Platform: Xbox 360

Beneath The Ashes

Mi az egyik legrosszabb dolog egy játékos szemszögéből? Ha adva van egy játék, melyet szeret, de maga a cím, vagy az ahhoz tartozó extrák, esetleg kiegészítő küldetések, pályák exkluzív címekké válnak, melyet csak egy platformon lehet elérni. Manapság az jár a legjobban, akinek csúcs PC-je van, illetve van mindegyik konzolból legalább egy otthon, így panaszra nem lehet oka. Egyértelműen ehhez stabil, s erőteljes anyagi háttérnek kell rendelkeznie az adott játékosnak, hisz manapság ez eléggé költséges hobbi. Habár tény, hogy használt készülékek, játékok megvásárlásával elég sokat lehet spórolni. Tomb Raider -rajongónak mondanám magam, de nem annyira elvakultnak, mint a többség, azaz a földön élek.
Tisztában vagyok a negatívumokkal, pozitívumokkal egyaránt, de nem habzik a szám, ha valaki rosszat mer mondani a szériára. De tény, hogy nem is vagyok fanatikus, hogy megvegyek mindent, amire rákerül eme franchise -nak a neve. Mondjuk a 2008-as Underworld alcímet viselő rész szinte már megvolt minden platformon. Habár tény, hogy rajongói mivoltomtól eltérő okokból tudhatom magaménak azokat a kiadásokat. Amikor elhatároztam, hogy egy Xbox 360-at is beszerzek, akkor már azért kicsit húztam a számat, hogy ismét meg kell vennem ugyanazt a játékot, hogy a kiegészítő epizóddal játszhassak, habár a fentebb említett használtan történő lemezvétellel végül sokat spóroltam.

A megjelenéskor nagyon lehúzták a Tomb Raider: Underworld-öt. Véleményem szerint a kritikák fele valóban jogos volt, s a többi amolyan szőrszálhasogatásnak tűnt nekem akkor. Az egyik dolog, ami igazából nekem sem tetszett, hogy a játékot erősen megvágták, s ez az eredményezte, hogy a játékidő eléggé rövidre sikerült. Viszont nálam sokszor az ügyetlenkedésből sikerült elég terebélyes időt varázsolni, azonban tény, hogy ha az ember végigmegy rajta többször, akkor akár fél nap alatt magáénak tudhatja az egészet. Sokan is háborogtak ezért, azonban a homályból feltűnt egy cím: Beneath The Ashes. Azt tudni érdemes, hogy bármi, ami kereskedelmi forgalomba kerül annak a megalkotója, gyártója, forgalmazója pusztán profitot lát az adott termékben. Legyen az bármi, s csak másodlagos a vásárló. Ugyanis a fenti alcím a játék egyik pályaszakaszát takarta, mely exkluzív kiegészítőként látott napvilágot az Xbox 360-as konzolra.

A két kiegészítő közül mondjuk ez volt az, ami a legkevésbé érdekelt, de mégis ez volt az, amihez azonnal nekiültem. Valahol azért kicsit továbbra is húztam a számat, hiszen játékos oldalról tekintve az annak idején megvásárolt fő játék története nem egész, hiányos. Ezeknek a pályáknak a végig vitelére pedig mindenképp szükség van ahhoz, hogy egész legyen az a sztori, amit annak idején az orrunk elé tettek. A Beneath The Ashes valahol a játék közepére lehetne illeszteni.
A fő játékból érhető el, mint külön opció. Amivel egyébként semmi bajom nincsen, de én jobban szerettem volna, ha be is lehetett volna illeszteni magába a játékba, hogy tudjam pontosan hogy hová való. Mivel egy kiegészítő pályáról beszélünk nagy játékidőt nem kell hozzá várni. Hősnőnk a már lerombolt birtokára visszatér, s újabb helyszíneket fedezz fel alatta, mely sokat segíthet a későbbi kalandjában.

Megmondom őszintén a fő játéknak csak az első szintjébe szagoltam bele, mert azonnal rávetettem magam a kiegészítőkre. Abból a pár percről nekem úgy tűnt, hogy talán itt kicsivel jobb grafikával rendelkezik a játék eme platformon, de tény, hogy engem a vizuális orgazmus kerülgetett, amikor elindítottam a kiegészítőt. Annak ellenére, hogy egy öt éves játékról beszélünk, még öregebb konzolon nekem teljes mértékben megfelelt a látványvilág. Annak ellenére, hogy a Croft birtok alatt bóklászunk mégis olyan érzete van az embernek olykor, mint ha egy barlangban lenne.

A látványvilág elég jóra sikerült, ami eredményez némi sötét hangulatot. Meglepő módon nekem ez nagyon bejött annak ellenére, hogy többször láttam már végigjátszást róla különböző videómegosztó portálokon, de ugyebár itt tűnik ki, hogy nem elég valamit megnézni, ki is kell próbálni, hogy teljes véleményt tudjon alkotni az ember. Én nem vagyok az a tipikus hardcore játékos, s időm sincs annyi, mint a tenger, így nekem bőven elegendő volt, hogy könnyű nehézségi szinten induljak neki ennek a kalandnak. Az már az elején meglepett, hogy olykor vért kell izzadni, arról nem is beszélve, hogy meglepően érdekes rejtvények kerültek bele eme kiegészítőbe. Merem kijelenteni, hogy ez a rövid pályarész rejtvényei, kihívásai lazán odavernek a főjátékban találhatóékra.

Ami legjobban meglepett a fentiek mellett még az, hogy jó pár új mozdulatsorral is találkoztam. Igaz egy néhányat semmire nem tudtam használni, mert nem hogy segített, hanem épp gátolt abban, hogy tovább jussak. Az irányítás egyik platformon sem volt eget verő annak ellenére, hogy én kifejezetten szeretem az Xbox 360 kontrollerét, s ilyet is birtoklok a PC-hez. Egy halvány remény azért élt bennem, hogy talán majd a kiegészítőben egy néhány hibát azért majd javítanak a készítők, de sajnos ez már a kezdéskor befuccsolt. A rövid játékidőhöz mérve nagyon sok helyen tapasztaltam azt, hogy a precíz, kimért ugrások sokszor azért végződtek halállal, vagy éppen az adott pályaszakasz újrajátszásával, mert a karakter nem azt csinálta, amilyen utasítás ment végbe a kontrolleren. Legjobban a falon futás, illetve onnan elrugaszkodás sínylette meg ezeket. A fő részben sokszor volt olyan pályaszakasz, ahol gyakorlatilag egyedül voltunk, s csak mentünk előre. Itt ilyennel nem igazán találkozik az ember. Azt ki is lehet jelenteni, hogy kevés olyan másodperc van, ami ténylegesen unalommal telik. Szinte mindenre oda kell figyelni ahhoz, hogy ezt a küldetés teljesíteni tudjuk.

Bevallom nekem fél napba került, mire ennek a végére értem. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyes pályarészek nem ismétlődnek. Egyes rejtvények megfejtésekor, vagy különböző feladatok megoldásakor az adott résznél tovább tudunk jutni. Azonban lényegesen körbe kell nézni, ugyanis nálam az okozott majd egy órás tekergést, hogy egy kiálló részt nem vettem észre, s a sokadik alkalomnál már idegesített, hogy körbe-körbe haladok. A készítők gondolom erre készültek, ugyanis mindig ugyanazok az ellenfelek feltűntek, melyek azt sugallták nekem, hogy az adott részen nekem igenis dolgom van.

Ami véleményem szerint rossz megoldás volt, az a mentés. Ugyan van checkpoint alapú mentés, de ha a játékos simán kilép legközelebb elölről kezdődik minden. Ekkor persze okozott bennem nem kis dühöt, de végül rájöttem, hogy nekünk manuálisan kell menteni ahhoz, hogy ha megszakítva játszunk az adott epizóddal, akkor majd ne kelljen minden egyes alkalommal indulni elölről.

A játékidő nem eget rengető, hisz ha nagyon ügyesek vagyunk fél óra alatt akár magunkénak is tudhatjuk eme rövid pályaszakaszt. Extra tartalom így nincs hozzá, amennyiben nem számoljuk, hogy nagyjából több ruhafajtából is választhatunk, mellyel ismét nekimehetünk eme pályaszakasznak. És persze itt már a bikini is bekerült a repertoárba, vagy a Tomb Raider 3-as dzsungel felszerelés is! Bátran ajánlható bármely rajongónak, vagy egyszeri játékosnak. Persze amennyiben hajlandó kipengetni érte a fogyasztói árat, mely jelenleg 2490 forint. Külön konzolt venni nincs értelme, azonban akinek van, vagy tervez az bátran beruházhat rá. (Eredeti bejegyzés)

* * * * * * * * * * * * *

Lara's Shadow

Rajongóként talán annál rosszabb nincs, ha valami érdekel, de sajnos korlátok közé vagy szorítva, melynek következménye az, hogy gyakorlatilag nincs lehetőséged az adott tartalommal való foglalkozásra. Bő hat évvel ezelőtt szinte egy virtuális véres tőr került minden rajongó szívébe, aki kénytelen volt azzal szembesülni, hogy ha nem rendelkeznek egy Xbox 360-as konzollal, akkor bizony a hőn szeretett játékuk kiegészítő részével nem nyomulhatnak.
A legnagyobb probléma talán ezzel pont az volt, hogy ez a két kiegészítő néhol még verte is a fő játékot, így csak elképzelhető lehet, hogy vajon mekkorát is tudott volna dobbantani annak idején a Tomb Raider: Underworld, ha éppenséggel ezek az exkluzív pályák is bele kerülnek az alapjátékba.

A szóban forgó cím egyik legnagyobb negatív hőse a többség számára egyértelműen a doppleganger volt, aki nem más, mint a főhősnőnk természetfeletti erők által kreált gonosz hasonmása. Legalábbis első látásra mindenképp. Az első videók kapcsán viszont be lehetett lőni azt, hogy teljes mértékben eltér majd az alap játéktól, azaz egy csomó olyan dologban lehet része az adott játékosnak, melynek köszönhetően virtuális leejakulálhatja akár saját magát is a gyönyörtől. Bevallom a két kiegészítő közül pont ez volt az a rész, ami eléggé mozgatta a fantáziámat. Nem csak játékmenetként érdekelt, de történeti kiegészítésként is szolgált, hisz a Beneath The Ashes kapcsán is felmerült, hogy kicsit bővebb a történet, mint ahogyan mi azt gondoltuk. Nyilván meg lehet lenni nélküli, de nem nagyon érdemes. Persze utóbbi akkor érvényes, ha az adott játékosnak valóban van lehetősége arra, hogy a kiegészítő epizódokkal is tegyen egy kört.

Aki végigvitte az alap játékot, az azzal szembesülhetett, hogy a hősnőnk mása egy gonosz teremtmény, akit mindenképp el kell pusztítani. Habár tény, hogy nem igazán harcolhattunk ellene, de az átvezető videókban elég sok információt kaptunk róla, s szomorú sorsa lett végül. Legalábbis az alapjáték ez sugallta. A fentebb említett kiegészítőből megtudhattuk, hogy ő egy olyan teremtmény, akit irányítanak, míg az ő rá kihegyezett DLC pedig elárulja, hogy csak egy nagy esést szenvedett el, de nem semmisült meg. Innen kezdődik kalandunk. Első körben mindenképp fontos megemlíteni az irányítást. Ugyan az én kezem rá van már szokva a kontrolleres irányításra (PC-hez is egy Xbox 360 kontroller teszi a dolgát), de az első tíz perc nekem gyakorlatilag maga volt a rémálom.
Egyszerűen nem tudtam mozgatni a karaktert, nem állt rá a kezem arra, hogy hogyan is tudjam kezelni. Azonban meglepő módon nem technikai malőrrel állta szemben. Ugyanis hősnőnktől eltérően itt teljesen máshogy működnek a dolgok, így nekem jelen esetben kellett legalább fél óra még sikerült hozzá szoktatnom magam az irányításhoz, hogy végül tudjam zavartalanul élvezni a kiegészítő tartalmat.

Az alap mozgások természetesen megvannak. Ami nekem nehézséget okozott, hogy doppelganger több olyan képességgel rendelkezik, melynek köszönhetően gyakorlatilag hihetetlenül oda kell figyelni ahhoz, hogy előrébb tudjunk tudni. Természetesen a játék folyamatos dob nekünk segítséget, hogy az irányításhoz hozzá tudjunk szokni. Ugyanis jelen karakterünk képes lassítani az időt, s olyan helyekre is feljutni, melyre előzőekben nem igazán tudtunk, így elérhetetlen kiszögeléseket, helyeket simán eltudunk érni. Nem terülj, terülj asztalkám módjára csöppenünk bele a kalandba, hisz kihívás az mindenképp kell. Első körben példának okáért nincsenek olyan tárgyak, melyekkel életerőnket tudnánk növelni, ha az épp fogyatkozni látszik. A rendszer teljes mértékben automatikus, így egy kis idő elteltével ismét erőnk teljében leszünk. Ezt zöld ikon fogja nekünk jelezni a képernyő bal felső sarkában. A nehézség ebben az, hogy a thrall ellenfelek olykor csapatosan támadnak ránk, s sokszor adódhat olyan helyzet, hogy azért harapunk fűbe, mert nem vagyunk elég gyorsak. Ebből fakadóan pedig kijelenthető, hogy a kiegészítő minden egyes percében fontos a gyorsaság. Mindezek mellett természetesen halálos csapásokat is tudunk mérni. Erőnk nem végleges, így olykor számolni kell azzal, hogy egy-két percig maximum pisztolyunk lehet a segítségünk.

Képességünk azonban arra is használható, hogy elérhetetlen helyekre is feljuthassunk. Feltehetően annyira nehezíteni nem akartak a készítők, hogy öt perc után szétverjük a konzolt, így azért némileg ki vannak emelve azok az elemek, amelyek segítségünkre lehetnek. Egyik részük a szokásos platformok, amelyekhez már hozzászokhattunk az alap játék során, s a másik, melyeket csak képességünkkel tudjuk igénybe venni. Eme esetben többnyire csak pár másodperc pluszt tudhatunk magunkénak, s ebből fakadóan gyakorlatilag kénytelenek vagyunk belőni, hogy mikor is kezdjük el használni erőinket, mert elég gyorsan fűbe lehet harapni. Első végigjátszáskor pont ez volt a legnehezebb dolog, hogy gyakran lehetett látni merre tudunk majd menni, de teljesen nem láttunk rá a terepre, s ha épp mozgás közben kezdtünk el gondolkodni sokszor elhalálozás lett a vége.

A földközi tenger alatti helyszínt kapjuk meg, mely látványban nem okozhat csalódást. Itt is az az érzetem támadt, hogy mint ha az exkluzív kiegészítők grafikájára mintha rányomultak volna a készítők. Legalábbis nekem sokkal élesebbnek, szebbnek hat, mint amilyen az eredeti játékban volt. Ami talán negatívumnak róható fel, hogy itt is igaz az, hogy ugyanazt a pályaszakaszt kétszer járjuk be. Kapunk mellé ugyan történeti ívet, de valahogy engem nem nyűgözött le, hogy a játékidő másik fele arról szól, hogy ugyanazt a helyszínt ismét bejárjuk, csak ugyebár teljesen más céllal. Azért ez hagyott bennem némi keserű szájízt. Akadtak természetesen apróbb módosítások, de ezek nem igazán feledtették el velem ezt a rossz élményt. Habár nem mondható, hogy a készítőknek feltehetően nem volt elég idejük, hisz a játékidő meghosszabbítására ugyanezt a megoldást alkalmazták az alap játékban is.

Ami engem elsősorban meglepett az az volt, hogy sokkal több lett végül, mint amit az előzetesekben láthattunk. Végigjátszás videókat nem néztem annak idején, csak beletekintés történt meg, így nekem jelen helyzetben teljesen új volt ez az élmény. Én nem igazán értettem azokat a habzó szájú rajongókat, akik teljesen meg vannak örülve a játékban használható ruhákért. Minden bizonnyal ők biztos falnak mentek, ugyanis ez az a kiegészítő rész, amihez a készítő csapat nem mellékelt változtatható ruhatárat. Mondjuk személy szerint én azt vallom, hogy elég hülyén is jött volna ki ez a lépés.
Technikailag viszont teljes mértékben hibátlannak mondanám a játékot. Jómagam találkoztam az alap játékkal a többi platformon, ott voltak szép számmal hibák. Ugyan az Xbox 360-as változatba csak bele szagoltam, így arról érdemben nem tudok nyilatkozni. Ellenben a Lara's Shadow tökéletesen működött, s nem tapasztaltam egyetlen egy olyan hibát sem, ami előjött volna.

Összegezve viszont azt gondolom, hogy remek kiegészítőként látott napvilágot a Lara's Shadow. Itt is leginkább az volt a problémám, hogy csak mellékküldetésként indítható el, így nem importálható be az alapjátékba. Véleményem szerint elég érdekes lett volna ismét nekiülni úgy, hogy egyes  pályák után bedobják a kiegészítőket, hogy lássuk gyakorlatilag ténylegesen hova is illeszkednek. Így teljes összképet kaphatunk a történetről, azonban ha elég szemfülesek vagyunk azért itt-ott akadnak olyan ellentétek, melyek elgondolkodtathatják a játékost, hogy vajon ez mennyire is kompatibilis az alaptörténettel. Hogy nagyjából nettó negyvenöt perc mennyire ér meg jelen pillanatban 2490 forintot azt mindenki döntse el maga. Egyértelmű, hogy a két kiegészítőért megvenni egy konzolt nem érdemes, de aki már rendelkezik, annak talán megér, hogy fusson vele pár kört. De talán ráakaszthatjuk a "szigorúan csak rajongóknak" plecsnit. (Eredeti bejegyzés)