maktub

maktub

Így (nem) készült a Prometheus

Link másolása
Ridley Scott, az Alien rendezője sok év után úgy döntött, hogy visszatér ahhoz a világhoz egy vadonatúj megközelítésben a Lostot író Damon Lindeloffal. A végeredmény ismert, de vajon miképp történhetett?


 

 

Képzelt - és persze spoileres - beszélgetés a rendező, Ridley Scott (S) és az író, Damon Lindelof (L) között a Prometheus forgatókönyvének végső változatáról: 

 

S: Na Damon, hogy áll a script?

L: Ó Ridley, nem szeretem magamat fényezni, de most aztán felülmúltam önmagamat! Ez nagyot fog szólni, én mondom!

S: Nagyobbat, mint a Cowboyok és űrlények?

L: Ha-ha, baromi vicces! Te is tudod, hogy én csak egy voltam az ezer író között, nem tehetek róla, hogy megbukott az a szar.

S: Oké, csak ugrattalak, drágám. Remélem is, hogy jó lett! A Robin Hood óta néhányan úgy néznek rám, mint a leprásra.

L: De nem hozott az egy valag pénzt?

S: Hát jah, nemzetközileg, viszont azok a tetves amcsik inkább arra a fos Vasember 2-re ültek be századszor. Hálátlan banda, pont, mint a Filmakadémia! Pedig direkte Gladiátorosra vettem a figurát, sőt még a gladiátort is megszereztem hozzá, mégse szerették. Nem értem, de tényleg! Lehet, belőlem hiányzik már valami?

L: Dehogyis, mind hülye seggfejek! Nem értették meg a te zsenidet.

S: Igazad lehet, de azért bosszantó. Olyan szépen nyitva hagytam a befejezést a folytatásnak.

L: Ez van, most viszont majd megmutatjuk nekik, hol lakik az atyaúristen!

S: Úgy ám! Újra egy sci-fit forgatok, ami ráadásul egyik első gyermekem, az Alien univerzumában játszódik - ez önmagában akkora esemény, aminek garantálnia kell száz milkót a kasszáknál.

L: Legalább Ridley, legalább! És micsoda sztorink van: egy csapat tudós az emberiséget megteremtő földönkívüliek bolygójára látogat, hogy ott aztán egyenként kinyiffanjanak. Ez olyan szép, hogy szinte sajnálom, hogy nem én találtam ki, hanem az előző íród, az a hogyishívják. De tényleg, hogy is hívják?

S: Jon valami, de nem mindegy? Már nincs képben. Ez a kettőnk gyermeke lesz, ahogy ígértem neked.

L: Ezt olyan szépen mondtad Ridley, hogy könny szökött a szemembe. A szereposztás hogy áll?

S: Remekül. Megszereztem a tetovált csajt meg a faszit a Drótból. Jah, majd elfelejtettem, Charlize Theron ügynökével végre letárgyaltuk az anyagiakat, úgyhogy erőszakold bele őt a scriptbe.

L: Mégis kit játszon?

S: Az nekem mindegy, őt se érdekli, csak velem akar dolgozni.

L: Jó, majd kitalálok valamit. David, az android szerepére találtál valakit? 

S: Mi az, hogy! Az előbb hívtam fel Michael Fassbendert!

L: Hmmm, bírtam a palit abban a nácis filmben. Mit mondott?

S: Rossz hír, hogy a többiekkel ellentétben látni akarja a forgatókönyvet, úgyhogy dolgozd ki úgy a szerepét, hogy az övé legyen a legjobb karakter az egész filmben! De komolyan mondom!

L: Jól van na, meglesz! Egyéb óhaj?

S: Ha már az előbb szóba került, gondban vagyok a befejezést illetően.

L: Már mér? Azért mert megint nyitott és lehet, hogy most se tudod lezárni, amit elkezdtél?

S: Egy picit azért is, de most másról van szó. Alienesebb kell.

L: Szerintem úgy jó, ahogy van. Olyan gyönyörű, ahogy a nő elrepül a teremtők nyomába és utal egy szépet az Alienre.

S: Igen-igen, de a stúdió baszogat, hogy ez nem elég. Konkrétan akarnak egy alient a végére, hogy az legyen az utolsó képsor.

L: Még mindig nem fogták fel, hogy ez nem Alien-film?

S: Többé-kevésbé, de tudod milyenek, el is akarják adni, és úgy könnyebb, ha dobunk pár csontot a régi filmem rajongóinak.

L: Rendben van, megírom, de nem tetszik ez nekem. Épp te mondtad, hogy csökkentsük minimálisra az alienes dolgokat! Így is benne maradt egy csomó utalás, amik miatt azt hiszik majd, hogy ugyanazon a bolygón járunk, ahol Ripleyék az első részben.

S: Miket beszélsz? Ez ugyanaz a bolygó, csak még nem úgy hívják!

L: Mi van???

S: Nyugi, csak szívatlak! Más a bolygó sorozatszáma, csak rájönnek ebből.

L: Szerinted a legelvetemültebb kockákat leszámítva van, aki fejben tartja, hogy hívták azt a szájbatolt bolygót?

S: Előbb-utóbb feltűnik a sok ellentmondásból.

L: Végülis igaz, és addig is gondolkoznak.

S: Kezded kapizsgálni, Damon. Agyalósabb film lesz ez, mint a 2001. Mondtam már, hogy mennyire szeretem azt a filmet?

L: Egyszer-kétszer... százszor.

S: Tessék?

L: Semmi-semmi, mondd, mit akartál?

S: Azt, hogy tisztára Kubricknak érzem magamat, ahogy ezt a filmet csináljuk. Feltárjuk az ember teremtését és felvetjük a legősibb kérdéseket. Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Meg ilyenek, pont, mint Kubrick.

L: Kubrick bekaphatja! Az ő filmjében egy mutáns szörny se volt, a mienkben meg hány van? Na, nem is tudom, de egy csomó! Így kell filozofikus filmet csinálni, nem klasszikus zenével, amit ma már csak a Bond-gonoszok hallgatnak!

S: Mondasz valamit. Először azt hittem, hogy a mutánsok meg a filozofálás ütik egymást, de azt hiszem, így nagyobb réteget fogunk kiszolgálni. Tudod mit? Tegyünk bele egy zombiűrhajóst is.

L: Zombiűrhajós?! Azt a szentségit, hogy ez nekem nem jutott az eszembe! Egy zseni vagy Ridley!

S: Csak rutinos. Mindenki megkapja, amit akar és a végén a kritikusok is kinyalják a seggünk, meg a nézők is.

L: Nincs is annál jobb, viszont, ha a stúdió Alien előzményfilmnek adja el, akkor Alien előzményfilmet is vár a nép, erre mi az első, amit meglátnak? Egy kimeszelt díjbirkózó, aki megiszik valami löttyöt.

S: Ó, a teremtés! Ne is beszéljünk erről a részről, mert elsírom magamat!

L: Oké-oké. Szóval, tudom, hogy lesznek majd nyilatkozatok, amikben majd sokszor elmondjuk, hogy ez más, és különben is, a címe se Alien a filmnek, de azért legbelül mégis egyfajta folytatásként gondol rá a legtöbb ember, erre pedig mi valahol még rá is játszunk. Jó ez nekünk?

S: Ez már nem a mi problémánk, drágám! Mi megcsináljuk a filmet, és kalap.

L: De azért van beleszólásod a marketingbe. Megelőzhetnéd.

S: Megtehetném, de én is szeretem a pénzt. Lépjünk tovább, vannak ennél fontosabb dolgok is, amiket meg akarok beszélni veled!

L: Például?

S: Tudom, hogy ezt már többször átrágtuk, de még mindig félek, hogy nem fogják érteni a filmet. Nem kéne legalább egy kicsit egyértelműsíteni, hogy miről szól?

L: Hát, a párbeszédek így is szinte kizárólag a mondanivalót és a cselekményt magyarázgatják. Direkt azért írtam meg azt a jelenetet is, amiben a kapitány elmondja, szerinte ez a fegyvertesztelő bolygó, hogy a szerencsétlen közönség legalább ennyire képben legyen. Elég kiszólás szaga is lett, de szerintem megússzuk, viszont, ha még többet árulunk el, még rájönnek, hogy egy humbug az egész. Én például még mindig nem tudom pontosan, hogy mi a halál az a DNS.

S: Az egy olyan spirál, nem?

L: Jah, nagyjából eddig jutottam el én is. Ezért mondom, jobb, ha inkább a néző gondolkodik helyettünk.

S: Nagy igazság. Azt hiszem, még homályosabbá tehetnénk bizonyos részleteket, és legfeljebb majd ráfogjuk, hogy a folytatásban megválaszoljuk őket.

L: Ez tetszik, nagyon tetszik! Válaszokat ígérünk, erre még több kérdést hagyunk magunk után. De mi van, ha nem lesz folytatás?

S: Ha ezt a fantasztikus filmet nem nézi meg a sok barom, akkor meg is érdemlik, hogy hoppon maradjnak!

L: Jól beszélsz, kapják be! Különben is, már a Lostban imádtam elsütni, hogy minden válaszra még több kérdés jutott. Eláruljak egy titkot? Nem is kellenek válaszok, elég az illúziójuk, hogy a néző azt képzeljen bele a történetbe, amit akar.

S: Ezért is szerződtettelek drágám, pont ez kell nekem. És, ha fel is cukkolunk ezzel pár agyat, legalább bőven lesz miről beszélniük a fórumokon.

L: Mondom én, ez a tuti módszer! Ott van például a hajón titokban a többiekkel utazó, halottnak hitt Weyland. A világon semmi értelme, de milyen meglepő lesz, amikor előhúzzuk, mint nyuszit a kalapból!

S: Aham, de nem veszi ki hülyén magát, hogy pont akkor, amikor Shaw betoppan az operációja után? 

L: Épp ez az, ami majd elfedi. Annyira meglepődnek majd a csóringerek, hogy leszarják Shaw hasfájását. Úgy felpörgetjük az eseményeket, hogy azt se veszik észre, hogy a szereplők megállás nélkül hülyeségeket csinálnak.  

S: Nem is értem, hogy csinálhattam eddig filmeket nélküled Damon! Viszont ezzel kapcsolatban még valami: arra gondoltam kihúzhatnánk azt az okádós részt a film elejéről, amikor felébrednek a hibernációból. Tudod, Weyland elég gyenge, egy félholt vénember. Ökörség, hogy életerős embereket így megvisel az utazás, ő meg az állapota ellenére simán túléli.

L: Elég távol van a két rész, hogy ne tűnjön fel. És olyan frankón hiteles az a hányás. Mutatja, hogy a hibernálás még tökéletlen.

S: Oké, hányás marad, viszont meg akartam már korábban is kérdezni, mi ez a macskakaparás itt a lap tetején Holloway neve felett: „A tudós, aki minden áron válaszokat akar”.

L: Jah az? Jellemábrázolás, kis segítség a színésznek. Egy jelenetben persze ki is mondják konkrétan, hogy a nézőnek is egyértelmű legyen, miről szól a karakter.

S: És gondolod, hogy ennyi elég karakterárnyalásnak?

L: Bőven.

S: Én nem vagyok benne biztos. Ugye te is tisztában vagy vele, hogy egy film nem kis részt a karaktereken áll vagy bukik?

L: Én ne tudnám? Hisz a Lostból jövök.

S: Akkor hogyan lehet, hogy a mi szereplőinknek se ízük-se bűzük, és nekem valahogy nem is tűnnek igazán profi csapatnak.

L: Ettől olyan eredeti!

S: Gondolod?

L: Higgy a zsenimnek! Reggel szartam egy nagyot és esküszöm rózsaillatú volt!

S: Ez érdekes, mert mióta ezen a filmen dolgozunk, valahogy én is sokkal okosabbnak érzem magamat!

L: Delejes érzés, ugye?

S: Mámorító, de mit is akartam? Jah igen, a két eltévedt tudóssal is kezdenünk kéne valamit. Nem hihető, hogy eltévednek.

L: Hidd el Ridley, mi most olyan mélyfilozófiai kérdésekkel dobálózunk ebben a filmben, hogy leszarják majd az ilyen piszlicsáré dolgokat! Akármit megengedhetünk magunknak, de tényleg!

S: Nem lenne mégis jobb, ha eltévedés helyett kutatnának és elmenne velük az idő, vagy ilyesmi?

L: Most írjam át a forgatókönyvet csak ezért? Tudod, hogy mennyire utálok újraírni meg utánaolvasni a tudományos háttérnek. Annyira, de annyira fárasztó!

S: Ezért fizetünk, a franc beléd!

L: Jó, de akkor sincs kedvem.

S: Na, erre még visszatérünk! A rohadt életbe, de bonyolult a filmkészítés! Ezer dolgot kell kézben tartanom, ami az én koromban már nem egyszerű.

L: Túl sokat aggódsz.

S: Lehet, de nagyok az elvárások. Ez a visszatérésem a sci-fihez, meg minden, és a rajongók keresztre feszítenek, ha nem teszek ki magamért.

L: A végén akkor is megveszik DVD-n, Blu-rayen, meg még tököm tudja min, akármilyen is a film, elvégre az Alien-univerzum része! Nem lehet elmenni mellette!

S: Ez igaz, mi pedig semmiképp se veszíthetünk.

L: Pontosan. Úgy szeretem az eszedet!

S: Én is a tiédet! Na, ennyi mára elég az agyalásból drágám! Kreatív megbeszélés volt, szeretem az ilyet. Azért bőven vannak még befoltozni váró lyukak, szóval holnap itt folytatjuk. Minden jót Damon!

L: Ahogy akarod. Aztán pihend ki magad, kellenek a zseniális ötleteid a forgatókönyvbe! Azokon élek. Azokkal alszom. Te vagy az Isten, imádlak!

(Ridley elment)

L: Vééégre! Ez azt hiszi, ő szarta a spanyolviaszt. Elképesztő! Na, adjunk a melónak! Apucinak még meg kell írnia egy csodás befejezést!

 

5.
5.
Azadojat
Kövezzetek meg, de nekem tetszett. Egyedül az volt bosszantó, hogy nagyon érződött rajta a befejezetlenség.
2.
2.
msmester
A közepe felé elfelejtetem, hogy kitaláció...
1.
1.
névtelenség
Eközben a monitor előtt:

http://tinyurl.com/kykjpad
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...