokkal de sokkal jobbnak maradtak meg, mint amilyenek valójában voltak.
29.
hege
Hááát.... Talán az a baj, hogy én már öreg róka vagyok, de ez a progi már nem azt hozta, amit vártam. Én még a régi trilógia rajongója vagyok, inkább a SH2-é és én nálam még az mindig etalon. Az SH 4 is tetszett, de inkább a története miatt, mert valamelyest kapcsolódott a második részhez. Utána, pedig lejtőre került, sztem a sorozat.

Hogy mi is hiányzik belőle? Nem tudom már, hol is olvastam azt, hogy kevés olyan játék van amitől igazán lehet félni, köztük van a Silent Hill, mert azon lehet sírni is. Vagy valami ilyesmi... Akik játszottak vele tudják miről beszélek. Egyszerűen kifacsarítja ez ember szívét. Elég, ha csak a SH 2 apartman részére, a börtönre, kórházra gondoltok, de az SH 3 vidámparkja vagy a sült kutyája is elementális erővel hat.

Egy szó mint száz még ezt nem hozzák vissza nekem minden Silent Hill, csak középszerű túlélő horror. Ez van.
28.
#26: az oké, de minőségben és ahogy a pc-sek sirják, a port maga nem ér fel a konzolos minőséggel... más pl a dark souls-t vagy pl egy crysis 2t(mert ez tapasztalat) pc-n és már konzolon játszani, nem a kontroller miatt, hanem ugy minőségben is... és konzolon ezek a játékok jobbak... pl egy tps-t jobb konzolon irányitani pl a verekedős játékoknál is és az autos játékoknál is ez van... király fps-ek vannak konzolra, kontrollerrel könnyű irányitani azokat is, és a minőség is jo, pc-n ez már más, ott csak átportolják és ugy hagyják néhány élsimitást végezve, bugokrol meg a gépigényről nem is beszélve... (gépigény is egy vicc, vannak olyan játékok amik pc-n az x360 verzionak MEGFELELŐEN fut, de nagyobb gép kell neki mintha az x360-t leutánozva összerakunk az xbox erősségével megfelelő pc-t... ez mi??? és ALIG szebb!!!

szal konzol jobb játékra DE kezd már változni a helyzet DE még nem változott meg annyira h jobb legyen a pc a konzolnál JÁTÉKválaszték szempontjából... a grafikárol ne is beszéljünk, UC3 legyőzte a csucspc-s játékok grafikáját, még 2010ben is a god of war 3 lett a legszebb grafika... ennyit a pc-ről :)
27.
robertvetro
Nem igaz,hogy nem tesztelik le a konzolokon a játékot és nem javítják ha fagyogat!Ilyet 2012-ben basszus!Pedig nagyon érdekelne!A tesztért köszönet!üdv.
26.
adikas
#25: Tapasztalatom alapján egyre több konzolcím jön ki PC-re kérdéses, miért? :)
25.
#24: nem fog pc-re jönni, konzolt kell venni ha ilyenekkel is játszani akarsz, sokkal jobban megéri, tapasztalat :)
24.
pierre le fou
pc-re mikor jön ki? (ha jól tudom arra is megjelenik, ugye?)
21.
biztos megveszem de a király ssx, ufc3 meg mortal kombat (komplete collection miatt) most nagyon elveszi a pénzem, de legalább van mivel játszani :p ez is meglesz, elvégre szerettem az előző részeket is :)
19.
amadeusz gyermeke
Szerintem gáz . életem elsö 2 játéka a metalgear s a silent hill volt . ilyen hibákal nemkell. Amúgy minden máshol alacsonyabb pontot kapott. nem véletlen.
18.
sinister
Ha ez a game megüti az SH Origins szintjét,nálam már siker.Ott is elkoptak a fegyverek,sűrűn kellett menekülőre fogni a dolgot,a lőszer is kevés volt.Nekem olyannyira bejött a játékmenet,hogy képes voltam újra végigtolni lámpahasználat nélkül,hogy megkapjam a stalker cuccot. :D Aztán persze elértem az UFO befejezést is,és enyém lett a kifogyhatatlan lézerpuska,így muszáj volt visszamennem mégegyszer,hogy bosszút álljak az összes monsztán :D Ha a Downpour legalább ennyit teljesít,vevő vagyok rá (azért nem árt ha a sztori is rendben van).
17.
DON GONDOCS
#15: http://www.youtube.com/watch?v=VJACFMc-Rb4

nézd akis barátaidat :)
16.
daft_pete
Jó teszt lett, egyet értek a pontozással is. Én ez miatt a játék miatt is vettem PS3-at [a másik a GT5] és megérte. Rengetegszer végigjátszottam az előző részeket és féltem is ettől a résztől, hogy nem fogja hozni az általam várt minimumot, de szerencsére nagyon jól eltalálták. Kicsit olyan érzésem volt játék közben, mintha összegyúrták volna a régebbi részeket és még hozzáadtak volna egy kis pluszt... na meg persze írtak köré egy új történetet. Fagyással nem találkoztam, de időnként megállt bennem az ütő, hogy mentés közben meghal a game [vagy a konzol].
15.
örülök h konzolom van és h ezzel IS tudok játszani :) csak annyi konzolexkluziv játék jött már ki, alig tudom mivel kezdjem :S :)
12.
dabbaska1000
#4: Ca$h ez nem is vicces,csak egy kicsit XD.
9.
Ca$h
#7: Én hardon toltam, hard fejtörőkkel, a checkpointos dolgot úgy kell elképzelni, hogy volt amikor több mint fél óra játékidőm ment kárba annyira visszarakott. A feltöltődés valóban jó dolog, de sokszor ez sem ment meg minket a haláltól, főleg a végefelé lesz brutálisan nehéz és frusztráló a sok harc és menekülés ...
8.
givi6
Egyik Silent Hill-ből csináltam videó tesztet egy barátommal xD az igazán szép volt, jó kis játék(ok)
7.
DON GONDOCS
#6: Ez a regenerálódás és checkpoint igencsak megkönnyíti az egyszeri játékos dolgát, de a fegyverek elhasználódásával akkoris meggyűlik a baja. Legalább nem fogunk unatkozni 2 fejtörő között.
6.
Ca$h
#5: Itt elkerülni igencsak nehéz, inkább menekülésnek nevezném és ha találunk egy biztos helyet kint megvárnak minket ... szóval én inkább a regenerálódásra bíztam magam miután rendbe jöttem mentem vissza kinyírni mindenkit! :)
5.
DON GONDOCS
A harcrendszer és az ellenfelek sose volt erőssége a sorozatnak, végülis a harcok elkerülésére célszerű volt, ezért volt túlélő horror.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...