Dying Light - itt az első fejlesztői napló

#6: Nem túl sok zombit látni manapság a valóságban, lehet azért nem élethű, nincs kiről mintázni a zombikat...!

#4: Ne haragudj, nem tudtam, hogy kreténségnek számít az ha valaki "realitást" vár egy játéktól, aminek a lényege az lenne hogy beleéld magad és félj. Tudod én igen is fenn akadok egy ilyenen, mert szart sem ér egy ilyen játék ha képtelen vagyok beleélni magamat. Valahogy pedig úgy érzem, hogy kurvára nem tudnám magam beleélni egy olyan játékba, amiben én, szimpla emberi lény három méter magasan átugrok egy zombit, ami zombi létére úgy viselkedik mintha most látott volna meg egy kiszel tünde naptárat amiben a vén kurva egy kolbásszal elégíti ki magát. Nem azt mondom, hogy úgy fusson az élőhalott mint Usain Bolt, nem azt mondom hogy egy szerencsétlen nyeszlett buzit szeretnék irányítani, aki nem tud ugrani és nem azt mondom, hogy olyan reális játékot szeretnék, amiben még az is számít, hogy nincs meg a karaktered napi vitaminbevitele. Én csak azt mondtam, hogy egy picit szeretnék félni is az ellenfelemtől, amit elég nehéz elérni úgy, hogy az a bizonyos ellenfél egy retardált lajhár én pedig egy kenguru vagyok, akinek még egy Batmentől szermányolt kampós kötélpisztolya is van, ami 2 másodperc alatt felrántja egy ház tetejére.
A Telltale féle Walking Dead kattintásokból állt, mégis úgy tapadtam a képernyőre mint madárszar a szélvédőre. Ott valahogy ki tudták elégíteni ezt az én "húdenagy realitásvágyamat"(mert annyira nehéz azt elérni).
Dokumentumfilm? Egy hello kitty gamer vagyok? Szó sincs ilyenről cimbora. Én csak egyszerűen elvárom egy játéktól, hogy ne rúgja ki páros lábbal a picsámat abból az atmoszférából, amit meg akar teremteni.
Semmi bajom ezzel a free running dologgal, őszintén még tetszik is és értem, hogy a zombik nappal gyengék, mivel este nyomják be a Popeye spenótot. De milyen félelem és veszélyérzet lesz a játékban ha egyszerűen átugrok a nekrofil paradicsom egyik lakójának a feje fölött, majd pókember módjára (még ő sincs ilyen gyors) fellövöm a kis kötelemet egy biztonságos épület tetejére és kész? Ennyi a problémám. Nem temetem a játékot, csak elmondtam mi zavar benne.
Három apró hibát említettem meg, ami szúrja a szememet (nappal nagyon hülye zombik, kötélpisztoly, zombiátugrás) és máris egy realitásmániás kretén vagyok.

+ Nyilván én lehettem a kreténhadsereg azon tagja, akit már máshol is(dead island 2) láthattál kommentelni. Azért szoktam az ilyeneknél verni a nyálam, mert elszomorít a gondolat, hogy ebben a műfajban jó játék helyett vagy henteldét kapsz vagy pedig egy rakat szart annak ellenére, hogy annyi király kiaknázatlan lehetőség van ebben a témában.

#1: Az egyetlen valamire való zombis játék ami kijött ebben a nagy divatban, az a The walking dead volt. Az igazi viszont egy szintén single playeres de openworld, minden hülyeséget keményen büntető hard core realista túlélő játék lenne. Komolyabb AI-val rendelkező megismerhető vagy elhajtható NPC-k kellenének bele, akik segítségével felgöngyölíthetnénk, hogy mi is történt valójában és mindezt előre megírt scriptek és cutscenek nélkül, mindent full dinamikusan vezérelve. Tudom túl sokat akarok, majd talán 20 év múlva:D

#1: Annyira unalmas, hogy mindig van egy kretén (vagy mindig te?) aki realitást vár egy zombis játéktól.
Nem sok játékkal játszhatsz ha ilyeneken fennakadsz. És itt a játszhatsz kiemelve, mert ez játék, nem dokumentumfilm. Deal with it.

húú apám hát ez csúcs

Csak szerintem undorító, hogy odamész egy zombihoz és 3 méter magasba emelkedve átugrod, mintha tök normális lenne? Legalább az illúzióját adják már meg annak, hogy nem valami vak féllábú lajhárral kell harcolni. Az a kampós kötél pedig akkora hangulatromboló, értem én, hogy a szabad mozgás király, de valami realitásérzete is legyen már. Vágom, hogy este sokkal durcibbak a dögök, de attól még mindig szúrja a szemem.
Régóta várok már egy zombis játékra, amiben kevés lőfegyver van, a közelharc nagy szerepet foglal, gyűjtögetni kell az életben maradáshoz, a zombik tényleg veszélyesek és félelmetesek is és még néhány olyan elem, amit ritkán vagy egyáltalán nem látni ilyen játékoknál.