Jó reggelt, jó kockulást!

 Előszőris hadd gratuláljak Dom Q-nak, aki kitalálta a mai témát! Ügyes vagy haver, nagyon ügyes! Most pedig evezzünk tovább! Ha azt hiszitek, hogy erről könnyű volt írni, hát nem! Nekikezdtem...nem tudtam mihez kezdeni. Majd újból nekiültem egy kis szünet után és ismét zsákutcába kerültem. 1 óra pihenés elteltével megint kézbevettem a bejegyzést... sikertelenül. Ekkor kikapcsoltam a gépet és azon gondolkoztam, miként fogok tőletek elnézést kérni, hisz a promót már leadtam. Na de én tartom a szavam, ezért mentőötletem támadt! Nem titok, hogy ez a mentőötlet az alkohol fogalmával volt keresztezve. 4 deci, rá pár üveg sör és készen álltam/állok az alkotásra. Úgyhogy öveket becsatolni, ma nem kegyelmezek!

 Én vagyok az a gamer, aki nem tud szubjektíven nyilatkozni erről a témáról. Ugyanis több évvel ezelőtt nálam a tps háttérbe volt szorítva. Napi 20 órákat töltöttem olyan játékokkal, mint a CS, MoH, CoD és Serious Sam. Még konzolon is imádtam a first person shooter-eket! Black, Die Hard, MoH, stb. Ez volt a kedvenc műfajom/stílusom...stílfajom, na! Egészen addig, amíg nem tettem szert a PS3-ra. Ekkor teljesen letettem az fps-ekről és csak a tps-eknek éltem és még ma is nekik élek. Nem mondom, anno az MGS, Syphon Filter, Hitman, Splinter Cell, TR is lenyűgözött, de valamiért én is zöld utat adtam a multiplayer fps-eknek. Ám idővel rájöttem valamire!

 Rájöttem arra, hogy egy fps úgy Istenigazából csak multiplayer-ben élvezhető, míg a tps-ben sokkal több rejlik! Nemrégiben megingott eme véleményem, amikor kézbe vettem a Metro Last Light-ot. De csak a játék közepéig, mert ott ismét beláttam, hogy a 'menj előre és lőjjél' játékmenetet itt is csak ideiglenesen tudták változatosabbá tenni. Hiába a nem közepes sztori (ami sokak szerint mégis az), hiába a pihentetett szakaszok, a lényeg maradt. Ha nyugisabb területen vagyunk, már várjuk az akciót, vagyis kezdünk unatkozni, ha hosszabbra nyúlik a simán csak mászkálós rész. Holott egy tps-nél ez nem így van, gondoljunk csak az Uncharted-re, Tomb Raider-re vagy The Last of Us-ra, de még lehetne sorolni. Hasonló helyzetben lehetünk a Far Cry-al, ahol szintén sokat kell gyalogolnunk. Nekem épp ebben a játékban hiányzott az akció, mert én ezt szoktam meg egy fps-től. Épp ezért hamar félbehagytam a FC3-at. Ám egy tps-t soha nem hagynék ott emiatt, sőt! Ott szinte már várja az ember a nyugisabb részeket, mert az a stílfaj nem csak az akcióról szól, legalábbis nem csak azok a részek az érdekesek.

 Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba és nézzük, miért jobb a tps...ha egyáltalán jobb. Nem tagadom, ha multiról van szó, az fps földbe döngöli a tps-t. Viszont, ha előbbiről van szó, mindenki pont a multi részére kíváncsi leginkább, mert tudja, hogy jó sztorit hozzá úgysem kap. Tisztelet a kívételnek, ami nagyon nagy kisebbségben van! Ellenben a tps-el, ahol megszoktuk, hogy ígényes történettel látnak el, plusz akár multit is kaphatunk (és ma már mindegyikhez kapunk), amely egyáltalán nem rossz! Gondoljunk csak az MGS4, UC2-3, TR, GTA vagy Gears of War-ra! Jó sztori, jó multi, mi kell még? Persze ha csak ölni akarjuk egymást, akkor az fps erre jó eszköz. Főleg, hogy van egy nagy előnye! Ez a realisztikus szemszög. Mintha élőben mennénk, látva kezünket és benne a fegyvert. Tps-ben az egész embert látjuk, ami ront a realizmusság filingjén. DE!

 De itt bújik ki a szög a zsákból! A lehetőségek emberek, a lehetőségek! Tps szemszögű játékoknál ezek szinte kimeríthetetlenek! Gondoljunk csak bele, hogy mennyi különböző zsánerű játék született már tps nézetből. A tps újabb stílfajokat teremtett! Az akción kivül ott van nekünk a túlélő horror, kaland, hack'n slash, fighting vagy épp egy jó kis sandbox, ami persze a Far Cry-ra is jellemző. Bár fps-ben is próbálkoznak és nem sikertelenül! Legutóbb a Mirror's Edge tudott felmutatni pazar újdonságot a first person shooter játékmenetben. De ez kevés. Fps-ben továbbra is az akció uralja a piacot. Far Cry, CoD, BF, Bioshock, MoH, mind egy kaptafára épülnek. Sztori vagy multi, mindig egy a lényeg: menj és lőjj. A tps-ekben pedig rengeteg lehetőség van! Számtalan mozgást hajthatunk végre, a bunyó repertoára igen tágas is lehet, nagyon sok mindent láthatunk magunk körül és még sok más. Mert miért ragaszkodjunk a reális nézethez, ha játékról van szó? Vagyis ez még mindig csak egy játék. Vannak stuffok, ahol válthatunk tps vagy fps módba, ezeket nagyon jó megoldásnak találom! Sőt, szerintem minden játékot így kellene csinálni, hogy mindenki úgy nyomuljon, ahogy neki kényelmes. Gondoljunk csak a versenyautós játékokra! Ott megadatik ez a lehetőség, majdnem mindegyik ilyenben. A verdát vezethetjük belső vagy külső nézetből is, és ez már régóta így van.

 Akkor miért lenne probléma ezt egy shooter játéknál kivitelezni? Tps játékoknál használnak hasonlót, de ott is csak akkor válthatsz fps-be, ha éppen lövöldözöl. De tudom, hogy van olyan is, ahol szabadon mehetsz fps vagy tps nézetben, csak nem jut eszembe a címe, pedig toltam is. Gondolj bele, egy Cod vagy BF játéknál mennyire lenne nagyobb a rajongótábor, ha tps nézetbe is lehetne váltani. Tudom, hogy így jóval nehezebb lenne elérni egy headshot-ot, de nem pont a piff-puff részére értem ezt. Elég lenne akkor használni, ha épp futunk, ugrálunk vagy körbenézünk. Akció közben meg fps-re váltanánk. Így sajnos hiába a temérdek multis fps, a tps stílfajú játékok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. És míg fps-ből csak 3-4 ütős széria uralja a piacot, addig a tps nézetű játékok több tizedjével özönlenek. Vagyis bárki bármit nem mondd, az fps-ek rétegjátékok és a kívétel igen kicsi. Én is azért hagytam fel velük, mert szinte mind ugyanazt tudta produkálni. Egy idő után unalmassá vált. Ugyanaz a játékmenet pedig igen ritkán fogható a tps-ekre.

 Tehát szerintem a tps játékok elsőbbséget élveznek a változatosság lépcsőfokán, ám az fps-ek, hála népszerűségüknek, még sokáig fennmaradnak, de vajon meddig? Vajon fognak-e tudni ebbe a stílfajba is sok újat mutatni, mint például a Mirror's Edge? Ti hogyan vélekedtek erről?

 Köszöntem a figyelmet! Holnap ismét találkozunk, ahol a Vasárnapi blog 51 újabban egy humoros írással próbálkozik majd szebbé tenni napotokat!