Emlékszem, mikor először láttam A harag útját. Érettségi volt, és harmad magammal meglátogattuk a hévízi kis, szeretett mozinkat, hogy a feszültségünket oldva megnézzük azt a filmet, amit épp aznap este adtak. Ez pont a Mad Max új része volt. Bár nagyon nem hozott lázba, még a pozitív kritikák ellenére sem, azért beültem rá. Úgy gondoltam, ha másra nem, arra jó, hogy kikapcsoljon egy kicsit. Csalódnom kellett. Ez a film nem csak kikapcsolt, hanem elgondolkodtatott, fellelkesített, és te uram atyám úgy lelkendeztem utána, mint ahogy 9 éves önmagam tette volna. 1 héttel ezelőtt újra néztem, tegnap megint, és ez a film mindegyes újranézéssel jobb és jobb lesz.

"A remény hiba."

Nem fogok tudni sok újat mondani erről a filmről, mert már minden elhangzott, ami elhangozhatott. Sokan egyenesen 2015 legjobb filmjének titulálták, és ezzel a kijelentéssel maximálisan egyet tudok érteni (a Birdman nálam 2014-es).  Bevallom, ha minden áron találni akarunk benne hibát, fogunk is. A történet papír vékony, és iszonyatosan egyszerű, valamint a színésznők, akik Joe tenyészeit játsszák, egy párna szintjén állnak színészi képességeiket tekintve. Viszont érdekelnek-e engem ezek? Hát pont leszarom, mert a lányoknak inkább szépeknek kell lenniük lévén, hogy a "földre szállt Isten" ágyasai, és ennek a kritériumnak maradéktalanul meg is felelnek. Ha pedig a történetet bonyolítani, vagy cifrázni akarták volna, az bizony az akció rovására ment volna, ami azért még mindig a legfontosabb eleme ennek a résznek. Ennyi pont elég volt, és így is megáll a két lábán.
Bár párbeszédekben nem bővelkedik a film, de nincs is rá szüksége, ugyanis így is képes légző karaktereket varázsolni a vászonra, és rendkívül érett gondolatokat fogalmaz meg. Nux, a hadfiú jellemfejlődésén keresztül látjuk a személyi kultusz, és a diktatúra bedőlését, és szörnyűségét. Nicholas Hoult jó választás volt. Nem kiemelkedő, de bőven átlag felett oldja meg a feladatot. Furiosa pedig a legjobb amazon valaha, akit nagyvászonra álmodtak (igen, sokkal jobb, mint Allan Ripley). Charlize Theront simán Oscar díjra jelölhették volna, minden egyes pillantásával képes volt kifejezni a gondolatait, fájdalmait, örömeit. Viszont ízig-vérig femináci film lenne ez? Nem hiszem. Mert azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy egy nők vezette társadalom is megbukott, csak nő és férfi együtt működése vezethet sikerre, és  ennek megjelenítésére Furiosa egy társat, egy baromi tökös akcióhőst, név szerint Max Rockatansky-t. Bár nem ő álla mű középpontjában, itt mellékszereplői státuszt kapott, de mégis baromi badass volt. ,,Nem róla szólt a film, de le is szarta, csak így elsétált a sötétbe, és visszatért 10 koponyával, mert kedd volt.”- Szirmai Gergely. Tom Hardy pedig érdemi szövegkönyv ellenére, csak gesztusokkal képes lehengerlő színészi játékot hozni, és pont emiatt válik generációja legjobb színészéve. Nem eljátssza, hanem megéli a karaktert, és erre rajta kívül kortársai közül talán egyedül Jake Gyllenhall képes.

"Micsoda nap. Micsoda gyönyörű nap!"

A film mindezt úgy képes prezentálni, hogy egy autós üldözés az egész, aminek a 80-90%-a tényleg úgy történt, ahogy mi azt látjuk. A roncsok tényleg megvoltak építve, tényleg borultak, a kaszkadőrök tényleg össze-vissza ugráltak, és iOTA tényleg egy lángnyelveket okádó gitárt szólaltatott meg egy gépszörnyeteg tetején. És a ritkán előforduló CGI is Pazar, gondoljunk csak a homokviharra. Sikerült egy olyan atmoszférát, és hangulatot teremteni, ami már az elején beszippantja a nézőt, és a benzingőzzel és tesztoszteronnal átitatott 2 órán át nem is ereszt minket. Gyönyörű rendezés, gyönyörű fényképezés, és fergeteges vágás. Mindezek tetejébe pedig a Junkie XL művésznéven futó Tom Holkenborg mindenidők egyik legjobb filmzenéjét pakolja a film alá, amikből a Brothers in Arms magasan kiemelkedik.
Rögös út vezetett a film elkészüléséig. 9/11, Namíbiában a háború, Mel Gibson rasszita megnyilvánulása, és Heath Ledger sajnálatos halála miatt kicsit több, mint 10 évet csúszott a film, de ez az előnyére vált. Sokkal jobb volt ezt a filmet egy olyan időben kapni, ahol ki se látunk a sok értéktelen és lelketlen blockbuster közül. Nem újított, de ami tette azt tökösen, és vakmerően tette. A Mad Max a legjobb akciófilm, ami valaha elkészült, és hálás vagyok érte Millernek.10/10