körültekintés a kortárs magyar ifjúsági regények közt (2. rész)

kevés a könyvajánló... :'(

Az előző rész töretlen sikere után nagy lelkesedéssel vágtam bele az újabb Könyvajánló írásába, habár ez, és a következő regény már sokkal nehezebb falat, mint az Én még sosem...

Tehát, akkor itt a második, Holtverseny címmel. Már a borítója is igencsak tekintélyt parancsoló, de vajon megérdemli-e ez a könyv azt a tekintélyt? Lássunk hozzá!

Totth Benedek: Holtverseny

Az első jelenetben megismerkedünk kamaszokból álló társaságunkkal, akik körül a történet forog. Ott van Kacsa, a nagyképű, vagyonos családból származó srác, Bója, az izomkolosszus, aki szülei túlzott elvárásainak és a bátyja után hagyott kisebbségi komplexusának áldozata, Zolika, a csöndes és kissé szerencsétlen fiú, aki egyáltalán nem ért a csajokhoz. Vannak még a társaságnak nő nemű szereplői is, de nekik annyira 0 személyiségük van, hogy nem érdemes megemlíteni őket. És ott van persze név nélküli főszereplőnk, akinek szemszögéből láthatjuk a sztorit. De mi is ez a 'sztori'?!

Csapatunk ideje nagy részét főleg az úszóedzésekkel és különböző drogok kipróbálásával tölti. Eleinte beletekinthetünk az uszoda, a szórakozóhelyek, és a város utcái körül zajló, néhol sokkoló történések káoszszerű kavalkádjába, ami ahogy haladunk előre a könyvben, úgy kezd alakot ölteni, és a zavaros kép a szereplőkről és a 'miért'-jeikről kezd egyre jobban kitisztulni előttünk. Megismerjük a fiúk kapcsolatát a mindennapi élettel: a családi állapotukat, a viszonyukat az iskolával, az úszással, a céljaikat és a hozzá tartozó kilátásaikat. A banda megpróbálja közösen túlélni és végleg hátrahagyni feje tetejére állított tinédzserkorukat...

És igen, spoilermentesen ennyi is lenne a könyv tartalma röviden. Egy teljesítésvágytól és hormonoktól fűtött banda kalandjai, Magyarország egy eldugott vidéki városkájában.

Az előzőhöz hasonlóan ez is az író első regénye, így elég nagy feszültség lehetett benne afelől milyen stílust akar adni szövegének. Érdekes döntésre jutott, ugyanis a textus szókincsének – a tinédzservilág méltó visszatükrözéseképpen – a legvadabb utcai szleng lett megválasztva, ami kiválóan passzolt a darkos, drogoktól fűtött hangulathoz. A mű dinamikája is tetszett: egyszerűen annyira pörgősre sikeredett, a szereplők személyiségéhez hűen, hisz itt nincsenek táj- vagy emberleírások, a srácok nem állnak meg körülnézni, hol vannak és hová tartanak, csak vakon sodródnak a körülöttük történések zűrös árjával. Egyik moly.hu-s értékelésben láttam olyat ahol egy forgatókönyvhöz hasonlítják az egészet, és ott azt írták talán Totth a vászonra szánta művét nem papírra. Érdekes tézis, és elgondolkodtató: az biztos, hogy van benne igazságtartam, mert amikor főszereplőnk leírja itt meg ott, hogy ilyenkor melyik Slipknot számot dúdolja magában, akkor nekem is az az érzésem volt hogy az író már a megfilmesített változattal játszik gondolatban, de mindez ellenére könyvként is kivállóan megállja a helyét.

Szerény véleményem szerint annak is némi jelentősége van, hogy se főszereplőnk, se a helyszín nincs megnevezve. Számomra ennek a rövid üzenete annyi lenne, hogy a szerző nem konkrét emberekről írta a könyvet, hanem minden itthoni tizenévesről. A problémák többségében olyanok, amiken a legtöbb tinédzsernek át kell esnie (drogok, szex, teljesítésvágy, meg ez a bullying (magyarul csicskáztatás vagy mittudomén) ), de ahelyett, amit a legtöbb ezzel foglalkozó iromány ilyenkor tenni szokott – hogy próbál tanácsokat adni a boldogság eléréséhez -, ez inkább még mélyebben próbál belemászni az olvasó lelki nyugalmába. Addig húzza ellenpéldáit, a szereplőkről, akik nem bírtak ezekkel a konfliktusokkal megbirkózni, hogy az olvasónak végleg elmegy a kedve mindtől. Ha nem érthető a fenti zagyvaság: ilyen volt a Trainspotting Tommy-ja és a Rekviem egy Álomért szereplői.

Ha már Trainspotting, megjegyezném a szembetűnő párhuzamot a két mű között, mert ez az első, ami feltűnhet az olvasónak. Ez volt Dragomán György véleménye is, ha elolvassuk a hátulján lévő idézetet, tudhatjuk, mire kell számítanunk. És mivel a Trainspotting nagyon jó film (nekem egyik fő kedvencem) legyen a könyvről is ez a végső verdikt: Nagyon jó.

legközelebbre is valami velős könyvvel készülök egyenest da hood-ból, remélem még lesz elég időm azt megírni…

 

 

 

fin

8.
8.
Medium
Nem tudom, ez miért ifjúsági regény, de a kritika jó lett :)
7.
7.
sloth
#5: Persze, megértem, ez a blog is már február óta itt porosodott a telómon, most végre volt 3 szabad napom, és ezért sikerült csak kitenni. Én a játékokat tettem félre, meg most nyárra a kondit így talán akad kevés időm a többi hobbira, de hogy a gk-s blogírásra semmi az tuti... Nehezebb ez a blogger lét, mint aminek látszik..
6.
6.
Yanez
#5: Pedig a Choose your favorite blogsorozatodat vartam a legjobban. Nyugodtan bepreselhetned ket gyuras koze.
5.
5.
giga321
#4: Jah hát sajnálom annyi mindent szoríthattam volna háttérbe és én hülye pont az olvasást választottam. Túl sok jó game fog kijönni a közeljövőben amik nagyon érdekelnek. 3 könyv is van ami itt porosodik a polcon, hogy olvasásra várnak illetve a Choose your favorite blogot is abba hagytam pedig ott is van 3 ötlet, egyiket kb fél éve el is kezdtem írni aztán abba hagytam nem tudom miért. Több mint 1 éve rittyentettem blogot és most voltam 2 hét szabin és elhatároztam, hogy írni fogok, de annyi minden történt, hogy kb kockulni sem volt időm :(. De minden éremnek 2 oldala van. Elkezdtem konditerembe járni mert már nagyon nem vagyok megelégedve magammal és kajak még élvezem is. Durván 1 hónapja tolom persze:nem akarok én egy kigyurt vadálat lenni, csak leadnék pár kilót és ugyanennyi izmot fel is szednék közben. + hát csaj is van a dologban de mind 1 ez kezd személyes lenni.

A lényeg, hogy továbbra is szeretek olvasni és igyekszek majd valamit alkotni, de még ott van az a rengeteg sorozat is élőszereplős és animék is ááá és még a meló is ááá túl kevés idő túl sok tenni való.


Yanez: köszi ez jól esett
4.
4.
sloth
#3: Nem tudom talán nekik sincs annyi szabadidejük, emiatt késett ez a blog is... De én tényleg hiányolom a jó kis könyves blogokat.

#2: Ezt már az AC-s Könyvajánló óta ígérgeted, lassan le is kéne valamit tenni az asztalra...
3.
3.
Yanez
#2: Korabban Giga321 sok remek konyvajanlot irt, meg meg paran. Miert hagytak abba?
2.
2.
RangerFox
Kortárs magyar írók közül egyedül Leiner Laura könyvet olvastam, azt is a barátnőm ajánlása miatt.Amúgy igazad van, tényleg kevés a könyvajánló. Lehet írni kéne valamit, köszi az ötletet. :)
1.
1.
Yanez
Erdekfeszitoen van megirva az ajanlod, de nem tudok szotlanul elmenni amellett, hogy "nő nemű". :)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...