Need for Speed: Hot Pursuit Remastered teszt

  • Írta: Shifty
  • 2021. január 14.
Hiába telt el több mint egy évtized, a Hot Pursuit még mindig egy piszkosul szórakoztató játék. Kár, hogy az EA képtelen volt meghazudtolni magát, és borsos áron kínálja a finomhangolásokat csak nyomokban tartalmazó újrakiadást.

Az év elejét jellemző pangást kihasználva kaptunk az alkalmon, hogy bepótoljuk a tavaly novemberben megjelent Need for Speed: Hot Pursuit felmelegített kiadását, ami egyszerre tűnik feleslegesnek és szimbolikusnak. Egyrészről felesleges, mert nagyon gyorsan kiderül, hogy a Stellar Entertainment túl sok értéket nem tett hozzá az egy évtizeddel ezelőtt megjelent eredetihez, miközben az Electronic Arts mégis megkéri az újrakevert változat árát. Másfelől viszont szimbolikus is ez a visszatekintés, hiszen a tíz évvel ezelőtti epizód pont egy komoly mélyrepülésben lévő franchise-ot rángatott ki a gödörből. Igaz, rövid időre, hiszen hiába nyúltak vissza a gyökerekhez, a lecsupaszított, vegytiszta versenyzéshez, ha az utána megjelent felvonások képtelenek voltak megidézni a Need for Speed-érzést.

A franchise gyakorlatilag azóta sem képes meglovagolni az új kor hullámait, így a súlyos identitásválság közel egy évtizede tart már. Nem csoda, hogy a kiadó úgy döntött, itt az ideje, hogy a korábbi Ghost Games - most már EA Gotheburg - visszaadja a stafétát a Criterion Gamesnek, aminek így ismét az a hálátlan feladat jutott, hogy megpróbálja újra gatyába rázni az árkád versenyjátékok egykori csúcsragadozóját. Ha minden igaz, akkor idén megismerjük, mi is az, amelyen egy ideje már dolgozik a csapat.

Addig viszont itt van nekünk a Need for Speed: Hot Pursuit Remastered, ami ugyan nem egy Underground, de hiába telt el tíz év a megjelenése óta, mégis olyan zsigerig hatoló élményt képes még mindig nyújtani, amire a mai versenyjátékok közül is kevesen képesek. Éppen ezért könnyű neki megbocsátani, hogy látványra tulajdonképpen csak a szokásos, minimalista ráncfelvarrást kaptuk meg, némi teljesítményturbózás kíséretében, így PC-n már kisajtolható belőle a 4K/60 fps, konzolon pedig a 4K/30 fps. Érdemes viszont megjegyezni, hogy az 1080p és a 4K között észrevehetetlen a részletek közötti különbség, így érdemes visszavenni a felbontásból, mert egy ilyen játéknál úgyis sokkal többet számít, hogy 60 fps-sel száguldozhassunk. Emellett megkapjuk az összes korábban megjelent DLC-t, továbbá a multiplayer mód is revitalizálva lett, ahol a napjainkat uraló online térnek köszönhetően minden eddiginél több értelme van az akkortájt óriási újdonságként beharangozott Autolog-rendszernek. Ráadásul végre cross-play játszhatunk, és mivel a játék PC mellett Nintendo Switchre, PlayStation 4-re és Xbox One-ra is megjelent, biztosak lehetünk benne, hogy bőven akadnak majd ellenfelek vagy rekordok, amiket időről időre le akarunk győzni.

Ahogy említettem, a vegytiszta száguldozós élmény egy cseppet sem változott. A helyszín továbbra is Észak-Amerika egyik fiktív nyugati parti vidéke, Seacrest megye, amelynek kacskaringós, hegyekkel tarkított szerpentinjein nem csak a többi illegális gyorshajtó és az idővel futott verseny lesz a legnagyobb bajunk, hanem a rendőrök is. Válogatott eszközöket bevetve igyekeznek majd a kékfényesek lekapcsolni minket, de közben nekünk is meglesznek a lehetőségeink, hogy meglógjunk a rendvédelmi szervek elől. Ráadásul a Hot Pursuitban már bármelyik oldalt képviselve száguldozhatunk, mindezt teljesen büntetlenül, hiszen a Need for Speed mindig is egy árkád móka volt.

Ugyan lehet sokaknak hiányérzete támad, amiért a négykerekű vasparipák személyreszabási, tuningolási lehetőségei korlátozottak, hiszen csak festéseket tudunk cserélni, de volt idő, amikor nem a járgányok pimpelésén volt a hangsúly, hanem az önfeledt versenyzésé volt a főszerep. Így a Need for Speed: Hot Pursuit Remastered tökéletes múltidézés ilyen szempontból, és csak remélni tudjuk, hogy a Criterionnak ismét sikerül új színt és nem utolsó sorban lelket lehelni a sorozatba. Nagyon ráférne már a zsánerre, hogy újabb szereplővel bővüljön az egyre szűkösebb választási lehetőségek sora!

Összességében mégis keserű a szájízünk, mert hiába repített vissza minket az időben a játék, az időutazásnak sajnos komoly ára van. Az Electronic Arts ugyanis még mindig képtelen megérteni, hogy úgy is lehet elképesztő mennyiségű pénzt nyomtatni, ha közben odafigyel a közösségre. Ezen a játékon gyakorlatilag alig történt változtatás, mégis meglepően és indokolatlanul sokat kérnek érte. Szomorú vagyok, hogy még mindig az a gyakorlat egyeseknél, hogy kevés munkáért akarnak sok pénzt zsebre tenni. Mert ugye bőven van ellenpélda is, elég a Bluepoint csapatának munkáit megnézni. Ennek ellenére ha kifogtok egy jó akciót, ne hagyjátok ott: ha ismeritek, mit kínál a játék, akkor azért, ha pedig kimaradt, akkor itt az ideje, hogy pótoljátok, mert rég nem volt ilyen szuper NFS-élményben részünk.

A Need for Speed: Hot Pursuit Remastered Nintendo Switchre, PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi utóbbin teszteltük.

Kapcsolódó cikk

11.
godach
#10: A Heat-el és Playback-el én is szemezgettem, csak igazából már annyira elérdektelenedett számomra a sorozat, hogy egy kis "kikénepróbálni" gondolatnál tovább nem jutottam :D
10.
Ganzer
#5: Nálam a Carbon volt az utolsó annó, a többit ki se próbáltam. Most 20 euróért behúztam a Heat-et, szerintem egész jó, elvagyok vele.
9.
semike
Én a múltkor elkezdtem a Payback-et. Háát ahoz a játékhoz képest ez egy év játéka!!!
Be is szerzem, anno kimaradt.
8.
Caleon
Nekem a legrégebbi Most Wanted, az Underground 2 és a The Run voltak a kedvenceim. Multiban pedig toronymagasan a The Run a szép és változatos helyszínekkel.
7.
Neotechtr
#5: A Run irányítása olyan, mint egy NFS volt mindig is az égés előtt. Én is szerettem, de inkább úgy, mint az Outrun-t. Aránylag gyorsan át lehet rajta menni, időnként előveszem, de a QTE miatt, ami anno sem a kedvenc játékmechanikám volt, már nem annyira erőltetem. Amúgy annak a játéknak vagy kétszer olyan hosszúnak kellett volna lennie, vagy pedig fele ilyen hosszúnak, hogy nekem bejöjjön.

Mondjuk a hosszúságról mindig az jut eszembe, hogy számolja a játék az időt, amíg mész az úton és nincsenek benne a vesztett versenyek és QTE+videó dolgok. Így kijön 3 óra valmennyire az egész verseny. Ezért a "hibáért" kinevezték sokan 3 órás játéknak (az ész diadala), amikor elsőre volt vagy 8-9 óra, amíg végigvittem. Jó játék nekem is, de az is igaz rá, amit itt vortel mond. Lenne benne egy olyan mód, hogy megy visszafelé az idő, mint Outrun és Lotus 2, videók és szkriptek kikapcsolva, szabad autóválasztás... Soha nem töröltem volna le.
6.
vortel
#5: Erre mondják, hogy ízlések és pofonok. szeméyl szerint a The Runt utáltam, autó fizika kb. olyan volt, mintha kamionnal versenyeztem volna, de nálam az tette be a kaput, hogy nem autóverseny játék volt, hanem egy előre szkriptelt ügyeségi játék autós köntösben. Ellentétben a Hot Pursuit-tal és a MW reboottal nagyon soakt játszottam, mindkét játékban az összes versenyt arany medálra teljesítettem.
5.
godach
Én egyszerűen elfordultam az NFS szériától.
Nem lázadtam, nem mentem minden cikk alá köpködni, hanem egyszerűen és fokozatosan először a rajongásom, aztán az érdeklődésem múlt el a játéknál.
Már a Most Wanted után a Carbon sem igazán jött be, de az I-re a pontot nálam az MW Reboot tette fel. Olvastam cikkeket milyen király játék így meg úgy, aztán amikor kipróbáltam hát.... na mondom "jóvan, ha ez kell az embereknek".
Azt az élményt sosem fogom elfelejteni, amit a Porsche, Underground és Most Wanted adott és bármennyire meglepő, az egyik kedvenc részem a The Run is, de mára már annyira nem érdekel az NFS hogy azt se tudom hanyadik meg milyen résznél jár a sorozat.
Ez a száguldasz előre és mindenen átmész, nekem már annyira bugyuta, hogy sokszor ez az elemes játék jut eszembe, ahol a motoros oda volt ragasztva középre, neked meg a pályát kellett irányítani.
4.
Neotechtr
A világ legnagyobb marketinges hazugsága volt ez a "vissza a gyökerekhez" szöveg. Örvendetes, hogy ma is ismételgetik ezt a médiában, pedig aki az első résztől kezdve a Need for Speed-del nőtt fel az már a legelső, megjelenés előtti kedvcsinálóknál is látta, hogy ennek a résznek annyi köze van az ugyan ilyen címen kiadott korai játékokhoz, mint a Super Mario-hoz.

De most tényleg, csak azért, mert voltak benne utak meg autók ilyet ráhazudni, hogy visszatérés a gyökerekhez...? Ez volt a rákfenéje már akkoriban is ennek az iparnak. Maga a játék pedig akár be is jöhetett sokaknak, de ahhoz képest, hogy ez lett volna a mese szerint egy klasszikus Need for Speed, talán ennél a résznél fordultak el a lehető legjobban a szériától. Egyszerűen még csak nyomokban sem hasonlít ez semmilyen NFS gyökerekhez (max a fostos Burnout-hoz), de sem irányításban, sem játékmenetben, sem felfogásban, sem játékmódokban, sem az autók, de garantálom, hogy ennek a játéknak, ahogy van semmi köze a NFS-hez sem - nemhogy annak a gyökereihez. Bah. Undorító.
3.
markoci555
gyönyörűen ki is vették steam store-ból... legundorítóbb, mikor ezt megteszik

igazán szívmelengető mikor ingyen csapják az emberhez a régi kiadást az új mellé, kár hogy alig van ilyen... de aki ilyet csinál az általában nem csak a kinézethez nyúl, mint ezek a rohadék pénzhajhászok
2.
Nothing
Offline megint csak a karriert lehet újrázni, vagy megtörtént a csoda és hozzácsaptak single módokat is (játékmód kiválaszt, autó kiválaszt, pályaszakasz kiválaszt és padlógáz)? Már tíz éve is baromi stílusos, látványos, bokalefosósan gyors játék volt, és már akkor sem értettem, miért voltak annyira behatárolva a lehetőségek játékmódok terén. Se gyors futamok (régen ezt hívták 'arcade mode'-nak), se local multi, csak a karrier szintjei + online.
A HP-t egy élmény játszani - csak éppenséggel jó lenne végre úgy játszani, ahogy éppen szeretnénk, nem csupán úgy, ahogy a fejlesztők engedik.
1.
Slik
ez igy magaban eleg szanalmas probalkozas... pont mint a far cry 3, burnout paradise es tarsai amikre csak egy ps4 borito kellett es kiadhattak ujra
es ez meg nem is egy olyan nagy klasszikus resz mint mondjuk egy mw vagy underground stb
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...