Nagy Üdv mindenkinek! Több, mint 10 hónap után ismét sorra került a következő interjú. Szerény kis studiómban semmi sem változott, még mindig ugyanolyan régimódi, de ugyanakkor korhű. De ez senkit sem érdekel, úgyhogy evezzünk mai témánkhoz, amelyről nap, mint nap hallunk. Ez nem más, mint a HD és az FPS. Szívesen beszélünk róla, vagy sem, a figyelmünket nem kerülheti el, mert szinte naponta találkozunk ezzel kapcsolatos hírre(k)el. A fejlesztők nem tudják eleget hangoztatni, ha valamely játékuk épp képes erre a csúcsteljesítményre. Hogy mennyire van erre szükségünk? Nos ebben a kérdésben eléggé megoszlanak a vélemények! Pont ezért jött létre ez az interjú is, hogy megpróbáljunk választ találni a megválaszolhatatlanra.

 Hogy ne egy ember véleményére alapozzunk, és hogy érdekesebb legyen a riport, nem egy, hanem három (3) tapasztalt gémert kérdeztem meg a témában. Természetesen nekik is érdekesebbé szerettem volna tenni ezt a posztot, ezért egyikőjük sem tudta, hogy nem ő az egyetlen szereplő. Habár az egyikük talán sejtette, mivel korábban már szerepelt eme interjú sorozat egyik részében, és akkoris eljátszottam ezt a "trükköt". Akkor tehát vágjunk bele! Íme a 3 kiválasztott:

Barackostej                           Traktoros_Jóska                      FrankBlack

 Ejha, micsoda tapsvihar fogadta vendégeimet! Meg is érdemlik, hiszen nagy utat tettek meg ide. Amint kényelembe helyezik magukat, kezdjük is a mikrofonvégre kapást. Látom már helyet is foglaltak, úgyhogy csapjunk a brónik közé!

 - Üdvözöllek benneteket szerény kis studiómban! Hadd köszönjem meg, hogy eljötettek, és vállaltátok az interjút! Most pedig arra kérlek titeket, hogy mutatkozzatok be a közönségnek! Egy kis gémermúltra gondolok.

Barackostej:

 Először is köszönöm a felkérést és természetesen üdv az olvasóknak!

22 éves vagyok, így számomra a gémerkedés valahol a '90-es évek végén kezdődött egy PlayStation 1-gyel. Nagyon sokat nyúztam a gépet és máig vannak játékok melyeket képes lennék egy szuszra végigjátszani. Ezek után kaptam meg életem első számítógépét, mely platform mellett azóta is kitartok, de természetesen az évek során megfordult nálam egy-két konzol is. Megkésve, de beszereztem egy PS2-t, volt Xbox 360-am, PSP-m, jelenleg pedig egy PS Vita boldog tulajdonosa vagyok.

Traktoros_Jóska:

 Szervusz és még egyszer köszönöm a lehetőséget.

 A videójátékos múltam a 90-es évek legelejétől datálható. Körülbelül 4 éves lehettem, amikor apám az Orion  tv-re kötötte a Commodore plus 4-et és betöltötte mágnesszalagról a Trail Blazer című ügyességi játékot, nem kell semmi komolyra gondolni egy 5 sávos úton kellett egy labdával ugrálni (Találtam egy videót róla ITT), de még az is lehet, hogy nem ez volt az első, csak ez maradt meg leginkább. 1 év múlva már én raktam össze a gépet és töltögettem be a kazettákat, jó sok játékunk volt, mivel akkoriban a szoftverlopás még nem volt egy közismert fogalom.

 8-9 éves lehettem amikor megkaptuk a Sega Megadrive II-nket testvéreimmel, egy Sonic II, egy Batman és egy James Bond cartridge-el. A Sonic volt a kedvencünk, ennek végül az összes konzolon megjelent részét beszerezte apánk Bécsből. Évekig nyüstöltük, mai napig előszedem emulátoron és kipörgetem valamelyik részét, ha olyanom van. Akkoriban a Sonic első része technikai csodának számított, ami mai szemmel kicsit megmosolyogtató.

  Apámnak egy idő után kellett egy PC, úgyhogy súlyos pénzekért kb 95-ben vásárolt egy 486 DX 4-et (100 Mhz), 8 MB rammal, 1 MB-os Cirrus videókártyával, 200 MB-nyi háttértárral. Ezen az igazi pc klasszikusok szaladtak, Warcraft 1-2, Descent, Duke Nukem 3D, Mortal Kombat, Quake, meg hasonlók. Innentől egy igen hosszú PC éra következett, megkaptam a saját PC-met is. Nagyjából mindig tudtam tartani a lépést a piaccal, de mikor elkezdtem dolgozni és már én vettem a gépeimet (apám feladta, rengetegbe került két gépet fenntartani), szépen lassan lemaradtam. A Quake 3-at nyúztam leginkább mert iszonyatosan bejött a pörgős játékmenet, nameg igen korán volt ISDN vonalunk. Ezután 2005-ben jött a Guild Wars, amit magamban csak az MMORPG-k Quake-jének hívok, hisz pofonegyszerű karakterek voltak, egyenlő esélyekkel, csak a taktikai érzék és a csapatmunka számított.

  Mikor elköltöztem otthonról, a karrierem fontosabb volt mint a játékok, inkább csak pötyögtem az épp friss címekkel, de soha nem mélyedtem beléjük igazán. CoD-oztam online (1 és 4, a többi vicc volt, sajnos a Quakehez már lassú voltam), Mass Effect és társai, de eléggé háttérbe szorult minden a magánélet és a munka miatt (igaz egy PS 2 becsúszott, lakótársam révén), de ez így volt egészséges, elvégre élni is kell valamikor, nem?:) Viszont az érdeklődésem a technika iránt megmaradt, a játékoknak köszönhetem a karrieremet, miattuk kezdtem el komolyabban foglalkozni a számítógépekkel.

  Játékos karrierem mostani fejezete egy Xbox 360 megvételével kezdődött, amit egy átmulatott éjszaka után vettem használtan három óra alvás után (abszolút nem gondoltam át). Kollegám a facebook-on kipostolta a sajátját és akkoriban jelent meg a Mortal Kombat reboot. Előbb volt a kezemben a plusz kontroller és a lemez, mint maga a konzol. Megszereztem, hosszas anyázás közepette bekötöttem (másnaposan az élet nehéz) és áthívtam haveromat, akivel általánosban nyüstöltük mindhárom részt, és egy gyógysör mellett cca 6 órát lejátszottunk egyhuzamban. A konzol mellé kapott 5-6 játékhoz jó darabig hozzá se nyúltam. Azóta olyan jó 40 játékot kipörgettem. Többet masszívan játszottam online, mivel számomra a multiplayer az igazi élmény (Gears of War sorozat, Halo, Mortal, Injustice, Titanfall).

 Nosztalgiából elővettem a PC-t is, Guild Wars 2-t játszom rajta, de nagyon nem olyan mint a régi, és ha számítógépekből élsz, arra is rájössz, hogy napi 8-9 óra szerverüzemeltetés után nem sok kedved van otthon is egy íróasztalnál ülni. Úgyhogy bármekkora PC-náci voltam 10 éve (Igen még én is fújtam a konzolokra az előző generáció elején, mert nem volt akkora áttörés, ismerős?), a kényelem győzött.

FrankBlack:

  25 éve vagyok gamer, de a játékok iránti szenvedélyem még ennél is messzebbre, egészen nulla éves koromig nyúlik vissza. Gyermekkorom óta imádok játszani. Mást se akartam szinte egész életemben, mint mindig csak játszani :) Persze ez alatt nem csak a videojátékokat kell érteni :) Kezdetben még csak a lego, matchbox, vízipisztoly, és egyéb ehhez hasonló játékok kötöttek le. Aztán ahogy teltek az évek elég hamar nagy társasjáték rajongó lettem, de e mellett mindenféle egyszerűbb kártyajátékokkal is sokat játszottam. Majd jöttek a Steve Jackson & Ian Livingstone féle Kaland-Játék-Kockázat könyvek, melyeknek szintén rabja lettem. Közben a quartz játékokat is alig lehetett kitépni a kezemből :)

 A videojátékok iránti szenvedélyem is egészen már egészen kicsi koromban kezdődött. Amikor alig pár évesen elsőnek láttam számítógépes játékot, azonnal elbűvölt. Ismerősöknél, vendégségben, ahol volt számítógép, és rajta valamilyen játék azzal én mindig nagy ámulattal játszottam órákig, alig lehetett elcibálni előle :) 10 éves voltam ('89-ben), amikor megkaptam életem első számítógépét, egy Commodore 64-et. De alig voltam 12-13 éves ('92-93), amikor már e mellett napi rendszerességgel jártam a játéktermeket, kocsmákat is, mert az ott található Arcade pénzbedobós verekedős játékokért is nagyon odáig voltam (és vagyok a mai napig is).  

 Aztán jött a Commodore AMIGA, ami óriási szerelem volt, és aminek köszönhetem azt is, hogy rátaláltam egy másik szerelemre, az igazira :) A nejemmel ugyanis anno a videojátékok, és a számítógépek iránti közös szenvedélyünk hozott össze. Tehát egy gamer csaj az illető, akivel immár 17 éve játsszunk együtt a videojátékokkal :)

 Az Amiga gépemmel jól elvoltam egészen az ezredfordulóig. Persze addigra már rég egy A1200-es modell boldog tulajdonosa voltam, benne plusz RAM, és Turbo kártya, meg HDD, és DVD meghajtó is volt hozzá, stb.) De aztán az Amiga helyére nekem is egy PC került, és mellé egy Playstation is. Ez utóbbinak nagy rajongója voltam eleinte, amíg a PC gaming el nem hódított engem teljesen.

- Most, hogy olvasóink jobban megismertek titeket, nézzük miben utazunk! Jelenleg nagyban a HD, azaz a high-definition korszakát éljük, amely mint a filmeknél, úgy a videójátékoknál is jelentős szerepet játszik (már). A mai tv-k is mind támogatják ezt a felbontást, akárcsak a monitorok. Pedig nemrég még azt sem tudtuk, hogy van ilyen, aztán egyszercsak bumm, és egy lenyűgöző vizuális világ tárult elénk! A küszöbön pedig már a 4K-s felbontás álldogál, bár még egyáltalán nincs maximálisan kihasználva. Mit gondoltok, beüt-e úgy a 4K láz, és hoz-e akkora változást, mint évekkel ezelőtt a sima (720, 1080) HD? Megszokjuk-e a minőségét úgy, hogy az 1080p már elavultnak fog számítani?

Barackostej:

 Megeshet, de abban biztosak lehetünk, hogy ez nem mostanában fog megtörténni. Még ha az emberek rá is kapnak a 4K-s tévék és monitorok vásárlására, videojátékok szempontjából szerintem csak a következő generációban fognak ilyen felbontású játékok megjelenni. Persze, PC-s fronton már most vannak játékok melyeket akár 4K-ban is játszhatunk (pl. a napokban megjelent Ryse), de ehhez egyrészt ugye szükség van egy nem éppen pénztárca barát 4K-s monitorra és egy erőműre, ami mindezt játszható sebességben futtatja is nekünk.

 Konzolokon meg egyelőre még az 1080p elérése is gondot jelent néha, szóval ebben a generációban PS4-en és Xbox One-on biztos nem fogunk ilyen minőségben játszani. Videókat és képeket azonban már meg tudunk tekinteni 4K-s felbontásban mind konzolokon, mind pedig egy normális PC-n, így az óriásfelbontású filmek elterjedésének nincs akadálya. Mindehhez persze az kell, hogy az emberek vásárolják az ilyen készülékeket, hiszen csak akkor van üzlet ebben, ha van kinek gyártani ezeket a tartalmakat.

Traktoros_Jóska:

 Mi számít nemrégnek? Az első ma ismert HD  (720p) TV-k 2005 környékén kezdtek elterjedni a konzumer piacon, sokkal tisztább képet nyújtottak, mint régebbi katódcsöves társaik. De valójában nem volt rá érdemi tartalom, nem volt elterjedt még a digitális műsorszórás sem, az akkoriban új generációsnak számító konzolok is jó, ha az 540p-t elérték az exkluzív címeknél, miközben pc-n már az 1280*1024-es felbontás volt az átlag egy normálisabb játékban CRT és LCD monitoron egyaránt.  Csak ugye az új, elérhető árú LCD és Plazma megjelenítők az élénk színükkel, kontrasztjukkal és méretükkel (akkoriban egy 72 centis CRT, 4:3-as képarányú tv a nagyobbak közé tartozott) igencsak feldobták a látványt.

  És most “küszöbön” a 4K, jó drágán, tartalom nélkül, a játékok még pc-n is jó darabig luxusnak fognak számítani ebben a felbontásban (elvégre az effektek, textúrák és a modellek nem butultak az elmúlt időben), pont mint 5-6 éve az 1080p. Gondolj csak bele egy 1080p kép 2 megapixel, egy 4k meg már 8, jócskán erősebb hardware kell, ha ezt egy játékban szeretnénk látni. Arról nem is beszélve, hogy egy átlag 4K monitor 30+ inch-ről indul, az átlagos pc felhasználó meg 50-80 centiről nézi, lehet moziszerű lenne az élmény ilyen közelről, de biztos jó kapkodni a fejünket hogy mennyi lőszer van még a karabélyban, utána lejjebb nézni 40 centivel minimapra? A 4K-nak létjogosultsága a nappaliban van, óriási méretben, 60-65 inch-től kezdve, ipari megjelenítőként, sportkocsmában, illetve professzionális munkaeszközként. 

 Átlagos távolságról nézve - mondjuk két és fél méterről - nem fog egy átlagember különbséget látni egy 55 colos tv-n 4K és 1080P között, mivel ott az emberi szem véges felbontóképessége, ahhoz jóval nagyobb kijelző kell, hogy kijöjjön ekkora távolságról a különbség, nem hiába 55 inch-ről indulnak a 4K TV-k.  Apropó, hány embernek van legalább 42-es televíziója otthon?

  A fentiekből gondolom leszűrhető, hogy szerintem a 4K még a kanyarban sincs, nem hogy a küszöbön, talán a következő konzolgeneráció elérkeztére bekúsznak ezek a megjelenítők olyan ársávba, lesz hozzá annyi tartalom, hogy mindenki számára elérhető legyen. Csak győzzük nappalival, ahol elférnek majd. 

 FrankBlack:

 Megmondom őszintén, hogy egy jó ideje már nem szoktam a jövő fürkészésével foglalkozni, és nem szeretek jósolgatni, találgatni. Inkább próbálok csak a jelenben élni, és azzal foglalkozni. Ezért ez nekem nehéz kérdés, de mégis megpróbálok rá válaszolni. Csak azt nem garantálom, hogy nem mondok marhaságokat :) Én elképzelhetőnek tartom, hogy idővel majd elterjed az UHD (4k) csakúgy, ahogy elterjedt a HD is (1080p). De ez nem mostanában lesz szerintem, ahogyan a HD sem rövid idő alatt vált elterjedté. Először is kell hozzá megfelelő tartalom. Ahhoz pedig szerintem igencsak sok idő kell, hogy a televíziós tartalomsugárzásban a 4k elterjedjen. De a 4k filmek elterjedésére is várni kell még. Egy hazai neves informatikai hírportál (a GK nagytestvére) például arról cikkezett tavaly, hogy egy prognózis szerint 4-5 éven belül várható nagyobb áttörés tartalomsugárzás terén. Egy másik portálon meg azt jósolták, hogy szerintük úgy kb. 10-12 év kell ahhoz, hogy Amerikában a háztartások túlnyomó részében már 4k UHD TV legyen. Aláhúznám, hogy az USA-ban! Akkor el lehet képzelni, hogy pl. Magyarországon mikor lesz alap a 4k, és elavult az 1080p. Közben persze az áraknak is csökkenniük kellene, hogy szélesebb körben megfizethetőek legyenek az ilyen készülékek. 

- Értem. Továbbá a képkockaszámtól sem tekinthetünk el. Mint tudjuk a 25-30 fps már folyamatos képet ad, és ez a filmeknél sosem okozott problémát. Na de vajon okozott-e a játékoknál, amikor nem volt divatban számlálni ezt? Mert ugye ma már 60 és 30fps között szemmel látható a különbség. Azt kérdem tőletek, szerintetek zavaró lehet-e, ha egy játék 30fps-el fut, illetve pontosan mennyivel jobb az a 60fps? Lehetséges, hogy a különbség akkora, mint mondjuk az SD és a HD között?

Barackostej:

 Az FPS szám régen is fontos tényező volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a játéktermi gépek nagy részén a játékok 60 FPS-sel futottak. Akkoriban az otthoni konzolok nem voltak képesek ilyen teljesítményre, így azok 30 vagy az alatti képkockaszámot produkáltak. Ennek ellenére az előző generációkban is voltak játékok, melyek 60 FPS-sel futottak. PS1-en például mindhárom Tekken és a Mortal Kombat 4 is hozta a 60 képkocka/másodpercet, de PS2-n is találni ilyen címeket (DMC-sorozat). Ezeknél a játékoknál extrémen fontos a reakcióidő, így a készítők nem akartak megválni a folyamatosabb mozgástól.

 Tehát a 16 bites és a játéktermi érában a játékok 90%-a 60 FPS-sel futott, csak az otthoni konzolok technikai korlátai miatt kényszerültek arra a fejlesztők, hogy csökkentsék a teljesítményt. Így az a megállapítás, hogy a mai játékok esetében a 60 FPS valamiféle újkori humbug lenne helytelen. Az igazság az, hogy ezzel éppen a játékélmény gyökereihez térnénk vissza.

 Ettől függetlenül a 30 FPS még nem jelenti azt, hogy a játékok játszhatatlanok lennéknek. Emiatt nem lesz rossz egy játék természetesen. Ennek ellenére egyes műfajok nagyobb élményt nyújtanak, sőt már-már megkövetelik a magas FPS számot. Az FPS-sek, verekedős játékok, a DMC és God of War-szerű hack 'n' slash-ek, az autós játékok mind-mind azt a kategóriát képviselik ahol játékélmény szempontjából is fontos lehet a folyamatosság érzés és a reakció idő. Aki fél- egy órán át játszik például az F1 2013-mal PC-n 60 FPS-sel, majd beültetjük a 25-30 FPS-sel futó PS3-as verzió elé, az nagy eséllyel nem fogja az utóbbit "filmszerű" élménynek megélni, hanem inkább úgy fogja érezni, mintha szaggatna és belassulna a játék. Ha megtapasztaljuk a különbségeket, akkor válik igazán egyértelművé, hogy a 60 FPS jobb játékélményt nyújthat és nyújt is.

 Emellett kitérnék a "30 FPS filmszerűbb élményt nyújt" kijelentésre is. Először is a játékokkal azért játszunk, mert játszani szeretnénk nem pedig filmet nézni. Ez a kijelentés pedig kb annyira igaz, mintha az író azt mondaná azért van teli a fél könyv képekkel, mert az filmszerűbb élményt nyújt.

 Ide pedig belinkelnék egy oldalt, ahol összehasonlítható pár játék futása 30 és 60 FPS között: KATT!

Traktoros_Jóska:

 60 kétszer annyi mint 30, tehát kétszer jobb. Viccet félretéve, szerintem az emberábrázolás az egyetlen ahol 30 FPS fölé menni nem szerencsés. Egy párbeszédjelenetet, vagy egy rövid akciójelenetet több emberrel könnyen meg tudja ölni a “szappanopera” hatás (az új többszáz hertzes tv-knél terjedt el ez a kifejezés, amikor a szokott 24 képkocka helyett a tv-nk a képkockák közé illeszt saját, kalkulált képkockákat, így még folyamatosabbá téve a műsort). Kalandjátékoknál, TPS-eknél, single player címeknél, ahol a sztori és a mozi hatás számít, ott szerencsésebb a 30 fps. Viszont multiplayer címeknél, autós, illetve verekedős  játékokban elengedhetetlen a 60, hisz sokkal gyorsabban történnek a dolgok és darabossá válna az animáció ennél kevesebbnél. És hogy miért csak most kezdtek el ennyire foglalkozni vele? A konzolgyártók balul elsült marketingje miatt. Ha nem ezzel reklámozták volna bejelentéskor a gépeiket, akkor senki nem foglalkozna most ezzel.

FrankBlack:

 Kezdeném azzal, hogy ellentmondanék neked :)) Ugyanis tudomásom szerint a 24 (25-30) FPS a filmeknél kezdetben bizony okozott problémákat. Habár az emberi szem már a 15 FPS-t is folyamatosnak látja, de mégis a képek egybeolvadási frekvenciája inkább 48 FPS felett van (ez a Ferry-Porter féle ún. „kritikus villogási frekvencia” fölötti érték). Tehát amúgy kevés pl. a 24 FPS is, ami a mozikban van, csak az ún. stroboszkópikus optikai csalódás miatt tűnik folyamatosnak (többek között). Ennek lényege, hogy a vetítőből kilépő fénnyel egy „redőnyös” technológia segítségével amolyan stroboszkóp hatást keltenek, így minden képkocka gyors egymásutánban 2x villan fel a vásznon, és ezzel gyakorlatilag 48 FPS lesz a film sebessége. Ugyanis amikor két képkocka között a fény útját elzárják, olyankor sötét van egy-egy pillanat, frame erejéig. Az így keletkező minden valódi képkocka utáni hiányzó, azaz fekete képeket pedig (BFI=Black Frame Insertion) az agyunk automatikusan kipótolja. Ez az ún. stroboszkópikus optikai csalódás, és ezért is tűnik folyamatosnak a 24 FPS. De később ezt még tovább fejlesztették úgy, hogy nem 2x, hanem 3x villantottak fel egy képkockát gyors egymásutánban, és ezzel lett 72 FPS gyakorlatilag a film sebessége a moziban.

 A TV adások sugárzásánál is rájöttek már az 1950-es évek elején is, hogy kevés a 25 (30) FPS. Mivel azonban a régi katódsugárcsöveknek hosszú volt a kialvási idejük, ezért ez a gyors stroboszkóp dolog nem működött volna. Aztán az 1960-as években megszületett a PAL szabvány, és az interlaced eljárás (Európában). Lényege, hogy nem egész képeket rögzítenek, hanem ún. félképeket. Az egyik képkocka csak a páratlan sorokon tartalmaz képi információt, a következő pedig csak a páros sorokon, (vagy fordítva: upper, lower field) majd a kettőt „összefésülik”. Így gyakorlatilag 50 félkép kerül kirajzolásra a képernyőn másodpercenként, tehát gyakorlatilag 50 FPS-el sugároznak. Ez az ún. interlacing eljárás, és így született meg az új szabvány, a Phase Alternating Line (fázist váltó sorok) rövidítve: PAL. Persze volt ennek a rendszernek hátránya is. Pl. amolyan utánhúzást, szellemképet produkáltak, meg volt ott „recésedés, fűrészfogak”, stb.

 Ennek kiküszöbölésére volt pl. a deinterlacing eljárás, vagy a progresszív scan:

  Aztán ott van még a motion blur. A filmekben is pl. nagyon erős az elmosódás a mozgásoknál. Viszont ennek köszönhetően tűnik sokkal folyamatosabbnak a gyors mozgás, és nem olyan darabos, mintha tű éles képkockákból állna végig (legalábbis 25-30 FPS mellett).

 A játékoknálazonban ilyen mértékű motion blur használata teljes játszhatatlanságot eredményezne. Azt hiszem ez jól látható a fenti képeken is :) Szerintem pl. már csak ezért is vélik úgy sokan, hogy a játékokhoz tényleg nem elég a 25-30 FPS, és ezért is mondják (többek között), hogy FPS érték szempontjából a filmeknél teljesen más a helyzet, mint a játékoknál. (És ezt már régen is sokan így tartották, nem csak mostanában)

 De ott van még az is, hogy a régebbi konzolok, és pl. a Commodore gépek játékait is még a váltott soros (PAL, NTSC) CRT TV-ken, monitorokon játszottuk, ahhoz készültek, és azok pedig 50(60) félképet rajzoltak ki másodpercenként. Szóval régen talán ezért sem volt divat számlálni ezt, mert akkor még megvolt a gyakorlatilag 50 (60) FPS. De ehhez persze hozzá kell tenni, hogy régen, a PAL (NTSC) rendszertől függetlenül is, főleg a realtime 3D játékokon belül eleinte igencsak darabos volt a mozgás (Tehát sokszor maga a játék nem futott 50 (60) FPS-el). Habár ez akkor a többséget annyira nem zavarta (ahogyan szerintem ma sem), de már akkor is voltak olyanok, akiket igen (ahogyan ma is). Én is például ezért nem voltam elájulva még a 90-es években a realtime 3D játékoktól. De aztán a 2000-es évek elején is akadtak igencsak szép számmal olyanok, akiknek nem volt mindegy a framerate a játékoknál. Emlékezzünk csak pl. a 3D Mark 2001-re. Mekkora nagy „divat” volt anno az ott kapott pontszámokkal összehasonlítgatni a gépeket, ahogyan azt is „divat volt számlálni”, hogy kinél hány FPS-el megy egy játék már 10-15 évvel ez előtt is. Tehát szerintem ez nem csak manapság divat. (És a tévhitekkel ellentétben nem csak a tizenéves vérpistikéknek számított az FPS szám már akkor sem.)

 Viszont az is igaz, hogy konzolos körökben valóban nem volt divat az FPS értéken csámcsogni. Ez szerintem részben annak is köszönhető, hogy az akkori konzolok szépen berendezkedtek erre a PAL (NTSC) váltott soros, félképes szabványra, és a konzol gamereket valahogy akkor nem nagyon érdekelte, hogy esetleg maga a game nem megy 50 (60) FPS-el. De aztán jöttek a HD TV-k, és az újabb konzolok, amik már a progresszív eljárást alkalmazták. Tehát már nem interlaced félképek voltak kirajzolva, hanem egész képek. Viszont akkor meg az lenne a logikus, hogy abból legyen 50 (60) másodpercenként nemde? Szerintem talán ez is lehet egy oka annak, amiért kevésnek tartják sokan a 25-30 FPS-t, és talán ezért is lett „divat ezt számlálni”. Na persze ez így igencsak le van sarkosítva, hiszen ennél sokkal bonyolultabb ez a dolog, de most nem nagyon mennék bele a progresszív képalkotás részleteibe, és az LCD-LED Tv-k működésének részletes boncolgatásába. A lényeg, hogy már 10-20 évvel ezelőtt is elég egyértelmű volt, hogy a videojátékok tekintetében az 50 (60) FPS lenne az optimális, tehát amennyi ált. a kijelző képfrissítési frekvenciája. És már régen is voltak, akiknek ez számított, és voltak, akiknek nem.

 Manapság pedig én is úgy látom, hogy nagyobb divat lett ezt számlálni konzolos körökben is. Szerintem a fentiek mellett ennek oka lehet az is, hogy az „új” konzolokkal kapcsolatban szerintem (is) jogos elvárás lett volna a 60 FPS, ami sajnos mégsem mindig teljesül, és ezért mostanában valóban kicsit többet szóba kerül ez, sokan fel is vannak ezen háborodva. Főleg, amikor próbálják félrevezetni a játékosokat azzal, hogy jobb a 30 FPS, mint a 60… Ami persze nem igaz, de mégis sokan elhiszik, és még tapasztalni is vélik egyesek, hogy nem jó a 60 FPS, mert az már zavaró… Ezzel kapcsolatban, ha megengeded, további néhány érdekes dolgot osztanék meg az olvasókkal:

 Jött ugye a HD, és elterjedtek a 100 Hz-es LCD-LED TV-k (Később pedig ennek többszörösei. Amerikában az NTSC 60 Hz-es szabvány miatt a 120 Hz, és ennek többszörösei, stb.) És az 50 (60) félkép/sec helyett jött 24p, 25p, 30p, tehát a progresszív, egész képek. Én úgy látom azonban, hogy még mindig nagyon kevesen tudják, hogyan is működik pl. az alap 100 Hz-es technológia a HD LCD-LED Tv-knél. Kezdjük ott, hogy szerintem sokan nincsenek tisztában a technológia zárójeles rövidítéseinek jelentésével sem. Gyártótól függően ezekre gondolok itt: CMR=Clear Motion Rate, MCI=Motion Clarity Index, PMR=Perfect Motion Rate. Az elnevezésekből is egyértelműen látszik, hogy a technológia törekvése az lenne, hogy minél folyamatosabb legyen a mozgás, de közben élesebb is legyen a kép, ne legyen úgy elmosódva.

  Hogyan? Úgy, hogy az eredeti 24, vagy 25 (30) FPS forrásanyagot felturbózza 100 FPS-re az eredeti képkockák közé beillesztett köztes, plusz képkockákkal (esetleg fekete képek beszúrásával is=BFI). Az eredeti másodpercenkénti képkockákat kielemzi, és minden 2 egymást követő képkocából kigenerál egy harmadikat, amit beszúr az eredeti képkockák közé, így növelve azok számát másodpercenként 100-ra (tehát lényegében 100 FPS-re).

 De az LCD-LED TV-k  sok száz Hz-es technológiáiról azt is mondják, hogy amúgy ez csak egy viszonylagos szám, hogy az eredeti 50 Hz-es Tv-khez képest milyen mozgásmegjelenítésre képes. Vannak, akik beszélnek valódi 100 Hz-ről, és kamuról, stb. De az biztos, hogy a technológia nem hibamentes! Ha pl. a forrás progresszív eljárást alkalmaz, akkor különösen sok hiba jelentkezhet. Ez érvényes a konzolokra, PC-re, Bluray filmekre, stb (24p, 25-30p, stb.). Komolyabb anomáliákat, képhibákat, töredezést, változó, nem egyenletes sebességű lejátszást, és egyéb fura dolgokat produkálhatnak ezek a tv-k. Ugyanis eredetileg az 50i váltott soros TV adás szabványhoz lett kitalálva, de még ott sem működik tökéletesen. Persze folyamatosan törekednek a hibamentes megjelenítésére, de tudomásom szerint még ezt nem sikerült elérni. (Persze ez függ a TV gyártójától, típusától is, vagy pl. a Bluray 24p filmek esetében nagyban függ a lejátszótól is, stb.). Ennek a technológiának a hátránya, hibajelensége pl. ún. judder, és a szappanopera hatás is.

 Sokan azonban abszolút tévesen azt hiszik ezekről a technológiából eredő hibákról, hogy azért vannak, mert nem jó a túl sok FPS, ezért pl. inkább jobb a 30, mint a 60 FPS… Az is érdekes, hogy szerintem elég sokan vannak, akik úgy hangoztatják, hogy bőven elég a 30 FPS, hogy a TV-jükben közben ott dolgoznak ezek a különböző mozgás folyamatosságát javító technológiák (egyeseknél akár a 200-400-600 Hz-es továbbfejlesztett változatok). És nem értik, hogy főleg a PC-sek miért jönnek azzal, hogy kevés a 30 FPS. Mondjuk pl. azért, mert a monitorokban NINCS semmi ilyen mozgás feljavító okosság.

 Fontos azonban megjegyezni, hogy sokan vannak, akiknek valóban bőven elég a 25-30 FPS is, és ehhez nem kell nekik semmilyen csoda LED TV, semmilyen feljavító technológia, hogy tökéletesen folyamatosnak lássák a mozgást 25-30 FPS-el is (akár monitoron is, régi CRT TV-n, vagy bármin). Hiszen az emberi szem valóban akár már 15, de leginkább 25 FPS-től folyamatosnak láthatja a mozgást. Sokan vannak olyanok is, akik nem is látnak különbséget, ha e fölött van valami, vagy ha mégis, akkor is számukra az jelentéktelen. Ugye a sokat vitatott 30 vs 60 FPS. Sokan egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen különbséget vélnek felfedezni (főleg, ha egy fix 30 FPS-el futó yt videóban keresik a különbséget a 30 és a 60 között...)

 Azonban ez nem azt jelenti, hogy ne lennének olyanok, akik számára jelentős a különbség a 30 és a 60 FPS között. Vannak, akiket nagyon tud zavarni az alacsony (25-30) FPS. Nem ok nélkül tartják azt sokan, hogy a videojátékoknál igazából alap dolog, és minimum kéne, hogy legyen az 50-60 FPS. Van némi alapja ennek is azért. Hiszen egyébként is 48 FPS a képek egybeolvadási frekvenciája, és nem véletlen, hogy a TV adásokban, és a moziban is trükköket alkalmaztak, hogy gyakorlatilag 48 fölött legyen az FPS értéke. Vagy hogy a HDTV-knél különböző modernebb technológiákat alkalmaznak a minél folyamatosabb mozgás, minél több FPS szám érdekében. Tehát jóllehet, hogy vannak sokan, akiknek megfelel a 25-30 FPS, és ha valami a fölött van, akkor nem is látják a különbséget, viszont óriási tévhit azt állítani, hogy nincs különbség. Vagy egyetemes tényként közölni, hogy jelentéktelen, szinte láthatatlan a különbség. Netán azt állítani, hogy az emberi szem nem lát többet 25 FPS-nél (a fölött már nem tud különbséget tenni). Ez mind óriási tévhit. Volt régebben egy érdekes vizsgálat erre vonatkozólag, hogy meddig képes az ember érzékelni a különbséget, és az eredmény az lett, hogy akár 200 FPS-ig is, vagy akár a fölött is.Tehát visszatérve kérdésedre, egy regényre való rizsa után: „zavaró lehet-e, ha egy játék 30fps-el fut, illetve pontosan mennyivel jobb az a 60fps?”

 Ez teljes mértékben egyénenként változó. Van, akinek egyáltalán nem zavaró a 30 FPS, és semmivel sem jobb neki a 60, mert nem érzékel különbséget (vagy esetleg számára jelentéktelen). Mások jobbnak tartják a 60-at, de nem zavaró nekik a 30 sem. És vannak, akiknek nagyon zavaró a 30, szinte már játszhatatlan, viszont a 60 FPS ezzel szemben már kielégítő, így tehát nekik igencsak nagy a különbség. Azokról nem is beszélve, akiknek a 60 az csak egy minimum, de jobban szeretnek a fölött játszani. Vannak, akiknek pedig ez az egész az adott játéktól is függ. Nem vagyunk egyformák, mindenki szemének más jelenti azt az FPS értéket, ami neki a zavaró, és más az, ami már megfelelő neki. Éppen ezért szerintem nem szép dolog bántani azt, akinek esetleg igénye van a min. 60 FPS-re, de azt sem szép dolog bántani, akinek meg elég a 30 FPS is.Persze lehetne még beszélni arról is, hogy az sokkal zavaróbb, ha ingadozik a framerate, ezért egyesek szerint akkor inkább jobb a stabil 30 FPS. Vannak viszont olyanok, akiknek a 30 FPS akkor is kevés, ha az stabil. De ott van még a Vsync kérdése is, vagy a lag, és sok más, amiről még ennek a témának kapcsán lehetne beszélni. 

 Biztos vagyok abban, hogy a fent leírtakban a nagyon okos emberek sok helyen bele tudnának kötni. Javarészt egyébként akár jogosan is, mert hiszen sok mindent leegyszerűsítettem, és sok mindent talán pontatlanul fogalmaztam, esetleg egyes dolgokban talán tévesek az ismereteim, hiszen nem vagyok a témának a világ legnagyobb tévedhetetlen szakértője. Egyébként meg ebben a témakörben még a „szakértők” is sokszor bizonyos dolgokat másképp tudnak, ezért egy-egy részleten képesek több száz kommenten keresztül is okoskodni :) A fentiekben én csak azt fejtettem ki, hogy az én szerény ismereteim szerint hogy látom ezt a kérdést :)

- Nagyon tanulságos válaszok ezek, öröm veletek riportot készíteni! De akkor folytassuk, mert a végén még pénzt kértek érte! :) Szóval jelenleg ott tartunk, hogy az 1080p és a 60fps kombó nem kéne, hogy gond legyen az új játékoknál, de ez még mindig nem zökkennőmentes. Konzoloknál ugye már most több játékból sem tudják kisajtolni ezt a teljesítményt, PC fronton pedig igen erős hardver szükséges, ha egy új játéknál elakarjuk érni ezt úgy, hogy közben ne kelljen letekerni a látványon. Vagyis még mindig “luxus” lenne? Szerintetek van-e valami középút, vagy olcsóbb megoldás? Esetleg még több idő kell neki?

Barackostej:

 Ebben a generációban nagyon közel került egymáshoz a PC és a konzol. Az a Xbox 360 megjelenése idejében az akkori új generáció olyan látványt nyújtott, amihez nagyon erős PC kellett. A PS4 és Xbox One teljesítményét azonban néha egy középkategóriás gép is hozza, remek példa erre a nemrég megjelent Alien: Isolation, amihez nem kell csúcs konfiguráció ahhoz, hogy a konzolosnál jobb sebességet sajtoljunk ki. Ennek ellenére a PC sem megoldás a problémára, hiszen még most is találkozni borzalmas portokkal, melyekhez nevetségesen magas gépigényeket adnak ki a fejlesztők. Emellett néha hiába lenne meg az erő egy játék jobb sebességgel való futtatásához, ha a fejlesztők lekorlátozzák (mint láttuk a The Evil Within esetében) és a játékosoknak saját maguknak kell a problémát megoldani. Ehhez természetesen nem mindenki ért, vagy éppen nincs kedve a játék fájljaiban kutakodni.

  Teljes mértékben megértem azokat, akik a kényelem miatt választanak konzolt, hiszen sok idegességtől megkíméli az embert. Ennek ellenére azokat sem tudom támadni, akik a jobb teljesítmény vagy a több lehetőség miatt a PC mellett döntenek. Mindenki saját maga dönti el neki mi a fontosabb, de bármit is választ biztosan lesznek hátrányai vagy előnyei az adott platformnak.

 A kérdésre válaszolva pedig: emiatt nem igazán van középút, talán a következő generációban fontosabb lesz az FPS-szám, de mivel a látvány is fejlődni fog, az is lehet ott sem kapjuk vissza ezt az élményt. A felhasználók igényein múlik, a fejlesztők eszerint csinálják a játékaikat.

Traktoros_Jóska:

 Ki állítja, hogy nem kéne gondot okoznia? A sajtósok, akik egy jó eséllyel egy "hello world"-ot írtak javaban, vagy C-ben. Ok, lehet ez sarkos megfogalmazás, de nem hiszem, hogy a felhasználók és a játéksajtó nagyjai részt vettek valaha olyan volumenű projektben, mint egy játékmotor fejlesztése. Többek közt ezért tartom irreálisnak és légbőlkapottnak ezt az elvárást. Nézzük egy kicsit technikai szemmel a dolgot. Vannak új generációs hardware-eink, amik merőben új architektúrát mutatnak fel (eleve CISC processzorokról beszélünk az előző generáció meg RISC processzorokat használt, ez már eleve óriási különbség). Hiába az x86, 8 processzormagról beszélünk gpu-val osztott memóriával, ami horribilis méretű az előző generációhoz képest.

 Teljesen más a hardware felépítése, mint az előző generációsoké. Software-es oldalon nincsen olyan SDK ezekhez, amikkel a fejlesztők ki tudnák használni az erejüket és még mindig nem láttunk olyan címeket  ami erre a technikára épülő motorokat használna. Szóval igen, még várni kell hogy meglegyen a közönség altal áhított 1920*1080/60, bár én személy szerint még mindig nem értem miért ez a nagy hisztéria a téma körül. Számomra egy nagyobb felbontású, neadjisten megatextúra, jobb és élethűbb bevilágítás, gazdagabb részecskeeffektek és élethűbb fizikai motor mindig is többet értek, mint azon rugózni, hogy 900 vagy 1080 sor jelenik meg natívan a képernyőn. Környezetemben mindenki tátott szájjal bámul a saját új generációs gépére, mert érdekes módon nagyon is látványos a különbség.  Gondolom, ezt a különbséget te is látod a nappalidban.

FrankBlack:

Sok okossággal sajnos ezen a téren sem szolgálhatok. Ugyanis ez a kérdés szerintem nagyban függ az optimalizálástól is, amire pl. én is simán rávágnám, hogy jól láthatóan manapság nem igazán divat normálisan, jól optimalizálni a játékokat, a készítők leginkább xarnak bele az egészbe…

 Azonban egyre több itt az olyan szakember, akik rávilágítanak arra, hogy sokan úgy dobálóznak ezekkel a kijelentésekkel, úgy szidják a készítőket az optimalizálatlanság miatt, hogy fogalmuk sincs róla mit is jelent ez valójában, és a programozásról, játékfejlesztésről semmit nem tudnak. És még igazuk is van :) Például én sem vagyok egy hardver guru, és fingom sincs a programozásról, vagy a játékfejlesztésről :) Ezért sokszor én is csak pislogok, amikor a szakmai beszélgetésekben van mindenféle FLOPS, FLAPS, mega-hyper-szuper textúrázás, meg Low level API, APU, ANYU, és egyebek :) Nem értek hozzá én sem. De az olyan laikusoknak, mint pl. én is, elég akár csak pl. ezt a cikket is elolvasni, és máris láthatják, hogy bizony ez tényleg bonyolult kérdés.

 Szerintem tehát részben igaz, hogy idő kell még ahhoz, hogy az „új” konzolokat a fejlesztők kellően kiismerjék, és minél jobban ki tudják aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. De ez az előző gen. idején is így volt. PC fronton szintén. Ott talán akkor lesz jobb a helyzet, ha jönnek az új generációs VGA, és CPU családok, és a DX12. Az okosok szerint az jelentene igazán előrelépést, ha Pc-n is megoldott lenne az „alacsony szintű hozzáférés”. De én nem vagyok sem szakértő, sem jövőbe látó :)

 Szerintem azonban mégis nagyon sok múlik a játék készítőin is, hogy mennyire tudnak, akarnak (vagy nem) egy adott platformra optimalizálni. Persze ezt csak átlag, hozzá nem értő gamerként mondom. Mert látom, és tapasztalom (én is), hogy az elmúlt években a mainstream AAA multiplatform játékok Pc-s verziójánál nem sok figyelmet fordítottak arra, hogy kellően optimalizált legyen, és jól kihasználja a PC-ben lévő erőforrásokat. De közben persze az újabb játékok gépigényei egyre magasabbak lettek. Csakhogy cserébe sok játék nem lett annyival szebb, és nem is futott olyan jól sem, hogy azt a gépigényt jogosnak, és indokoltnak érezhette volna sok pc gamer. Néha már szinte egyenesen visszalépést lehetett látni. Hiszen nézzünk csak meg egy 2007-es játékot Pc-n, és hogy 2012-ben egy hasonló, másik játékból milyen verziót kaptak a PC gamerek:

 De sokszor tapasztalhatták az utóbbi években a Pc gamerek azt is, hogy sok játék durván laggol, ingadozik az esetleg amúgy is alacsony framerate, sokszor van drop, pop up (pop in), és egyebek, de közben esetleg egyik hardver komponens sem volt rendesen kihajtva, kihasználva, egyik sem 100%-on ment, ergo nem az volt a baj, hogy nem bírta a vas. Viszont néhány játék esetében (sok esetben főleg a modderek) bebizonyították azt is, hogy a PC-s verzió akár olyan látványra is képes, amit még eddig szinte egy „next gen” konzol sem tudott felmutatni. Mindezt úgy, hogy még egészen szépen is fut, és nem csak a fél milliós high-end gamer pc-ken. Szóval nincs itt lehetetlen, csak tehetetlen :) Tehát sok játék esetében joggal érezhették egyesek, hogy nem is túl szép, és még xarul is fut. Aztán egyre többekben fogalmazódott meg az indokolatlanul, mesterségesen gerjesztett magas gépigény gyanúja is. Majd jött a COD Ghost minimum RAM balhé…

 Jöttek a „next gen” konzolok is, és az újabb játékok. Közben számos hardver analízis mutatott rá arra, hogy sok játék bizony valóban nem lett kellően optimalizálva Pc-re. Ennek egyik tünete az is, hogy ha visszaveszünk a grafikai részletességből, akkor sem növekszik tőle a teljesítmény jelentősen. Mindezt sokszor úgy, hogy még a grafika sem volt éppen „ájulásra méltó”. És sajnos ez a probléma nem csak az optimalizálatlanságról (is) híres uborka szoft játékainál érhető tetten. Legutóbb pl. az Evil Within PC-s hardver analízise volt hasonlóan elkeserítő, miközben a játék „új” konzolos verziójában is durva frame dropok vannak. Tehát az „új” konzolon még a 30 FPS sem stabil, hanem leesik sokszor akár 20-ra is. Tisztára, mint az előző gen. végén (és még említhetném itt a Dead Rising 3-at is). Azért ez engem eléggé elkeserít. Én is csak remélni tudom, hogy csak a kezdet ilyen döcögős, és később, idővel azért jobb lesz majd a helyzet minden platformon. Viszont már most nagyon úgy tűnik nekem, hogy a jövőben inkább a 30 FPS-hez fognak „optimalizálni”. A nagy többségnek ugyanis ez bőven elég. Mivel pedig főleg a konzolosok többségének ez bőven megfelel, ezért érthető, hogy nem erőlködnek nagyon, hogy a játékok 60-al fussanak.

 Csakhogy én azt látom, hogy a pc gamerekre is rá akarják ezt erőszakolni, hiszen ott is 30 FPS korlátot építenek be egyre több játékba. Teszik ezt szerintem azért is, hogy az optimalizálást ne lehessen rajtuk számon kérni. Pl. azt, hogy miért nem megy viszonylag stabil 60 FPS-el még egy csúcskategóriás gamer PC-n sem a játék. Erre a készítők majd azt mondják, hogy azért, mert a 30-hoz van optimalizálva, és azért van a 30-as korlát Pc-n is, mert ők nem vállalnak felelősséget azért, hogy azt feloldva is jól fut majd a játék, hibamentesen (ugyebár Dead Rising 3). Ezért sajnos kezdem azt érezni, hogy ha az új játékoknál esetleg valakinek a 60 FPS lenne az igénye, akkor az nagyon erős hardvert igényel, tehát durván drága luxus... majd a 2db. GTX 780Ti SLI-ben megoldja… vagy még az sem, mert esetleg még SLI support sincs... Sok új csodajáték esetében amúgy meg lehet, hogy hiába is lenne bármilyen erős a hardver, lehet akárhány VGA kártya a gépben, akkor sem futna stabilan, és hibamentesen… Azért ez korábban nem volt jellemző szerintem… Remélem a jövőben ez is megoldódik majd. Én azért nem csodálom, ha sok Pc gamer dühöng, és a készítőket hibáztatja, amiért nem optimalizálnak jobban.

 De szerintem ebben még az is közrejátszik, hogy részben (vagy egészben) ez egy direkt, tudatos üzletpolitika is. A lényeg, hogy minél több pénzt kihúzni az emberek zsebéből, és majd a marketing úgyis eladja a játékot… De szerintem nagy összegek mozognak a cégek között azért is, hogy milyen platformra, esetleg milyen VGA kártyára optimalizáljanak jobban… vagy egyesek inkább azért kapják a pénzt, hogy mire ne optimalizáljanak :) Mert pl. ha azt látod, hogy nem fut elég jól a játék, akkor mész és veszel egy nagyobb, erősebb (drágább) videokártyát. Ugye Ubifos? „…if it's not [running] fast enough, you buy a bigger GPU."

 Olcsó megoldás? A türelem. Habár konzolokon később sem fog jobb teljesítményben, szebb grafikával futni egy játék, mint ahogyan azt kiadták egyszer (hacsak nem veszed meg még egyszer később a „remastered” verziót :), de spórolhatunk azzal, hogy csak egyszer veszel meg egy hardvert, amin sokáig futnak majd a játékok. Plusz azért már most sem minden konzolos játék csak 30 FPS-el fut, és remélhetőleg idővel egyre több lesz majd a 1080p/60 FPS konzolon is, és egyre szebb lesz a grafika is. Pc-n pedig az ultra grafikához, és a 60+ FPS-hez szükséges hardverek ára is csökken idővel, és amikor azt később „olcsón” beszerezzük, gépet fejlesztünk, akkor a korábbi játékok is szebben, és jobban is futhatnak az újabb hardveren. 

 Szerintem a többség a középutat választja. Vagy konzolt vesznek, és/vagy olyan PC-vel rendelkeznek, ahol vissza kell venni a grafikából, és esetleg még ott is kiegyeznek a 30-40 FPS-el. A többségnek ugyanis úgy látom, hogy ez megfelel. De persze ne felejtsük el azt sem, hogy ez az egész elég erősen pénzkérdés is, ezért sokaknak muszáj is a középutat választani, és kompromisszumokat kötni. Habár én is szerényebb anyagi körülmények között élek, mégis egy olyan kisebbséget képviselek, akinek fontos a grafika, felbontás, és a 60+ FPS. Tudom, hogy ma ez szinte egyenesen elítélendő, és vannak, akik szerint „nem is gamer az ilyen”, akinek ezek is fontosak… Mások szerint meg az ilyen csak „divatgamer, aki a pixelekre veri. A tizenéves vérpistikékről nem is beszélve, akiknek Anyuci veszi meg a high-end PC-t, stb., stb. Sok ilyen, és ehhez hasonló megvetéssel lehet találkozni a kommentekben. Én azonban mindig is vizuális típus voltam, és a szemet gyönyörködtető realisztikus grafika mindig is lenyűgözött, és soha nem szerettem, ha egy játék darabos, akadozik, vagy ha csak 30 FPS-el megy. Pedig nem ma kezdtem :) Én mindig ilyen voltam, nekem nem csak egy „divat” :) És nekem csak az életem első gépét vették meg a szüleim, (egy Commodore 64-et) a többire pedig már magam kerestem meg a pénzt :)

 Végül pedig fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a regényre való rizsa, amit itt az interjúban eddig leírtam, az csak az én egyéni véleményem, amihez fontos tudni, hogy nem vagyok szakértője a játékiparnak, nem vagyok fejlesztő, sem programozó, és nem értek a hardverekhez sem. Csak egy nagyon átlag gamer vagyok, aki a játékipar eseményeit is csak nagyjából követi. Ezért könnyen meglehet, hogy sok hülyeséget összehordtam itt :) Majd az okosok, és a szakemberek kijavítanak :) Én meg elnézést kérek a tudatlanságomért, és kérem, hogy ne kövezzetek meg ezért :) Csak hát én tudatlan laikusként így látom ezeket a dolgokat :)

- Mindössze egy kérdésem lenne még. Mondjuk nyertetek egy $1000 értékű kupont, amelyet kizárólag gaming cuccokra lehet költeni, és ebből nektek a legjobb választást kéne kihozni. Mit vesztek (konzol, PC, mobil, tablet, stb), hogy minél több időt szolgáljon max teljesítménnyel, és még kávéra is maradjon?

Barackostej:

 Nagy eséllyel a PC-t választanám, de nem azért mert jobbnak tartanám a többihez képest, hanem mert az én személyes igényeimet ez szolgálja ki a legjobban.  Sokat szoktam multizni, főleg barátokkal, ismerősökkel és mivel ők nagyrészt PC-vel rendelkeznek, ezért ezen a platformon játszunk a legtöbbet. Emiatt egyértelműen a PC-t választanám, de ahogy írtam minden platformnak megvannak az előnyei és hátrányai. Nálam sem az dönt, hogy jobbnak tartom valamelyiket, hanem a saját igényeimet tartom szem előtt.

  Emiatt nem is érdemes vitába bocsátkozni, hogy melyik játékplatform is a legjobb, hiszen egyik sem jobb a másiknál. Az emberek személyes megfontolásból döntenek a vásárlás mellett, ami akár lehet egy egyszerű márkahűség is. Mindenkinek magának kell eldönteni számára mi a fontos.

 Traktoros_Jóska:

 Ez nagyon egyszerű: Xbox One, Halo MCC, Killer Instict, Forza 5, Kinect Sports Rivals, Dance Central Spotlight, MKX előrendelés, plusz 1 kontroler és egy Madcatz Arcade stick. Asszem át is léptem a keretet. :) Engem nem érdekel a teljesítmény, számomra a Halonál jobb multi shooter egyedül a Quake 3, a Kinect szerintem zseniális eszköz és élek halok a Mortal-ért.  Aki a teljesítményt nézi, az valójában nem is játszik. Köszönöm a kérdéseket, további szép napot!

FrankBlack:

 Mivel már az utóbbi időben szerintem költöttem kb. 1000 dollárt a gépem „next gen” fejlesztésére, ezért talán inkább egy 4k UHD kijelzőt vennék. Ugyanis engem teljesen lenyűgöztek azok a galériák, ahol 4-8k-ban renderelt Pc-s játékokból vannak screenshot-ok. (köszi Stranger a linket :) Még downsampling használata mellett, 1080p-ben is gyönyörűek :) Szóval a PC-s játékok szolgáltatnak elég 4k tartalmat, és ezért azt hiszem én inkább egy szép nagy 4k monitort vennék :)

- Hát Uraim, mély tiszteletem, és hálám, amiért idefáradtak szerény kis studiómba, és ilyen kielégítő interjút készíthettem önökkel! A kijáratnál már várja önöket egy 25 személyes Hummer limuzin minden földi jóval.

 Azoknak is köszönöm, akik vették a fáradságot és nyomon követték ezt a nem rövid riportot! Mellesleg Ti is megírhatjátok, hogy milyen gamer felszerelést vennétek egy potya ezer zöldhasúból! Ezennel búcsúzom a közönségtől, találkozunk… legközelebb!