Bejárta már a világot, nincs olyan motorshow a Földön, hol ne ismerné mindenki a nevét. Most pedig valami újba kezdett. Az élő rendezvényeket maga mögött hagyva a filmgyártás fővárosa felé vette az irányt, Hollywood legnagyobb akciófilmjein dolgozik, Steven Spielberg, Peter Jackson, James Cameron hátradőlhet a székében, megérkezett a sztár.
A Joe Danger: The Movie az előd által kitaposott utat követi. Hősünk egy ugratókkal, spirálokkal és csapdákkal teli pályán küzd meg a rajongók kegyeiért, az eseményeket oldalnézetből követhetjük, a feladat pedig nem más, mint a célszalag átszakítása, lehetőleg törött csontok nélkül. Utunkat akadályok egész sora keresztezi, ki kell kerülni őket, különben hason fekve végezzük, mutatványaink csak szebbé teszik az egészet, csináljunk néhány szaltót, engedjük el a kormányt, álljunk kézen, mindegy is, a lényeg, hogy nagyot üssön az egész.
Több mint hatvan jelenetet kell felvennünk, hat különböző forgatáson. A felhozatalt olyan nagy klasszikusok ihlették, mint az Indiana Jones, vagy a James Bond, fogunk dolgozni kopár sivatagban, hófödte hegyvidéken, őshüllők uralta dzsungelben, és statisztákkal teli nagyvárosban is, az érzés pedig, amikor az elrejtett jelekből rájövünk, melyik film adott alapot a környezetnek, egyszerűen felbecsülhetetlen. A pályák jópofák és tele vannak ötletes részletekkel, a hangulatra panasz nem lehet, az biztos.
Minél több mindent csinálunk, a végső értékelés annál jobb lesz. Fel kell venni az úton szétszórt tárgyakat, össze kell gyűjteni a D-A-N-G-E-R szó betűit, de vannak rejtett cuccok is, kemény dolog mindegyikre figyelni, főleg úgy, hogy százötvennel hasítunk egy versenymotor nyergében. S ha már a motorokról van szó, akkor ki édesebb, ki keserűbb szájízzel, de üdvözölje a második rész újdonságaként bemutatkozó új járműveket is. Míg korábban csak mi voltunk, és szeretett kétkerekűnk, addig most új járgányok is állnak a garázsban, csille, roller, monocikli, síléc, motoros szán, jetpack, vagyis minden, ami egy látványos akciófilmhez csak kellhet.
A kivitelezés ezúttal is hibátlan lett. Az irányítás egyszerű, az LB és RB szolgál a trükközésre, az X gombot lenyomva hősünk lehúzza a fejét, ha pedig elengedjük, akkor ugrat egyet. Az A gombbal tudjuk bekapcsolni a turbót, míg a bal kar szolgál a levegőben való forgásra, a lehetőségek kombinálása látványos eredményeket szül, érdemes kísérletezni nyugodtan. De ugyanilyen jó a külcsín is. A látvány a megszokott rajzfilmes stílust követi, a színek gyönyörűek, a gyermeki egyszerűséggel megalkotott környezet pedig magával ragadó, s ami a legjobb, az a zene. John Williams megirigyelhetné az erőt, ami a hangszórókból távozik, lehengerlő, mintha csak a moziban ülnénk.
Természetesen, hogy ha végeztünk a forgatással, akkor se kell törölni a játékot. A Deleted Scenes menüpontban újabb kihívások várnak ránk, a Movie Maker gombra nyomva saját pályákat készíthetünk, a Multiplayer alatt pedig barátainkkal mérkőzhetünk meg, egyszerre hárommal is. Ez utóbbi nem változott sokat az első rész óta. Egyszerre indulunk el a pályán, mindenkinek van egy sávja, de lehet köztük váltogatni is, ha beértük a másikat, akkor egy kedves maflással magunk mögé utasíthatjuk, Hollywood kemény hely, mi is azok vagyunk.
A Hello Games nem hazudtolta meg magát. A Joe Danger: The Movie ugyanolyan aranyos és szeretnivaló kis arcade cím lett, mint amilyen az előd is volt, van viszont pár dolog, ami miatt mégse érdemel a játék kiemelkedően sok pontot. Először is, rettentően kevés benne az újdonság, az egész olyan, mintha csak friss pályákat kaptunk volna az előző részhez, nem is egy igazi, új játékot, ami pedig ennél is kegyetlenebb, az az, hogy búcsúzunk az öreg motortól. Joe új járművei ötletesek és viccesek, én viszont azt szerettem a legjobban, mikor kétkerekűn vágott neki a kalandoknak, vannak dolgok, amiken egyszerűen nem kell változtatni.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.