Nothing

Nothing

Worst music in videogames - concerto uno.

Link másolása
Ha a fülek hányni tudnának...avagy videojáték-zenék, amelyek annyira rosszak, hogy már - majdnem - hallgathatóvá teszik a Hooligans-t.

A játékélmény esszenciája a vizuális ingerek által kiváltott interaktivitás - vagyis a szórakozás, szórakoztatás.
A háttérzene ugyan nem nélkülözhetetlen eleme a tökéletes elegynek, de a csokitorta is tejszínhabbal az igazi, ugyebár. Zenében pedig, mint jól tudjuk, vannak ízlések és vannak pofonok...de vannak határok is, amelyek erőszakos áttörését sem a kísérletező kedv, sem az eladási adatok, sem a művészet univerzális szabadsága nem tudja legitim halmazba tuszkolni.

A blogsorozatban néhány ilyen hírhedt, illegális határsértő audio-migránst látogatunk meg a legrosszabb játékzenék hangszigetelt börtönében - a licenszelt zeneszámok C-blokkját viszont a műfajok közti súrlódások elkerülése érdekében, illetve az extrém túlzsúfoltság miatt kihagyjuk a túrából.

Fémtárgyakat a tálba, füldugókat előkészíteni!



"Crazy Bus Theme"
Szerző: Ismeretlen...vagy csak szigorú tanúvédelem alatt áll.
Játék(?): Crazy Bus

Személy szerint nem hibáztatom különösebben azokat, akik egy-egy blog böngészése közben nem mutatnak érdeklődést a csatolt tartalmak iránt - ez a mi szelektív, felgyorsult világunk már csak ilyen. Az örök klasszikus "Ne állj szóba idegenekkel!" intelem az idők során észrevétlenül kiegészült a "Jól szűrd meg az információkat, kisfiam!" jelmondattal.
Nem véletlenül.
Erősen kitekert értelemben ez is egyfajta túlélési ösztön, elvégre ki tudja, mi mindenbe tenyerelhet bele egy gyanútlan netsurfer manapság...?

Az alant elterülő videó teljesen biztonságos tenyerekre és talpakra egyaránt, ezt garantálhatom! Megtekintését bátran ajánlom az összes, a játékfejlesztés tudományának halva született ivadékai iránt már-már perverz érdeklődést mutató - vagyis hozzám hasonló - gamernek.
A meghallgatását viszont még legádázabb ellenségeimnek sem!!!

Ha az aláfestő zene tökéletesen passzol egy játék mondanivalójához, az általában pozitívum.
Ez a kombináció tesztalanyunk esetében maximálisan érvényesül, ez kétségtelen - a probléma forrása csupán annyi, hogy mondanivaló, mint olyan, egész egyszerűen nincs benne!
"Zene" viszont sajnos van.

A Sega Megadrive-ra 2004-ben(!!!) megjelent Crazy Bus egy olyan produktum, amelyre interaktív digitális szórakoztató programként tekinteni egyszerűen lehetetlen, lévén egy szovjet tojáskapkodós kvarcjáték ultra-HD mesterműnek tűnik mellette és egy Jean vicc is sokkal, de sokkal tartalmasabb (bár talán kevésbé mulatságos).
Egy szó mint száz: Az autóbuszok alapvető szimulációjához, a sofőrködés élményéhez akkor is fényévekkel közelebb kerülünk, ha a cartridge dobozára ablakokat, kerekeket rajzolunk, rákötünk egy madzagot és magunk után húzzuk a frissen felmosott linóleumpadlón.
Talán 4-5 évesen, fanatikus busz-rajongó kis srácként egy jó negyedórára még lekötött volna a képernyőn horizontális vonalban scrollozó, igénytelenül stilizált személyszállító járművek látványa, de a "videojáték" fogalmától tízezer megállónyi távolságra van az egész.
Nem is értem, miért nem került még bele a WTF-leltárba...

Szóval ez a "zene"...nagyon nehéz szavakba önteni.
A főbűnös kiléte ismeretlen - valószínűleg az anonimitásnak köszönhetően van még életben az illető -, a másodfokú vádlott pedig alighanem valamilyen random, kétbites, kőkorszaki csengőhang generátor.
On purpose, előre megfontolt szándékkal, kontrollált körülmények között akkor tudnánk ilyesmit előállítani, ha megpróbálnánk erőszakkal keresztezni egy indonéz gyártmányú kiszuperált, merülőfélben lévő játékszintetizátort egy rozsdamarta xilofonnal, s az aktus alá basszusként bekevernénk egy butított, 22Hz-s Skillrex-riffet.

Az ókori görög filozófusok szerint a semminél minden több, minden jobb.
Ha a jelenkor celeb-médiája, a gangsta-rap, a szórakoztatóipar és a politika világa nem véreztette még ki teljesen a nagy gondolkodók eme elavult bölcseletét, a Crazy Bus audio-szekciója gyilkos határozottsággal csapja rá a mázsás koporsófedelet.
Αναπαύσου εν ειρήνη!

A csend és a némaság olykor a legjobb muzsika.


"The Third Malformation Of G"
Szerző: Masami Ueda
Játék: Resident Evil 2.

Nocsak! Egy közkedvelt, közel tökéletes klasszikus a beszélőn? Rohadt paradicsomot dobsz Szent Mária szobrára, Nothing? Are U reckless and stupid?

Az anyázó kommentek és levélbombák nemzetközi világnapja alkalmából gyorsan leszögezném: a Resi 2. soundtrack minimum 95 százalékban kiválóra sikeredett.
Hangulatos, mesterien megkomponált, tökéletesen illeszkedik a helyszínekhez és a szituációkhoz - de nem tehetek róla: ez a felelőtlenül megszintetizált, komédiába illő ária bizony csúnyán belerondít a gyűjteménybe, különösen, hogy pont a sztori csúcspontján, a végső küzdelem aláfestéseként indít bősz támadást a hallójáratok ellen és vágja gallyra az addig izgalmaktól és feszültségtől duzzadó atmoszférát.

Mintha a "Birodalom Visszavág"-ban Vader és Luke a Pumukli főcímzenéjére csörtéznének - csak míg azt legalább nosztalgikus hangulatban, vidáman el lehet dudolászni, a Third Malformation theme önmagában sem kellemes hallgatnivaló.
...és akkor még finomabb voltam, mint egy tál zserbó.

Még szerencse, hogy a nagy leszámolás optimális esetben nem nyúlik túl hosszúra, hiszen vagy az über-mutáns bika monszter erős támadásai győzik meg gyorsan hősünket az élethez való görcsös ragaszkodás hiábavalóságáról, vagy az addigra már kellően feltápolt fegyvertárunknak köszönhetően a mi akaratunk érvényesül - hasonlóan fürge tempóban.
Az időlimit miatt amúgy sem lehet sokáig fogócskázni.
Hmm...talán a fejlesztők is érezték, hogy valamit tenni kéne...


"What's Your Name?" & "Rave Rush"
Szerző/Előadó: ???
Játék: San Francisco Rush - Extreme Racing (N64 ver.)

Nem, a hiba nem az olvasó készülékében van - egy játék, dupla macskajaj.
A Nintendo masináján manapság kvázi kultstátuszban emlegetett SFR soundtrackje ugyan nem túl terjedelmes, de még így is bőven tartogat kellemetlen meglepetéseket szerencsétlen hallószerveinknek. A két kiválasztott audio-katyvasz például olyan szinten meríti ki a muzikális garázdaság fogalmát, hogy egész egyszerűen képtelen voltam eldönteni, melyikük elkövetője érdemelne nagyobb büntetést (nem kizárt, hogy egy szerző műve mindkettő - ez esetben máglyára a boszorkánnyal!), így inkább magunkat büntetem meg...



Én kérek elnézést...

5.
5.
hallod nagyon nagy blog xd
szét röhögöm mgamam ezen a whats ur name trekken, :D
wu wu wuw uw wu whatttsss ur naeee? xd
mostantol ranezeka blogodra, remek munka köszi hogy megnevettettel:)))
4.
4.
Nothing
#2: ...csak úgy, mint egy ilyen kommentet.

Megtisztelő! Nagyon köszönöm!
3.
3.
Nothing
#1: Már rég feladtam magam.
De betétlapot azért cserélhetünk.
2.
2.
godach
Komolyan mondom, ezt az egyedi és minőségi stílust, még utánozni sem lehetne és öröm olvasni.
1.
1.
RangerFox
Az első zene miatt feljelentelek!! :DD
Fáj a fülem tőle
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...