George Lucas a ’70-es évek elején alkotta meg Indiana Jones karakterét (akkor még Indiana Smith-nek hívták), majd Philip Kaufman forgatókönyvíróval közösen néhány hét alatt kidolgozták a film történetet, ekkor került a középpontba a Frigyláda, azonban hamarosan Kaufman egy másik filmen kezdett el dolgozni Clint Eastwood megbízásából. Ezután a projekt parkolópályára került, Lucas is inkább egy másik filmtervére, a Star Wars elkészítésére koncentrált. Mindkét filmötlettel kapcsolatban egy közös cél vezérelte, az hogy,  modernizálva ugyan, de felélessze a ’30-as, ’40-es évek egyik legnépszerűbb  formátumát, a filmsorozatokat. Egészen 1977-ig várni kellett, hogy a terv új lendületet kapjon: Lucas épp a Star Wars elképesztő sikerét pihente ki Hawaii-on, ahol jó barátja Steven Spielberg is épp a vakációját töltötte. Az egyik beszélgetés alkalmával Spielberg megemlítette, hogy nagyon szeretne egy James Bond filmet rendezni, erre Lucas csak annyit mondott, „felejtse el, neki van egy sokkal jobb karaktere mint James Bond”. El lehet képzelni, ezután már nem igen volt szó nyaralásról, a két filmes, ott helyben neki is látott, hogy lefektessék a film alapjait. Többek között ekkor változtatták meg Indiana Smith-ről, Indiana Jones-ra a karakter nevét, valamint itt vetette fel Spielberg Harrison Ford nevét mint főszereplőt.

A következő évben Lucas nekikezdett a film előkészítésének, párhuzamosan a Birodalom Visszavággal. Ekkor csatlakozott a stábhoz forgatókönyvíróként Lawrence Kasdan. 1978 januárjában Lucas, Spielberg és Kasdan egy héten keresztül, napi kilenc órában dolgoztak a film sztoriján és a vizuális megvalósításon. Ennek eredménye egy 100 oldalas jegyzet lett, aminek segítségével Kasdan elkezdett dolgozni a konkrét forgatókönyvön. Hat hónappal később végre elkészült a forgatókönyv első változata. Azonban hiába házaltak az ötlettel, az összes nagy stúdió elhajtotta őket, a vezetők ugyanis túlságosan elszálltnak és drágának találták az ötleteket, ráadásul Spielberg előző filmje, az 1941 óriásit hasalt a pénztáraknál. Végül Lucasnak sikerült megegyeznie a Paramountal egy 5 filmre szóló szerződésben. Az egyik legfontosabb kérdés azonban még mindig nem dőlt el, ugyanis nem volt még biztos ki alakítja majd Jonest. Lucas nem akarta, hogy Ford legyen az ő „Bobby DeNiro-ja” (Martin Scorsese 8 filmjében szerepel Robert DeNiro ), ezért egy kevésbé ismert színészt akart keresni. Egy ponton még Tom Selleck-nek is felajánlották a szerepet, szerencsére a sors (Selleck nem ért rá a Magnum mellett) és a józan ész  közbeszólt, és Spielbergnek végül 3 héttel a forgatás kezdete előtt sikerült meggyőzni Lucast, hogy Harrison Ford-ra bízzák a szerepet, ezzel a kirakós utolsó darabja is a helyére került.

1980. áprilisában Kasdan 5. forgatókönyv változatát véglegesítették és megkezdődtek a forgatási munkálatok, Lucas felügyelete mellett, akinek nagyon figyelnie kellett, hogy a költségeket a lehető legalacsonyabban tartsák. Végül 18 millió dollárból, mindössze 72 nap alatt forgatták le a filmet, ami elsöprő sikert aratott. Világszerte összesen 384 millió dollárt kaszált, amivel magasan az év legsikeresebb filmje lett, valamint 4 Oscar díjat is begyűjtött. Az inflációt is figyelembe véve, az Elveszett Frigyláda Fosztogatói még ma is a rajta van a Top20 legsikeresebb film listáján az USA-ban.

A történet elején Indiana Jones-t láthatjuk amint halálos csapdákat kikerülve egy arany szobrot szerez meg a perui dzsungelből. Hamar kiderül, hogy Jones nem egy egyszerű kalandor vagy  tolvaj, hanem egy igen neves régészprofesszor és egyetemi tanár. Az egyik elődása után a katonai hírszerzés két ügynöke kéri a segítségét. Az ügynökök elmondják, hogy a hírszerzés európai részlege elfogott egy német üzenetet, miszerint komoly ásatások folynak Egyiptomban, ahol Tanisz városát akarják megtalálni. Az okkult erők után kutató nácik  Jones egykori mentorát is említik, aki Joneshoz hasonlóan az okkult témák szakértője, ráadásul a birtokában van Rá pálcájának csúcsdísze. Jones hamar rájön valójában mit is keresnek a nácik, ugyanis Rá pálcája a kulcs a Lelkek Kútjának megtalálásához, ami pedig nem mást rejt mint magát a Frigyládát. Mivel az a hadsereg amelyik birtokolja a Frigyládát gyakorlatilag legyőzhetetlen, ezért Jonesnak hamarabb kell megtalálnia mint a náciknak.

Ha arra a kérdésre keressük a választ miért volt ekkora siker a film ( és később a sorozat többi része) mindenképp magával Jones karakterével kell kezdeni. Indy egy kifejezetten sokoldalú karakter, ha épp a terepen látjuk akció közben akkor egy mindenre elszánt hősnek tűnik. Azonban egyáltalán nem tévedhetetlen vagy legyőzhetetlen, van hogy hibázik és a kalandok végére jó pár sebhellyel gazdagodik. A másik oldalon viszont ott van a professzor, az egyetemi tanár, aki szerint a régész munkája 70 százalékban a könyvtárban történik, és aki a civil életben közel sem olyan talpraesett mint a kalandjai során. Ugyanígy, egyszerre cinikus, azonban bizonyos erkölcsi értékekből sohasem engedne. Ezek a kettőségek egyrészt életszerűvé, másrészt az esendősége pedig emberközelivé teszi, ezért tud a néző sokkal jobban kötődni hozzá mint egy átlagos karakterhez. Nem véletlenül választotta az Amerikai Filmintézet minden idők 2. legjobb főhősének.

A siker másik fontos eleme, hogy ez a film bizony baromi jól van elkészítve. Kezdve a remek rendezésen, a gyönyörűen fényképezett képeken át a remek forgatókönyvig, mind-mind hozzájárul, hogy egy igazi hollywoodi klasszikusként tartsák számon Az elveszett frigyláda fosztogatóit. A film története egy pillanatig se unalmas, egyszer  sem ül le a cselekmény, ennek ellenére mégsem egy üres akiciófilmről van szó. A rendező ugyanis hagy időt arra, hogy a karakterek egymáshoz való viszonya folyamatosan fejlődjön és változzon, valamint megmutatja Indy-t régészkedés közben is. A párbeszédek végig dinamikusak, a poénok is ülnek,mind verbálisan mind vizuálisan. Szót kell ejteni még a technikai megvalósításról is. Lucas és Spielberg úgy döntött, hogy kizárólag klasszikus trükköket alkalmaznak, bár ebben nyilván nagy szerepe volt a szűkös büdzsének is. Lehet, sokak szerint mára már elavultnak tűnnek ezek a trükkök, de be kell valljam én imádom őket, látszik, hogy mennyi kreativitást és munkát tettek ezekbe a bábukba, miniatűrökbe és egyéb megoldásokba. Ráadásul ettől csak még jobban átjön a készítők tisztelgése a régi idők filmjei előtt. Ami egészen kivételes még azok az akció részek, még így 2013-ban is izgalmasak és megállják a helyüket bármi féle CGI nélkül, a teherautós üldözéshez hasonlót pedig azóta se láttam, érdekesség, hogy ezeket jórészt nem kaszkadőr hanem maga Ford csinálta meg.

A filmben megjelenik a sorozat egyik meghatározó jellemzője, mégpedig a horrorisztikus elemek alkalmazása a film bizonyos pontjain. Ugyanígy tetten érhető a brutalitás is ami szintén végigkíséri az egész  sorozatot, a teljeség igénye nélkül: láthatunk embereket felnyársalva, propeller által ledarált nácit, a forróságtól szó szerint a koponyáról lefolyó emberi arcot, valamint szétrobbanó fejet is. Ma már egészen hihetetlenül hangzik, de a film akkoriban PG (kb. a mai PG 13 megfelelője) besorolást kapott, vagyis gyakorlatilag bárki megnézhette. Ki kell még emelni John Williams csodálatos zenéjét is, a „raiders march” című tétel azóta is klasszikusnak számít.

Összességében azt gondolom a Raiders of the Lost Ark minden idők legjobb kalandfilmje, tele azóta már legendás jelenettel (elég csak film utolsó jelenetére gondolni) és az én egyik személyes kedvencem, hiszen magában hordozza mind azt amit a klasszikus Hollywoodban és a Spielberg Lucas párosban annyira szeretni lehet. 9/10.

( szeretném megköszönni Norbiii nevű gk tagnak, az ő egyik üzenete juttatta eszembe, hogy jó lenne írni erről a filmről)