Yanez

Yanez

41/F
Moderátor
üzenetet írok neki

Életem 100+ Legjobb Videójátéka

Link másolása
Nemrég egy százas szöget fogtam a kezemben, erről az jutott eszembe, jó lenne bejegyzést vésni az én top 100 videójátékaimról. :)

 Jó napot, jó kockulást!

 Nagyon sok olyan videójáték van, amelyet imádok, és imádni fogok, meg aztán ki tudja mennyi ilyen lesz még. Viszont ezekből kiemelni a 100 legjobbat, nem is olyan egyszerű feladat. Nekem 6 napomba telt. A számozást mellőztem, mert mind egyformán favoritok. Legutóbb például DarkLord kapart össze egy ilyen csokrot, amelynek hatására én egy top 300-at akartam csinálni, de aztán arra gondoltam, jobb lesz egy részletes 100. Íme!

  • Contra - A NES verzióról van szó. Ma is letehetetlen élmény számomra, egy igazi örökzöld, amelyben mindig van kihívás. Nulla MI, nulla lopakodás, nulla fejlődés, és mégis egy bitang jó game! Ha pedig barátunk is csatlakozik hozzánk, némi segítségnyújtás végett, akkor végképp nem lehet egy rossz szavunk sem.
  • Gran Turismo - Az első GT PS1-re, amely azért lett kedvenc, mert új színt vitt az autós játékok világába, és baromira sikeresen! Akkori mércével mérve, még a grafika is ezt a varázst követte. Nem utolsó sorban pedig, új értelmet nyert a ‘simulator’ szó.
  • Arkham City - A legjobb (számomra) része! Az Asylum amolyan bevezető volt egy sikeres képregényes játék világába, a City pedig mindenre rátriplázott, és profin tette azt. Az újdonság varázsa persze elmaradt, de a kifforotság győzőtt! A sok mellékküldetés meg rengeteg plusz órát biztosított. Imádtam Arkham City-t tisztogatni a rosszfiúktól!
  • Resident Evil - A túlélő horrorjátékok etalonja, és ezzel mindent megmondtam. Az új HD remake sikere pedig azt bizonyítja, hogy tényleg az, és hogy még ma is van rá ígény. A múlt talán újra felszínre tör!
  • Resident Evil 3: Nemesis - Az első rész után pont a harmadik volt az, amely úgyanúgy a képernyőhöz bilincselt. Emlékszem már elsőre 5 óra alatt végigvittem ( helló The Order 1886!), de az a játékidő felért vagy 20-al, annyira élvezetes volt! Az a derék main boss pedig, ha megjelent, az adrenalin is ugrott az egekbe, amit az az izgalomkeltő melódia még jobban fokozott.

  • Resident Evil 4 - Bár eleinte enyhén sokkolt a jól bevált stílus váltás, és a túlélő horror akcióba terelése, de végül magába szippantott, és brutálisan élveztem! A PS2 erejéhez mérten pedig, a látvány is lehengerlő hatalommal bírt! Nem mondom, hogy jobb lett az elődjeinél, de egy fantasztikusan jó játéknak lehettünk részesei.
  • Ducktales / Ducktales Remastered - Mindkettőt egyformán élveztem, az akkorit ott és akkor, a mostanit (újra) itt és ekkor. Gyerekkorom egyik kedvenc rajzfilmsorozata volt, így nemhiába a játék is az lett. Nem tudom mivel kiemelkedőbb a többi platformer mellett, de a hangulata... ideális! Ducktales whoo-hoo!
  • Crash Bandicoot 1, 2, 3 - Na ez a top 100 már most több, mert egy helyre 3 játékot préseltem be, mint látjátok. Lesz még ilyen. Favorit 3D-s platformer játékom, és gondolom nem csak az enyém. Erről nincs mit mondani, ezt játszani kell! Fájó, hogy közel 20 év alatt nem tudtak jobbat, vagy legalább hasonló szintűt csinálni. :(
  • Donkey Kong Country 1, 2, 3 - Na ez pedig a kedvenc 2D-s platformerem! :) Egy örökkévalóságig tudnám újra, és újra elővenni, és kipörgetni. Nem elég, hogy a játék megunhatatlanul élvezetes, de még a zenék is fülbemászóak, ergo olyanok, amelyeket évek múltán is fel tud idézni az ember.
  • Metal Gear Solid - A játék, amely megpecsételte piciny lelkemet, és örök gémert varázsolt belőlem. A karakterek, a küldetések, a párbeszédek, az új megoldások, a grafika (akkortájt), a zenék, a játékmenet, no meg a sztori, akkora erővel, és újdonsággal bírt, amelynek megvalósítására csakis Kojima volt képes! Legalábbis abban az időben. SNAKKEEE!
  • Metal Gear Solid 3: Snake Eater - Álmomban sem számítottam rá, hogy születik mégegy MGS, amely minimum az első rész szintjét képes hozni. A Snake Eater viszont talán még túl is szárnyalta azt! A megvalósítás ismét mindenben tökéletes lett!

  • Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots - Rendesen odaba**ott, és ezzel még keveset mondtam! Az első olyan PS3-as játék, amitől extázisba estem. Ismét kellő újdonsággal bírt, és hozta elődjei szintjét. Respect Kojima, respect!
  • Chocobo Racing - Míg mások számára a kart racing koronázatlan királya a Mario Kart, vagy a Crash Team Racing volt, addig nekem ez. Nem is akármennyire, hiszen bekerült a toplistámba!
  • Super Mario - Természetesen a NES verzióról van szó. Mellesleg ez volt az első játékom is a konzolra, és nem túlzok, ha azt mondom, egy hétig nem játszottam mást.
  • Twisted Metal 3 - A tökéletes TM rész! Persze egymás ellen volt az igazi, de azért a single mód is jó volt. Új stílus született, amely azóta sajna kihalóban van, mivel népszerűsége is eltörpült.
  • Vigilante 8 - Hát kéremszépen, legalább annyira lekötött, mint a Twisted Metal. Nem különbözött sokban tőle, de mégis volt egyfajta egyedi hangulata, amely különlegessé tette.
  • Mortal Kombat 3 - Az első játékom Sega Mega Drive II-re, amelyet mellesleg kb egy hónapon keresztül, mindennap (!) toltunk a haverokkal. A kívégzések, és a hihetetlen kombók epic hangulattal bírtak, és bírnak mai napig, amire a bizonyíték a ...
  • Mortal Kombat (2011) - Annyi év után végre sikerült felébreszteni az alvó szörnyet. Újra megdobbantotta szívem, és MK rajongóvá avanzsált! A széria ezennel él és virul, ami baromi jó hír!

  • Limbo - Nagyon meglepett ez a kis játék! Ilyet nem sokan tudnak alkotni, mert amennyire egyszerű, annyira nagyszerű. Arra is bizonyíték, hogy olykor nem a csilivili graf, sztori, szavatosság, és a változatos játékmenet a lényeg, hanem az ötletes megvalósítás.
  • Dino Crisis 1, 2 - Mindig szerettem a dinókkal kapcsolatos dolgokat, így nem csoda, hogy a Jurassic Park filmeket is számtalaszor néztem már meg (különösen az első kettőt). Nagy öröm volt számomra, hogy kedvenc túlélő-horror gyártóm (Capcom) egy újabb gyöngyszemet tett le az asztalra a műfajban, méghozzá ebben a témában. Azonnal kedvenc lett.
  • Silent Hill - Ha már itt járunk, akkor semmiképp sem hagyhatom ki ezt a darabot. Mindig az első az igazi, és ez a Silent Hill esetében is így volt. Ennyire parázós, beszaratós játékkal már rég nem találkoztam! Amnesia, Slender? Ugyan már!
  • Silent Hill 4: The Room - Egy újabb olyan SH jött világra, amely elnyerte tetszésemet. A kíváncsiság láncba vert, és nem tudtam letenni, míg nem láttam meg a stáblista neveket. :) Nagyot ütött a töténete (is)!
  • Chip 'n Dale 1, 2 - Mindkét epizódját egyformán imádtam, és mai napig imádom. Még a játékba tett dallamok is nagyon tetszettek, és mivel a sorozattal is jóbarátok voltunk, így nem vitás, ez a két game is örök kedvenc lett.
  • Duck Hunt - Könyvet lehetne írni mennyit hadonásztam a "stukkerrel" a tv képernyője előtt. Azt a kutyát pedig még most is a pokolra kívánom! Mostanáig nem értem, kinek kell egy ilyen szőrös dög, aki folyton csak kiröhög. A sokadik sikertelen, és kiröhögős alkalom után már a számban csücsült a pisztoly csöve, ám hiába... nem volt hozzá elég vér a pucceremben.
  • Rayman Origins - Soha nem komáltam a Rayman játékokat, aztán mivel psplus-ban ingyen adták az Origins-t, és mert sok pozitív véleményt hallottam róla, én is adtam neki egy esélyt. Azóta az egyik kedvenc 2D-s pltaformerem lett! A DKC óta nem szórakoztam ilyen jól hasonló játékokkal.
  • Rayman Legends - A folytatás sem okozott csalódást, sőt, még rátett egy lapáttal! Ezenkivül az Origins pályáit is tartalmazza, így azokat is plusz öröm volt újra kipörgetni. Epic game, annyi szent!

  • Virtual Cop 2 - Életem első railshooter játéka, és a műfaj azonnal lebilincselt. Hiába no, akkoriban nagy élvezet volt, így a visszaemlékezés szép időket idéz fel, és kedvencé teszi ezt is. Ezután még nagyobb örömben lehetett részem, ami a stílust illeti, mert birtokomba került a ...
  • House of the Dead - Valahol itt kezdtem megszeretni a zombis témát, és eme game még jobban afelé terelt. Micsoda móka volt szétloccsantani az élőholtak fejét!
  • Project I.G.I.: I'm Going In - Ez az fps valamiért elnyerte tetszésemet. Nyitott világ, szórakoztató küldetések, és kellő kihívás. Az ígényesen megvalósított fegyverek hatása pedig rátette a pontot az i-re. Bárcsak jönne egy folytatás, vagy remake belőle!
  • Counter Strike 1.6 - Senkinek sem kell bemutatnom, de főleg azt magyarázni mitől király ez a játék. Aki ezen nőtt fel, az soha nem feledi azt a multiplayer mókát, amit képes volt nyújtani a CS. Itt tapasztaltam meg előszőr milyen zsír érzés, amikor fejbelövöd a másikat. Még szerencse, hogy játékról van szó. :D
  • Medal of Honor - Természetesen a legelső PS1-es verzióról van szó. Ez vezetett be a világháborús játékok varázsába. Az akkori látvány, és játékélmény, mozgások, stb., tökéletesnek minősültek. Ilyen, és ehhez hasonló produktumokat nehéz elfelejteni, de inkább lehetetlen.
  • Call of Duty - A CS után igazi vérfrissítés volt számomra egy világháborús multiplayer lövölde. Legalább annyira is élveztem, mint a CS-t, plusz itt már faszántos kis single mód is tarkította a cuccost.
  • Colin McRae Rally - Végre egy ütős rali game is tiszteletét tette a videójátékok világában! Nem lehetett megunni, folyton jobb, és jobb rekordokat akartam elérni. Valami hihetetlen hangulattal rendelkezett!
  • Earthworm Jim 1, 2 - Első másodperctől beleszerettem! A főszereplő, a hangok, a zenék, és nem utolsó sorban a humor,  ami mind profi megvalósításban részesült. Groovy!

  • GTA San Andreas - A Rockstar megcsinálta, vagyis egy olyan játékkal gazdagított minket, amelyről mindigis álmodoztunk. Egy egész város, ahol szinte bármit megtehetünk. A 'bármi' jelző pedig pont a San Andreas-ban valósult meg, noha a GTA 3 is már jeleskedett ezen a téren, nekem mégis ez lett a favoritom.
  • GTA V - Jó sokat, pontosabban 9 évet kellett várnom, hogy egy újabb zseniális GTA-t tolhassak. Megérte. A látvány, a 3 karakter, és a sok pazar küldetés, egyszóval ismét hízott a listám. :)
  • Max Payne 1, 2 - Ez sem szorul magyarázatra, hogy miért. Ekkora nyomot egy gémerben kevés stuff tud hagyni. Az atmoszféra, a sztori, és az a mély együttérzés a főszereplővel... el sem lehet mondani szavakkal (vagy leírni). A páratlan játékmenetről pedig ne kelljen külön ecsetelnem, amely ráadásul olyan innovációt, és divatot vezetett be a videójátékokba, mint a bullet time.
  • Oddworld: Abe's Oddysee/New 'n' Tasty - Nem tudtam nem imádni ezt a játékot, hisz egy teljesen új megvalósítást hozott a 2D-s platformerek műfajába, amihez hasonlót sajna azóta nem gyakran látunk. A főhős pedig egy vicces, szeretnivaló figura, aki már önmagában megér egy misét. Follow me!
  • Duke Nukem - Több DN résszel játszottam, és azt kell mondjam mindegyik bejött a PS1-es érából. Akkora keményarc hangulattal, és poénokkal bírt, hogy nem lehetett nem szeretni. Csak belekezdtem, és nem akartam abbahagyni. Soha.
  • Prince of Persia - Azt hiszem a legelső PoP gémről van szó. Ez is egy vadonatúj élményt jelentett nekem, mert a többi játékkal ellentétben, itt nem tudtál csak úgy rohanni előre, és ész nélkül kaszabolni az ellent. Ügyességre volt szükség, na meg arra a kis valamire, ami az ember két füle között lötyög. :) Feledhetetlen alkotás!
  • Prince of Persia: The Sands of Time - A monumentális game sikeresen visszatért. Bár játékmenetileg sokat változott, ez mégsem ment a rovására, sőt! Ezzel el is kezdődött egy új széria, melynek több figyelemreméltó epizódja is volt, ám számomra mégis a SoT véste szívembe örök védjegyét.

  • Pinball Arcade - Számtalan flipper játékkal volt már dolgom, de egyik sem tudott annyira elvarázsolni, mint ez. Nemhiába van a címében az 'Arcade' szó, hiszen szószerint, igazi arcade masinákat mintáztak le, és elképesztően tökéletesen, azok minden előnyeivel, és hibáival, akárcsak az életben.
  • Pro Evolution Soccer '97-2002 - Ezekben az években készültek eme fociszimulátor legjobb darabjai. Minimum ezer óra, amit beleöltünk a haverokkal, az egymás elleni csatákban. Hihetetlen mekkora szórakozást tudott nyújtani!
  • Fifa 2014 - Életem első Fifa játéka, amelyet sikerült megkedvelnem! Kizárólag a nextgen változatról beszélek. Az eddigi legtökéletesebb, legsimább próbálkozás, és megunhatatlan. Most már én is áttértem a 2015-ös verzióra, mert haladni kell, de a kezdőlökést a '14-es adta.
  • Tekken 3 - Korának egyik legpazarabb fighting játéka! Ha leültél elé, onnan nehéz volt ám a felállás. Volt aki nem igazán értett hozzá, és komolyabb tudás nélkül nyomogatta a gombokat, de higgyétek el, pont akkora élvezetet kapott, mint a többi, profibb gamer. Azóta sem született akkora kaliberű Tekken, és nyilván nem is fog.
  • Dragonball Z Budokai Tenkaichi 3 - Mint nagy DB(Z) rajongó, nem hittem a szememnek: mintha csak az anime elevenedett meg volna előttem. Ez volt az a rész, ami ezen a grafikai szinten nagy előrelépést jelentett. Ehhez párosult a többi jó is, a kíváló játék! Sok klassz ötlet, gyűjtögetnivaló, és felkutatnivaló! A harcok pedig szintén tökéletesen passzoltak a DBZ univerzumához, és kegyetlenül élvezetesek voltak! Egyedül a zenékért kár, mert nem az animéből származtak, viszont kellően passzoltak a játékhoz.
  • Bejeweled 3 - Fogjuk rá, hogy bármelyik része, de leginkább a 3-ik jött be, a sokféle változatos játékmód, és gyűjtögetnivalók miatt. Ezt a játékot képtelen vagyok megunni. Már több éven át tolom, és még ki tudja mennyit fogom. :)

  • Rayman Jungle Run - Világéletemben sem gondoltam volna, hogy lesz olyan mobilos game, amely annyira elnyeri tetszésemet, hogy bekerül a 100-as toplistámba. Ez ilyen. Az Origins, és a Legends után valódi meglepiként pottyant az életembe. Eleinte semmi extrát nem véltem felfedezni, ami a kihívást illeti, majd egyre csak nehezedett, végül pedig akadtak pályák, amelyek méltónak bizonyultak idegszálaim megcibálására. Mi tagadás, nem számítottam arra, hogy ez csak a kezdet volt, ugyanis utána letöltöttem a ...
  • Rayman Fiesta Run - című folytatást. Itt már változatosabb pályákkal találkozhattam, ötletesebb tálalással, és újabb zenékkel. Mi több, a pályák száma is felülmúlta a Jungle Run-t, és a strapabíróbb kihívások is nagyobb mókát jelentettek, illetve most is jelentenek, mert már majdnem a végénél járok, de még nem fejeztem be.
  • Indigo Prophecy (Fahrenheit) - Mint egy forró napsugár a borult égből pottyant karjaimba ez a csodálatos kincs. Eleinte csak kóstólgattam, majd hirtelen átölelt, és nem akart elengedni. Az első Quantic Dream által kreált játékom, amely egyből favorit lett nálam. A sztori, a játékmenet, a zenék - szerelem volt első látásra. Gondolom sok más embernél úgyszint.
  • Heavy Rain - Egy egész generációt kellett türelmetlenkednem, hogy bővítsem háremem egy újabb QD szerelemmel. Olyan szinten érdekes volt végigvinni, hogy szavakkal el sem tudnám mondani. A detektívesdit amúgyis csípem, itt pedig király történetet kaptunk, ami mondhatni alig klisés, a végén egy nagy csavarral. A váratlan helyzetek pedig kellő izgalomba tudtak hozni. Ezekután nem meglepő, hogy tán még nagyobb rajongást szereztem a következő játékukkal, melynek címe...
  • Beyond: Two Souls - Ami azt illeti, a sztori itt is kb úgyanolyan szinten bejött. Ám a szebb grafika, a színészek páratlan munkája, a szívszorongató muzsika, és a profi rendezés ötvözete, nagyobb élvezetet nyújtott, mint amire számítottam. Ha ez a fejlesztőcsapat filmeket gyártana, igen magas esélyük lenne az Oscar díj megkaparintására!
  • Hotline Miami - Fogalmam sincs hogyan került hozzám, hisz a gameplay videók alapján abszolút hidegen hagyott. Ez ékes példája annak, mennyire nem tud átjönni egy játékélmény a videókból. Amikor belekezdtem, más stuffot elő sem vettem, míg a végére nem értem a HM-nak. Ha valahol van kihívás, hát itt biztosan! Kizárólag HC gémereknek ajánlom, a többiek néhány perc után könnyen feladhatják... nagyon könnyen.
  • Need for Speed Underground 1, 2 - Az Underground előtt is szerettem az NFS szériát (utána már nem), de ez a két része valami eszméletlenül szuperre sikeredett. Milyen jó, amikor a játékfejlesztők mernek újítani, méghozzá sikeresen, mert valljuk be, ehhez is kell tudás. Ez volt életem első olyan játéka, ahol egy élmény volt tuningolni a verdákat, és minden egyes verseny, az elejétől a végéig egy leírhatatlan élvezet volt.
  • Uncharted 1, 2, 3, Golden Abyss - Ritka, amikor egy négyrészes játéknak mindegyik epizódja tudja tartani a jól megszokott szintet. Na de ha a Naughty Dog-ról van szó, ez nem meglepő. A széria annyira pompásra sikeredett, hogy számomra világelső lett műfajában, háttérbe szorítva nagy kedvencemet, a TR-t. Remélem a negyedik UC is bepréseli magát eme 100-as listába!

  • Splinter Cell - Hiszitek vagy sem, de csupán az első két részével játszottam, és magam sem tudom miért, hiszen rohadtul bejött Sam Fisher "kalandja". Igazából az első volt az, ami mélyebben megmaradt bennem, hiszen egy új taktikát, és lopakodást ígénylő remekmű született. A folytatás csak hozta a már bejárt ösvény szintet. Sok új ötlet, és gyönyörű látvány tarkította az amúgyis kíváló játékot. Imádtam, és imádom!
  • Aladdin - Sega-n rengeteg remek játékkal szórakoztam, de az Aladdin az elsők közt volt. Nagyon aranyos, és nem utolsósorban csöppet sem könnyű kis platformer, amit mai napig szívesen előveszek. Persze a rajzfilm is nagy favorit, de ez nem befolyásolja a játék iránti szenvedélyem.
  • Kurushi - Nem tudom mennyien emlékeztek erre a PS1-es, 3D-s logikai játékra, de tőlem pofátlanul sok időt rabolt el. Az egyre nehezebb feladatok még jobban arra késztettek, hogy ne adjam fel, és hát... már nem emlékszem mi lett a vége, de gondolom egy kis méregspriccelés, idegbajjal fűszerezve. :)
  • Sport Champions - Sokat gondolkodtam bekerüljön-e, de két játékot annyira élveztem benne, és persze legnehezebb fokozaton is teljesítettem őket, hogy egyszerűen nincs szívem elsétálni mellette. Ez a frizbi, és a ping-pong volt. Utóbbi rendesen megizzasztott a végső ellenfélnél, de hát Áj em de beszt. :) Az egyetlen dolog, amit őszintén sajnálok, az a multi hiánya. :(
  • Tomb Raider 1, 2, 3 - Ha már az imént az UC-t emlegettem, akkor ezt se felejtsük el, hisz az első 3 része számomra korszakalkotó élmény volt. A ládatologatások, mérnöki pontosságot ígénylő ugrások, a jól eltalált akció, és a dögös női főszereplő garancia volt a feledhetetlen móka biztosítására. A további részek valamiért hidegen hagytak, mert tán már akkor kezdett elavulni a játékmenet. Mondjuk úgy, végképp letettem a sorozatról, bár azt a 3 újabb játékot tartalmazó lemezt azért beszereztem, és minddel toltam, de akkoris. Aztán egy nap csoda történt, visszatért a sírrabló kiscsaj, én pedig újra "szerelmes" lettem. Tudjátok miről beszélek:
  • Tomb Raider (2013) - A legelején tarkón csapott a változás, és halkan káromkodtam sötét szobám kanapéján, de minél tovább haladtam, annál jobban tetszett. Úgy belelendültem, hogy le sem tudtam rakni! Az akció jött be a legjobban. Nem mondom, a régi TR-ekből sok elem hiányzott a tökéletességhez, de ez a véfrissítés már nagyon kellett a szériának. Vannak játékok, amelyeken nem szabad változtatni (pl Resident Evil), de Lara kisasszony már sikított az újítás, továbbgondolás után.
  • TMNT – Bajban vagyok, mert több része is kedvencem, de a pontos címűkre sajna nem emlékszem. Az egyik biztosan a NES verziós volt, a másik kettő Sega. Ezek a játékok nem tartalmaztak semi extrát, mégis megvolt a bombabiztos hangulatuk. A bossharcok pedig újabb pluszt adtak az egészhez! Mellesleg a legutóbbi remake-t még mindig nem toltam, innen kérdem: megéri?
  • Ultimate Spider-man – Tulajdonképpen az egyetlen hálószövőről szóló játék, amely annyira megragadott, hogy máris favorittá nőtte ki magát szemeimben. A sandbox alapú szabadság, mókás bunyók, és nem utolsó sorban, a remek boss-ok, eszméletlen élményt biztosítottak. Sem előtte, sem azóta nem találtam meg azt a hangulatot a Pókember játékokban.

  • Fight Night – Első pillanattól óriási kedvencként húzta ki magát nálam. A grafika volt az, ami azonnal szemet szúrt, mivel pazarra sikeredett. Ezt követte az evoluciós megoldás, a két stick-re helyezett irányítás. Végtelen számú meccseket vívtunk a haverokkal, a zenék pedig szintén megérnének egy misét.
  • Double Dragon – Ezeket a játékokat faltam! Csak mész, és ütsz, pörgőrúgsz, stb. Aztán jött egy melák, aki főellenségnek hitte magát, mi pedig örömmel lecsaptuk őt is. Ketten játszani, na az volt az igazi móka! Aztán megtörtént a lehetetlen, még ennél is jobb gémre sikerült szert tennem:
  • Double Dragon and Battletoads – Fantasztikusan ötletes volt az egész játék, és nagyon változatosan építették fel a pályák által felkínált játékmenetet. Megvolt a kellő kihívás, ám az igazi móka itt is két játékosra volt kihegyezve. Bárcsak jönne ebből is egy remake!
  • The Lost World: Jurassic Park – Hú gyerekek, ez életem egyik legjobb akció-platformer gyöngyszeme! Külön élvezet, mint már említettem, hogy a dinókat is imádom. Itt aztán van minden, ami változatosság, és kihívás! Akkoriban nagyon gyönyörűen néztek ki az őshűllők, és amit szintén páratlanul oldottak meg, az a hangjuk, amit mellesleg mi is kiadhattunk, amikor egy ilyen dögöt irányítottunk, merthogy az emberi főszereplő mellett azt is lehetett. Kis dögöktől kezdve, Raptor-okon át, egészen a T-Rex-ig. Utóbbival akár embereket is zabálhattunk, lenyelhettünk. Ehh, micsoda game!
  • Jungle Book – Epic game! Ez a két szó tökéletesen jellemzi az abban az időben hódító Mauglis játékot. A rajzfilmből ismerős zenék, és karakterek, meg minden úgy ahogyan volt, zseniális! Nagyon egyedi hangulat jellemezte, mert valahogyan más volt a többi hasonló műfajhoz képest. Ha pedig itt tartunk, akkor muszáj megemlítenem egy másik Disney meséből készült kedvencemet:
  • Tarzan – Faék egyszerű játék, a rajzfilmből kivágott átvezető videókkal. Mivel az egyik kedvenc Disney mesém, ez is legalább akkora favorit lett. Ami mégis vicces, hogy előszőr a játékot vittem végig, csak utána láttam rajzfilmet. Többször is kipörgettem.
  • Super Tank – A második játékom NES-re, és képtelen voltam nem elővenni újra, és újra. Ezek a kis tankocskák csodákat műveltek, egymás ellen pedig maga volt a kánaán. Bizony, anno ilyen játékok miatt volt érdemes gémernek lenni!
  • Cold Fear – Azon kevés túlélő-horror játékok közé tartozik, amelyet érdemes megemlíteni. Bevallom, utálom, amikor egy helyen játszódik az egész game – jelen esetben egy hajón, de ha profi a kivitelezés, akkor könnyen kedvencé válhat, mint ez is, vagy a RE1. Az a studió fejlesztette, aki például az Alone in the Dark: The New Nightmare, meg az I Am Alive című játékokat. Nekem mégis a CF lett tőlük a best alkotás. Kár, hogy nem gyártanak többé hasonlót.
  • Arcade Pool 2 – Billiárd progi a Team 17 csapatától. Hamar favoritommá vált, és néhanapján még most is előkapom. Felülnézetes a game, de akkoriban tökéletesnek volt mondható, mivel szinte bármit megtehettél benne, amit az életben is. Külön pluszként vonható fel az egyedi játékot felkínáló opció is, ahol különféle ötletes kihívásokat kellett teljesíteni. Én, mondjuk úgy, profivá nőttem ki magam. :) Ha pedig már szóba jött a Team 17, akkor ideje a legemlékezetesebb játékukról is szót ejtenem:
  • Worms Armageddon – Számomra legalábbis ez a Worms lész lett az ász. Számítógépen egy álom volt egymás ellen nyomulni! Nevet adtunk minden kukacunknak, és új hangokat vettünk fel a mikrofonnal, értsd úgy, átszinkronizáltuk a beszédüket, szép magyarosan beteges beszólásokra, és cúúúna szavakra. Mindenkinek volt vagy 2-3 csapata. Emberek, visszasírom azokat az időket, de nagyon!

  • The Walking Dead (Telltale) – Valódi meglepetésként szolgált, mert közel sem számítottam arra, hogy ekkora kedvenc lesz. A tv sorozatot is csípem, és nem tudnék dönteni, melyik élvez elsőbbséget. Sok embernek nem jön be ez az interaktív film, de mégis játék stílus, nekem viszont nagyonis!
  • Burnout – Az első Burnout PS2-re. Micsoda pezsdítő játék volt a sok NFS után! Csoda, hogy ugyanazok készítették. Rengeteg lehetőség, és játékmód kínálkozott, és mind szupi szuper volt. A színes, pöpec grafika meg állatira beleillett az egészbe. Jó lenne nextgen-re egy újabb rész, bár félő, hogy az arcade racing kezd kimenni a divatból.
  • Serious Sam – Nem lehetett nem imádni! Vérbeli hentelés a javából, és habár egy idő után a monotonítás veszélye fenyegetett, valahogy mégsem ment az ember agyára. Azóta is töröm a fejem, vajon mi lehet(ett) a titka?
  • Terminator 2: Judgment Day – Rohadt nehéz játék, de legalább annyira is jó. Lehet mégsem, mert a T2 a kedvenc filmem, így nehéz elfogulatlanul kimondani az ítéletet, de baráti körömben mindnekinek tetszett. Próbáljatok meg most nekiugrani, kíváncsi lennék ki meddig viszi. :)
  • Return to Castle Wolfenstein – PC-n ez volt az egyik nagyon nagy favorit. Nálam ritka, ha egy sztorialapú fps megtetszik, de ennek könnyen sikerült. Nem is csoda, hisz maga a témája is érdekfeszítő. Hasonló élményt nyújtott még a No One Lives Forever, de az eslő 100-ból pont kimarad.
  • Doom 1, 2 – Jól tudjuk melyikre gondolok… ja benne van a címében. :D Egyedül a kártyagyűjtögetős részek idegesítettek, de mivel a hangulat nagybetűs volt, ezért ez a kis negatívum hamar eltörpült. Na de van aki ezen nőtt fel, és utálta? NEM, NINCS.
  • Micro Machines 1, 2 – Huhh, ezt mind imádtuk! Mai szemmel nem túl szép, és semmiben sem kiemelkedő, de higgyétek el, óriási varázsa volt, és már maga az alapötlet is újdonságnak bizonyult, mégpedig olyannak, amelyet mindenki tart karokkal fogadott. Később hasonló lett megvalósítva 3D-be, amit szintén sokan szerettek, a Re-Volt. Azt én is csíptem.
  • Kunio Kun No Nekketsu Soccer League – Gyerekkorom legőrűltebb, és egyik legjobb foci játéka. Felejtsd el a közönséges labdarúgást, itt amolyan szupererővel felvértezve kellett gólt szerezni. Égő, meg láthatatlan lövéseket küldhettél kapura, de ezeken kivül rengeteg más kreatív, őrűlt dolgok is voltak. Nagyon hosszú lenne mind felsorolni, de ha érdekel, olvasd el Solid Snake 1984 eme játékról szóló bejegyzését.
  • Vectorman 1, 2 – Ha volt Sega konzolod, ezt nem nem hagyhattad ki, ha mégis, menj és büntetésből mondj el 32 miatyánkot. Fenomenális akció-platformer, lehengerlő hangulattal, és ötletes megvalósítással. Imádnivaló!

  • Nightmare Creatures – Horror-akció a javából, méghozzá a jobbik fajta. Míg nem játszottam vele, addig azt hittem, csak a RE, és a SH képes paráztatni, hát tévedtem. Az egész stuffra már csak halványan emlékszem, de még mindig előttem lebeg ahogyan kaszaboltam a dögöket, és minden csupa vér volt.
  • Quake 2, 3  – Számomra a széria legjobbjai, és temérdek időt fektettem bele az egymáselleni mókába. Konzolon is nyomultam vele, de közel sem volt akkora élmény, mint pc-n. Szintén egy olyan cím, amit mindneki szeretett.
  • Killzone – Amennyire utálom a jövőbeli témájú fps-eket, pont annyira szerettem meg a KZ-t, PS2-n. A látvány rohadt szép vízeken evezett, a hangulat a tetőfokára hágott, és még szomorú is voltam, amikor véget ért, pedig úgy emlékszem nem is volt rövid. Még akartam, még! Évek múlva epekedve vártam, immár PS3-ra a folytatást, különösen az odab*szós trailer után. Végül egyáltalán nem közelítette meg az első rész szintjét, ahogyan azóta egyik KZ sem.
  • Black – Azt hiszem ez a kedvenc fps-em PS2-re. A története gyakorlatilag nulla volt, mindig csak mentél előre és lőttél. Akkor mégis mi okból csücsül itt? Mert piszkosul eltalálták a hangulatát! A fegyverek teljesen különböztek, és használatuk, meg hangjuk annyira megközelítette a beleélést, mint addig egyik játéké sem. Mellesleg minden lőfegyvernek látszott kopottsága, karcolások a leghasználtabb részeknél, egyszóval állat! Azóta is várok egy folytatást.
  • God of War 1, 2, 3, Chains of Olympus, Ghost of Sparta, Ascension – A hack’n Slash műfaj sohasem tartozott a kedvenceim közé, még a DMC-nek sem sikerült anno megszeretetnie velem. A GoW viszont az első pillanattól a szerelmesévé tett. 6 darab játék, és képtelen vagyok választani közülük, mert mindegyik epic, brutálisan véres, soha nem látott bossharcokal, és mindigis kiemelkedő volt látványban. A főhős, Kratos, pedig egy vérbeli badass. Ha a fejemhez szorítanának egy fegyvert, hogy válasszak, akkor talán, de csakis akkor, a GoW 3 lenne a messiás. Tűkön ülve várok egy PS4-es GoW-t!
  • Tony Hawks Pro Skater – Az egyetlen gördeszkás játék amit játszottam, mert valójában rühellem a műfajt. Ez viszont überelhetetlen számomra, és fogalmam sincs mennyit öltem bele, de igazából inkább nem is akarom tudni. Folyton egy volt a cél: a rekorddöntögetés, és ennek nem volt határa.
  • Driver – Nabammeg! Mindenképp itt a helye, hiszen feledhetetlen időket, és élményt köszönhetek neki. A legtöbbet a zsaruk elől menekülős részt nyúztuk a cimbikkel, mert egy élvezet volt visszanézni, akárcsak egy zsír halivúdi, üldözős mozi. :) Az utcákat már kivülről ismertem, jobban mint a saját tenyeremet. A második is jó lett, de számomra mindigis az első lesz a király.

  • Ridge Racer – PS1-en rongyosra nyúztam. A legjobb arcade racing, ami akkoriban létezett. Nagy kár, hogy mára már kihalóban van, és szinte semmi sem segíthet rajta. :(
  • The Binding of Isaac: Rebirth – Első ránézésre bárkiben felmerülhet a kérdés: - Mi ez a szar? Ha viszont az illető rákattan, akárcsak jómagam, onnantól kezdve nincs menekvés. Rohadtul kreatív game, és szinte az örökkévalóságig megunhatatlan. A cuccok rengeteg lehetséges variációja, és a temérdek ellenfél, soha nem hagyja lankadni a hangulatot. Best indie?
  • Jetpack Joyride – Jogos a feltevés, miszerint eme kis semmiség mellett sok másik remek cím van, amit emiatt szorítottam ki. No de kérem, kinek a pap, kinek a… Én hetekig toltam mindennap, míg el nem értem a 100%-ot, és mocskosul élveztem. Nálam ritka az ilyen, és nem feltétlen kell lennie AAA-s stuffnak lennie.
  • Bioshock Infinite – Nem hittem volna, hogy berakom, de jól átgondoltam, és az az igazság, feledhetetlen élmény volt kipörgetni még úgy is, hogy a végefelé átment hentbe. Lenyűgözött a látványvilága, a csaj, akit életem árán is védtem, és nem utolsó sorban a történet, amely ritka jó. Az akció pedig a szokásos lövöldözést hozta, ami ugye szintén elégségest jelent.
  • Addams Family 1, 2 – A rajzfilmet nem komáltam, és a film is épphogy elment, de a kétrészes NES játék hangulata a csúcson volt. A zenéjét pedig mindig élmény volt hallgani közben. Ezeket is jólesik elővenni. Igazából sok hasonló játék volt a piacon, de mint látjátok, engem csak egyesek fogtak meg örökre.
  • Manhunt – Egy igazán spéci egyed, ahol az embertelen gyilkolás újabb szintekre emelkedett, de persze a játék nem csak erről szólt. A megvalósítás nagyon meggyőzően volt tálalva, egy rossz szavunk sem lehet(ett). Jó jönne egy újabb Manhunt game!
  • The Suffering – Újabb beteg, és rettegést keltő műremek került a kínálatba. Ez a játék brutálisan izgalmasra sikeredett, a parázós hangulat is megkapta betöltendő helyét. Komolyan mondom, nem is olyan rég, egyesek fantáziája nem ismert határt, amiből ma sem ártana egy-két csepp ide-oda.

  • Daxter – Voltak/vannak sikeres játékok, amelyek nekem mégsem jönnek be, mint például Sonic, Ratchet and Clank, Assassins Creed, vagy épp Jak and Daxter. Az utóbbi egyik szereplőjéről viszont külön játék is készült Psp-re, ami számomra meglepően pozitív csalódást okozott. Benne voltak a legjobb 3D-s platformer elemek, már-már Crash Bandicoot-tal vetekedhet. Egyszóval örülök, hogy részese lehettem!
  • Broken Sword 1, 2 – Életem egyik legjobb kalandjáték darabjai. A rajzolt karakterek, az érdekfeszítő sztori, és a zseniális fejtörők sokáig lázban tartottak. Türelmetlenül vártam mindig, hogy mi lesz a következő fordulat. A műfaj szerelmeseinek kihagyhatatlan alkotás!
  • The Last of Us – Ha a Naughty Dog egyszer új fába vágja a fejszéjét, ott kő kövön nem marad. Ez történt a TLoU esetében is. Létrehozták életük egyik legkirályabb játékát, amely bár semmi korszakalkotót nem tartalmazott, minden másban tökéletesen működött a jól bevált recept. Álleejtős grafika, fülkényeztető zenék, epic karakterek, megható, és remek sztori, adrenalint pumpáló, és taktikát ígénylő akció, na meg a hab a tortán: korrekt befejezés. Nem csak a legjobb 100, hanem a legjobb 10 játékaim között is ott van!
  • Neo Contra – Ha már Contra-val kezdtem, azzal is illik befejezni a listát. Ez a marhajó PS2-es játék gyengén teljesített a kritikusok szemében, ami nem is csoda, hisz mindössze 5 pálya állt rendelkezésünkre, amit mellesleg kb egy-másfél óra alatt ki is lehetett pörgetni. Én vagy 10-szer tettem ezt, egyrészt mert kurva nagy a hangulata, másrészt meg azért, mert tényleg kurva nagy a hangulata. Egyben (ha jól tudom), ez volt a széria utolsó darabja. Ideje lenne már kiadni egy új részt!

 

Nos "ennyi" lett volna. Tehát ha beleszámoljuk a többrészes gémeket is, akkor az már jóval túlmutat a százon, de nem fogjuk. Nagyon sok más játék is van, amelyek szorosan követik ezeket, és rengeteg olyan is akad, amely népszerűsége ellenére engem sohasem tudott komolyabban érdekelni, mint mondjuk a Hitman, vagy Just Cause. Ennek ellenére játszottam velük (is), és egynek jók voltak. Dehát az ízlés szubjektív, ebbe nem lehet belekötni. :) További jó szórakozást nektek is!

 

                                                        Hit Counter

41.
41.
pécégémer
Uhhh chip n dale, jungle book, adams family, cs 1.6 , return to castle wolfenstein ... Sorolhatnám. Jó volt olvasni :)
40.
40.
DON GONDOCS
A nightmare creatures méltatlanul elfeledett játék hisz ilyen beteg szörnyekkel megáldott kaszabolós játék nm igen született. (A dark souls sem ilyen)
Pókemberből leginkább a shattered dimensions nyerte el a tetszésem, hisz eltűnt a sandbox de cserébe kaptunk jól felépített pályákat és egy tökéletesre csiszolt harcrendszert valamint 4 képességeiben kicsit eltérő Pókembert. (Noir(lopakodás) venom (rage mode) future (időlassítós és zuhanós részek) Abszolút kedvencem lett megelőzve a Spider-Man: Web of Shadows-t és az ultimate alliance-t idéző Spider-Man: Friend or Foe-t. Meg azért az Amazing spiderman első része is kifejezetten jól sikerült játék lett.
39.
39.
Solid Snake1984
Hát ez a felsorolás...Atom jó lett! Nagyon hasonló még mindig a lista az enyémmel!
Kösz a megemlítést!

Apropó. Worms Armageddon. Most válottam Linuxra és heggesztem, hogy fusson rajta. Úgy is addig ütöm, amíg jó nem lesz! Imádtam!
38.
38.
godach
#36: Óóó Tényleg. Ezeket a Neketsu játékokat de imádtam. Volt ezeknek Hoki, Kosár, sima bunyós változata. ÁÁá Tényleg. :)
37.
37.
Yanez
#36: Kösz! A Mirrors Edge-t még nem fejeztem be, de annyira nem fogott meg, mint az említett játékok.
36.
36.
piskóta
100-as szög :) örülj, hogy nem egy 4000 db-os puzzle-t tartottál a kezedben :)
A Kunio Kun No Nekketsu Soccer League-t amíg élek nem fogom elfelejteni, annyira jó volt. Így belegondolva örülnék egy folytatásnak, persze mostani köntösben. Brutális lenne. A blog fasza lett, jó volt újra nosztalgiázni.
u.i. a Mirror's Edge nem tetszett, hogy nincs a top 100-ban?
35.
35.
Yanez
#33: Na ja, az is pörgött rendesen!

EBR: Nekem te csak ne parancsolgass, szenilis vénEmBeR! :D
34.
34.
EBR2000
Nem rossz lista... Jó sokat gondolkodhyttál rajta, mert én sose jutnék el 100-ig. Nem azért, mert nem játszottam annyivak, vagy mert nem tudok 100-ig számolni (na jó, ez is közbe játszik :P), hanem mert elfelejteném a felírtak nevét... :D Szenilis vagyok.

A Splinter Cell-ért (Huh, milyen rég írram le a nevét... :') ) kapsz egy piros pontot... Amit el is veszek tőled, mert nem játszottál a többivel! Na nyomás a nappaliba, és pótold be őket, amíg szépen mondom! XD
33.
33.
azureknight0715
hmmm unreal tournament nincs a listában, pedig aki játszott a quake-vel annak tuti szintén nagy kedvence lehetett e másik nagy mesteri lövölde:D
32.
32.
Nothing
#31: Dino Stalker (PS2 - 2002).
31.
31.
godach
#29: Spin Off? Miről is maradtam le haver?
Na regéljél csak!
30.
30.
DarkLord
#20: Egyenlőre még várok egy új konzol vásárlásával. Szóval nincs.
29.
29.
Nothing
A mai napig nem értem, egy olyan - a rókákat rendszerint csontig nyúzó - óriás, mint a Capcom, hogy hagyhat egy Dino Crisis szintű (egykori) húzónevet ilyen régóta az oszakai bázis padlásán porosodni. Resident-ből meg Street Fighter-ből zsillió játék készül(t), ezt meg 3 rész (+1 spinoff) után kihalásra ítélték?

A lista tele van csemegékkel.
Én speciel nem állnék neki hasonlónak, mert ezerig lassítani sem tudnék, nemhogy megállni. :)
28.
28.
Yanez
#25: Ja meg az I Am Bread! :)

daenath: Elismétlem: ez egy saját szubjektív lista, nem pedig best 100 game. Azért értem a célzást. ))) Köszi!

Don Gondocs: A Chip n Dale tényleg nehéz game!
27.
27.
DON GONDOCS
A Metal gear solid 3 és 4 nekem is örök élmény marad és ezt már akárhány folytatás spin of sem fogja megváltoztatni. A Nemesis 7 szer kijátszottam, jó persze ez betudható annak is hogy rövid. Valamint nekemis a méltatlanul alulértékelt silent hill marad a legjobb rész + opening ami önmagában is halgatható. A Chip and daleből arra emlékszem hogy rohadt nehéz volt, de rendkívűl szórakoztató.
26.
26.
daenath
PSX: Medievil, Castlevania: Symphony of the Night, Oddworld: Abe's Exoddus, Parasite Eve, Vagrant Story, Colony Wars, Chrono Cross, Twisted Metal 4, Resident Evil 2, Rock 'n' Roll Racing 2: Red Asphalt, Spyro the Dragon, Akuji the Heartless
N64: Star Wars: Shadows of the Empire, Star Wars: Rogue Squadron, Turok: Dinosaur Hunter, Golden Eye 007
SNES: Super Ghouls 'n' Ghosts, Axelay, Sunset Rider, Act Riser 2, Super Castlevania IV, Super Star Wars 1-2-3, F-Zero, Starfox, Indiana Jones Greatest Hits, Killer Instinct, Radical Rex
GC: Resident Evil: Code Veronica X, Rezident Evil Zero, Star Wars: Rogue Leader, Mario Kard Double Dash
PS2: Devil May Cry 1-2-3, Crash Nitro Kart, Twisted Metal Black, Jak II
PC: Doom 3, Divine Divinity, Diablo 1-2, Starcraft, Warcraft 1-2-3, Civilization 3-4-5, Star wars: Republic Commando, Star Wars: X-wing Alliance
Es ez csak egy par amit kihagytal zold szinu, gulu szemu, bevarrt pofazmanyu baratom :D No de szep hoooosszuuuuu lista, le is zsibbadt a kezem amig a vegere gorgetem a cincint :)
25.
25.
PaprikaJancsi
20.
20.
Yanez
#19: Van PS4-ed? Mert akkor várlak majd multiban Fifa 15-nél. Nickem:
milanyanez
19.
19.
DarkLord
Ha nem említetted volna meg egyből meg is jegyeztem volna, hogy 300-at ígértél :D
Frankó lista jó kis klasszik játékokkal, ám látom írtad hogy nem szereted az rpg-ket és az ilyen fajta játékokat így sok nagyon sok eszméletlen jó játékról maradtál le, amik tuti ott lennének neked is a listádban, ha csípnéd a stílust. Mondjuk itt több olyan gyerekjáték is szerepet kapott, amiket én nem raktam volna bele pl. Chip & Dale vagy Duck Tales, de látom bekerült a FIFA 14 nos erről van egy sztorim vagy 10, de szerintem még több éve nemjátszottam focis játékokkal csak 1-2 meccs erejéig haveroknál, de idén leszedtem a FIFA 15-öt és b+ tolom majdnem napi szinten ez szerintem baromi jó lett már.

Mostmár a focis haveroknak elkenem a száját, mert eddig úgy volt , ha én mentem vendégségbe, akkor FIFA-ban mértük össze erőinket, ha ők jöttek hozzám, akkor NBA 2K :D Mondani se kell, hogy azért az NBA komolyabb játék és aki csak focis játékokon nevelkedett azoknak alázás volt számomra ellenük, lazán vertem mindenkit. És fordítva a focis játékok azért nem annyira bonyolultak, hogy engem fordítva alázni tudtak volna benne még annak ellenére sem, hogy nem játszottam szinte soha idáig velük, de most jajj rákaptam a FIFA 15-re :D
15.
15.
KeXxX
Gow 3 és az Ascension közt én sem tudnék dönteni.. de te mégis megtetted :D Mi lenne ha kevernék azt a kettőt? El sem tudnám képzelni, h mennyire fasza lenne.
Az MGS4-ről kérdeznék, elég jó kis áron be lehet szerezni most store-on, nekem amúgy is bejönnek az ilyen lopakodós játékok, az V-ik rész is nagyon tetszik az must have lesz, de a 4. részben kiugorhatók a hosszúúúú párbeszédek? Mert YT-n akárhányszor nézek a játékról videót, a hosszú és számomra jelentéktelen beszélgetések mindig elveszik a kedvemet.. :/
11.
11.
Yanez
#10: HF-al nincs bajom, csak nem pont az első 100-ban van nálam. ME-re még nem vettem rá magam, ergo eddig kimaradt. DD, SC, RA 2 - ez nem az én világom, bár RA-el anno elvoltam egy darabig. ColinMcRae 2.0 szorosan az első után van, csak nem ejtettem szót róla. Gondolom azon is csodálkozol, hogy sem Far Cry, sem egy SW sincs rajta. :)
10.
10.
Spectrum
Half-Life I-II? Mass Effect Trilogy? Arx Fatalis? Divine Divinity? StarCraft? Red Alert II? Ezek nálad kimaradtak, vagy nem fértek bele a 100-ba? :-)
Vagy valamelyik Civilization? A Colin McRae II?

Amúgy erős lista, sok címet ismerek róla. De tényleg érdekes, hogy komplett játékstílusok hiányoznak róla. :-)
9.
9.
Yanez
#8: Inkább Cold Fear 2!

Solomon: Oké, fejemben tartom! :)
8.
8.
godach
#4: Persze, kinek a pap, kinek a fia én megértem. Nekem hatalmas meglepetés volt az ObsCure. A második része szintén. Kliséktől hemzsegett, mégis életképes volt az egész és átjárta a hangulat. A gimit is és az egyetemet is. Szerintem toppos.
ObsCure3 kéne már :(
7.
7.
#4: Nekem meg azok a kedvenceim, de semmi baj.
De amennyiben kedved támadna bármelyik műfajra szólj és segítek benne :)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...