True Detective sorozatajánló

Persze ehhez kell egy érdekes gyilkosság-sorozat, egy önválságban szenvedő rendőr (vagy kettő), csavaros történet, és egy mindent elsöprő összeesküvés. Persze ezt még egy megfelelő köntös mögé kell bújtatni: remek színészekkel, egy modern noir hangulattal és néhány keményebb képkockával. Az igazi nagy áttöréshez azonban még ez sem elég, kell az a bizonyos szikra, ami tényleg a magaslatokig emeli az adott címet. Most akkor le is lövöm a poént: a True Detective pontosan ilyen sorozat lett. Bitang erős sztori, és egy véget nem érő sorozatgyilkosság. Összeesküvés elméletekkel, látszólag megoldhatatlan eseményekkel, családi drámákkal és két tökéletes alakítással. 


Maga a történet egy visszaemlékezés, amit két nyomozó mesél el nekünk, Rust Cohle (Matthew McConaughey) és Martin Hart (Woody Harrelson). Gyilkosságok rengetik meg a városst, melyek igen hasonlóak egy régi esethez, előveszik hát a két főszereplőt, hiszen nagyjából 17 évvel ezelőtt ők buktatták le azt a tettest. Több dolgot nem is árulnék el a sztoriról, mert szavakba nem lehet önteni a látottakat. Fontos megemlítenem, hogy sokkal többről van itt szó, mint tanuk kihallgatásáról, helyszínek feltárásáról. Az élet értelméről, a lét végességéről, a vallásról is igen komoly érdekességeket, információkat tudhatunk meg Cole elmélkedéseiből. Nevezhetnénk még egy családi drámának is, hiszen mind a két hősünk bepillantást enged elkeseredett otthoni életébe. A tinédzserek okozta nehézségek, a gyász, a megcsalás, bizalom a magány - ezeket a témákat mind boncolgatják egyes epizódok, de olyan árnyaltan és rejtetten, hogy fel sem tűnik nekünk, hogy gyilkosságról szó sem volt már negyedórája. 


A bevezetőben említettem, hogy az igazán kirobbanó sorozatokhoz vagy filmekhez kell az a bizonyos szikra. Itt ez szikra, maga Matthew McConaughey, illetve az ő karaktere. Rust egy teljesen öntörvényű pasas, aki nem hisz sem az életben, sem az emberekben. Különcként kezelik a kapitányságon is, egyedül a társa, Marty az, aki valamilyen szinten elfogadja, sőt megérti őt. Kettejük kapcsolatát sem tudjuk hol elhelyezni. Egyszer megbízható igazi zsaruk, egyszer meg egymással lekezelően bánó férfiak. Rust az a karakter, akiből kitelik, hogy rosszabb perceiben bárkit képes összeroppantani, miközben önelégült mosolyra kanyarítja az arcát. Félelmetesen tükröz egy megtört, elgyötört, boldogtalan ember képét. Olyat, aki napi két-három doboz cigarettát szív és legalább egy üveg whiskyt iszik meg. Nem éppen egy szimpatikus személy érzetét kelti, mégis ő az, akinek a jelleme, a gondolatai és a mesteri tehetsége tekintélyt parancsol. Woody Harrelson karaktere egy átlagosabb, köznapibb ember. Aki megfelelően végzi a munkáját, kedvelik a munkatársai, de az emberi bűnöktől ő se mentes. 


A hangulat igazán nyomasztó a lassan hömpölygő információk, a balsorsú karakterek és a lerobbant helyszínek miatt. Megfordulnak nyomozóink a gettóban, örömlányoktól hemzsegő drogtanyákon, elhagyatott iskolában, sőt még egy gyárban működő szórakozóhelyen is. Kihallgató szobák tömkelege, börtönök és a füstbe burkolózó rendőrállomás. Ezek együttes hatása kölcsönöz egy olyan varázslatot, aminek köszönhetően epizódról epizódra esik egyre mélyebbre az állunk. Ezt fokozzák még a dallamok és zenék, melyek szintén tökéletesen el lettek találva. Ha éppen egy autósüldözésről van szó, ahol kemény rock zene szól, vagy ha egy nyomornegyed környékén való sétálás során szólal meg egy-egy szívhez szóló dallam. 


A forgatókönyvet Nic Pizzolatto jegyzi, akiről túl sok információt nem sikerült megtudnom. Csupán, hogy ő írja a Gyilkosság című sorozatot is, de ha a kedves úriember így folytatja még hosszú pálya áll előtte, ezt biztosan elmondhatjuk. A rendező székben Cary Fukunaga csücsül, aki néhány rövidfilmet és egy szerelmes drámát tudhat maga mögött. Ez utóbbi Michael Fassbender főszereplésével készült.  


Ecsetelhetném még a True Detective érdemeit. Rengeteget találnék még: képi megvalósítás, mellékszereplők, remek párbeszédek. Mégis egy szó, mint száz. Ez a cím majdnem tökéletes, az a kevés hibája pedig eltörpül a zsenialitás oltárán. Ezt a sorozatot mindenkinek, aki rajong az igényes dolgokért, látnia kell. Valahol izgalmas és akciódús, de ahol kell, ott szívbe markoló és nyomasztó. Minden apró kis dolog csak magasabbra emeli az értékét. Az HBO idei felhozatala között messze a legjobb, sőt talán minden csatorna sorozataira ráver néhányat minőségben, nyolc epizódon keresztül nézhetjük, ahogyan McConaughey lubickol ebben a szerepben. Nem hiába vette át azt az arany szobrocskát a napokban. Bármennyire is húzott a szívünk Leo-hoz. Illetve még ajánlom angolul nézni, mert fokoz még az így is katartikus élményen. Nem szokásom maximum pontot dobálni, de itt nem tudok mást tenni. Meg kell, hogy kapja azt a tízest. A Hannibálnak nagyon fel kell kötni a gatyát, ha krimi terén uralni akarja a piacot. Bár egy rossz hírt már most tudok közölni: Matthew McConaughey nem tér vissza a második évadban.

Szereplők: Matthew McConaughey, Woody Harrelson, Michelle Monaghan, Michael Potts, Tory Kittles, Dana Gourrier, J.D. Evermore, Madison Wolfe, Kevin Dunn
Rendezte: Cary Fukunaga
Író:  Nic Pizzolatto
Vágó: John Axelrad
IMDB értékelés: 9,5
Gamekapocs értékelés: 10