Jó Reggelt, Jó Kockulást!

 Hát ezt is megéltük, itt a 2016-os év vége, s holnap már 7-es kerül az utolsó szám helyébe. Mindig azt mondom, hogy rohadt gyorsan repül az idő, de ezt ti is tudjátok. 12 hónap alatt sok mindent lehet véghezvinni. Például megnősülni és elválni, meghízni vagy lefogyni, megbetegedni vagy épp kilábalni egy betegségből, de mindezekmellett, egy rakás videójátékot is kilehet tolni. Én, mint az utóbbi években tettem azt, most is beszámolok mennyi ilyen alkotást sikerült kipörgetnem cirka egy év alatt. Csupán azokat számolom fel, amelyeknek kampány részeit teljesítettem, úgymond sztori módját. Elvégre multialapú játékot akár ezer órán át is lehet nyüstölni, így az más lapra tartozik.

 Mi tagadás, tavalyhoz képest igencsak csökkent a teljesítményem ezen a téren, ami a melóban való előléptetéssel járó felelőségnek tudható be, aminek köszönhetően még kevesebb lett a szabadidőm és az energiám. Az év harmadik negyedében pedig totál rákattantam a Fifára, ergo szeptember óta nem pörgettem ki semmit. Az egyensúly viszont helyreállt és jelenleg ismét a single játékokat helyeztem előtérbe. No de lássuk mit is sikerült letudnom 2016-ban!

Wolfenstein: The Old Blood (január 4)

Épp pár nappal előtte fejeztem be az alapjátékot, és gondolkodás nélkül vetettem rá magam a dlc-re, amit normális esetben nem számolnék fel, de mivel egy 10 órás kampányról van szó, számomra ez a kiegészítő teljes játékként is megállta a helyét. Nem tudtam betelni vele, hiszen a Wolfenstein nem csupán egy régi kedvencem, de hosszú évek óta az egyetlen olyan fps, amelynek ismét sikerült elvarázsolnia. Az Old Blood hozta a kötelezőt, és egy másodpercre sem hagyott unatkozni. Bevallom ez már nem annyira jött be, mint a teljes játék, mivel inkább hentelés volt az egész, viszont még így is piszok hangulatosra és vérpezsdítőre sikeredett! Bárcsak jönne még Wolfi game!
10/8.6

Toren (január 9)

A képek és videók alapján már nagyon érdekelt a cím, de mielőtt nekiestem, nem sok mindent hallottam róla. Informáltságom annyiból állt, hogy ez egy meseszerű platformer. Ebben nem tévedtem. Sajnos nem sikerült valami addiktívnek, és már az elejétől untam, de mivel akadtak változatosabb részek és az összekutyult sztori is érdekelt, így végigvittem az amúgysem hosszú kalandot. Gyorsan letudtam és elfelejtettem. Aki szereti a témát, az tegyen vele egy próbát, mert annyira azért nem szörnyű, csak épp nem kiemelkedő, vagy maradandó.
10/6.9

InFamous: Second Son (január 23)

Nos igen, sokáig húztam az időt, mire végre sort kerítettem erre a gyöngyszemre. Eleinte nem érdekelt a játék, mivel az előző két PS3-as része számomra egy rémálom volt, de aztán 2015-ben psplus-ban odaadták a kiegészítő részét, amely bár rövidebb a Secon Son-nál, de pont ugyanolyan kidolgozott és hangulatos. Gondoltam teszek egy próbát a First Light-al, ha már “ingyér” van. Beszippantott, de átkozottul. Így már csak idő kérdése volt, hogy mikor kapok rá az alapjátékra. Egy szuper leárazásnál azonnal bezsebeltem (10 dolcsi), és egy lélegzetvitellel vittem végig. Nagyon rég volt már, hogy ennyire elvarázsoljon egy game, de ezt szószerint nem tudtam letenni! Sandbox-hoz képest egy percnyi unalmas pillanat sem volt benne, hála a rengeteg teendőnek, mellékküldiknek és fantasztikus sztorinak! Minden PS tulajnak csak ajánlani tudom, mert kötelező, mint egy falat töltöttkáposzta!
10/10

Arkham Knight (február 21)

Eddig mindegyik Arkham játék marhára tetszett, és maradandót hagyott maga után, azaz egy életreszóló élmény volt kipörgetni őket! 50%-os kedvezmény keretében erre is lecsaptam, mint héja a kerti törpére. Az első nextgenes (immár kurrens gen) Batman játék, erre felkellett készülnöm. A grafikája egyszerűen padlóra küldött, Arkham még soha nem volt ennyire szép, a szereplők pedig még soha nem voltak ennyire kidolgozottak! Bár eleinte mégis kételyeim voltak a batmobil oszlopos szerepének köszönhetően, végül kurvára belerázódtam, és egy ízig-vérig kidolgozott mestermű fogadott tárt karokkal. A temérdek teendő és az izgalmas történet folyton vigyázban tartott. Élveztem minden másodpercét! Ha valakinél kimaradt valami megmagyarázhatatlan ok miatt, uzsgyi a pénzért és tessék birtokba venni!
10/10

Unravel (február 27)

Megjelenés napján szedtem le a store-ból, mert 100%-ig biztos voltam benne, hogy ez kell nekem, mint Popeynek a spenót. Tévedtem. Tévedtem, mert szerintem ennyire még Popeynek sem esett jól a spenót, mint nekem ez a kis aranyos játék. Micsoda ötlet egy ilyen fonalemberkét irányítani, s egyúttal kellemes újdonság is a videójátékok néha már-már egyhangúan szürke világában. A megunhatatlan oldalnézetes platformer élményt tovább fokozta a gyengéden cirógató csodás muzsika, és az érzelmeket simogató gyöngéd történet. Csak az a nagy kár, hogy egyszercsak vége lett... Kötelező darab.
10/10

Firewatch (február 28)

Ezt is megjelenéskor zsebeltem be, és felváltva toltam az Unravel-el. Mondanom sem kell, ez a cím is maradandó élményt okozott. Olyan darab, ami szintén kiemelkedik a sok játék mellett. Egy gyönyörű erdő, egy már szinte misztikus sztori, és nem kevésbé érdekes karakterek. Az előrehaladás legnagyobb ütőkártyája, hogy szép lassan kezd fény derülni a dolgokra. Az adagolás tökéletes porciókban érkezik, és egyre érdekesebbé és érdekesebbé kezd válni az összkép. Az egyetlen kis negatívum talán az, hogy olykor untató lehet egyik pontból a másikba sétálni, ha épp eltévedtünk. Szerintem ezt a műremeket sem szabad kihagyni!
10/9.5

Until Dawn (március 9)

Mivel nem kicsit rajongok a Telltale és Quantic Dream féle játékokért, ezért tudtam, hogy erre is sor kerül egyszer! Mi sem volt jobb alkalom rá, mint egy 50%-os leárazás. A vételt természetesen nem bántam meg. A sztori direkt nem mély és kidolgozott, hiszen a game teljesen más célpontra hív meg minket. Ez a túlélés és a frászt ránkhozó ijesztgetés. Gyors reakciókra és lehetetlen óvatosságra lesz szükségünk, ha minden szereplőt megszeretnénk menteni. Nekem nem sikerült, de pont ezért fér bele nem csak egy végigjátszás! A grafika über, főleg az emberek, akiket igazi színészek játszottak el. A hangulat nem ül le, hiszen folyton figyelnünk kell, és a történet is lépésről lépésre érdekesebb lesz, bár szerintem csak egy bizonyos részig. Nem mondom, hogy jobban bejött, mint egy QD alkotás, de sokkal kidolgozottabb és élvezetesebb, mint egy Telltale játék, és nem feltétlen sztoriban. Aki szereti a műfajt, ne gondolkozzon, vegye meg!
10/8.8

Leo’s Fortune (április9)

Szeretem ezeket a kedves kis platformereket, és ezzel is szemezgettem már egy ideje, de aztán megfeledkeztem róla. Szerencsére DarkLord remek ajánlása eszembe jutatta a játékot, és nemsoká, egy ismét bombasztikus akció keretében, megkaparintottam. Nem mondom, hogy Unravel szintű alkotás, de hogy ez is piszkosul élvezetes és jópofa, azegyszer tutkó! Emellett jól néz ki és bőven van benne kihívás! Szeretitek a jóféle ugrabugrát? Nyomás utána!
10/9.3

Zombi (április 17)

A WiiU-ról átültetett posztapokaliptikus, belsőnézetes survivor játék. Úgy álltam neki, hogy mivel psplusba kaptam, gyorsan kipróbálom és törlöm. Hát a tervem kudarcba fulladt, mivel jobban lekötött a cím, mint azt gondoltam. A grafikája otromba, a szereplők jelentéktelenek (mivel ha elhalálozol, egy másik emberrel folytatod), és a játékmenet sem túl sokszínű. Mégis elkapott benne valami furcsa, pozitív hangulat. Sikerült beleélnem magam a túlélősdibe és egyre jobb akartam lenni. Hála a fejlődés akaratának, a képernyő elé ragadtam. Nem mondom, hogy nagyon megmaradt bennem, vagy hogy bátran ajánlom, de számomra kellemes csalódás volt, az amúgy gyengécske stuff.
10/7

Ratchet & Clank (április 30)

Mondanom sem kell, hogy ez a játék lett számomra az év legkellemesebb csalódása. Hiszen a PS2-es R&C-ért egyáltalán nem rajongtam, annak ellenére, hogy amúgy rohadtul rajongok az ilyen platformerekért. Ezt is csak azért vettem meg, mert épp akartam vásárolni egy játékot, és nem volt más, plusz ez ugye $60 helyett csak $40-et kóstált. Hát gyerekek, nekem ez életem legjobb rebootja! Akkora hangulattal bír, hogy egyszerűen képtelen voltam elszakadni tőle, és már alig vártam a melóban, hogy hazaérjek folytatni. Képtelenül gyönyörű látványvilág, mintha egy animációs Pixar film lenne az egész! Változatos játékmenet és nagyon ötletes és szórakoztató bossfightok! Kellő szavatosság és nehézség. Musthave!
10/10

God of War: Ghost of Sparta (május 15)

Nálam alig van év GoW nélkül, úgyhogy ismét gyarapítottam a trendet. Újból kitoltam psvitán a psp-s részt, ami máig eszméletlenül zseniális darab. Nem lehet megunni.

10/9.8

Uncharted 4 (május 17)

Elérkeztünk a számomra év játékának kikiáltott alkotáshoz! A szériát már az első rész óta imádom, és minden alkalommal egyre szebben fejlődik. Mivel PS3-on egészen három rész is készült, ezért tűkön ülve vártam már a negyedik felvonást. Addig persze mégegyszer kipörgettem az összeset, beleértve a psvitásat is. Az UC 4 jobban meglepett, mint azt vártam volna! Minden szinten felülmúlta elvárásaim. Tudtam, hogy szép lesz, de azt nem, hogy ennyire! Plusz az a részletesség, ájulásszintű! Ugyanúgy megleptek a sztorival is, hiszen amellett, hogy ez az eddigi legkidolgozottabb kicskeresős sztori, Nathan magánéletével is pont ennyire törődtek a fejlesztők, így tulajdnoképpen két izgalmas szálat izgulhattunk végig. A játékmenet is fejlődött, pontosabban csiszoltabb és gazdagabb lett, de annyira nem különbözött az előző részektől, hogy jajj. Ha egy picit bővebben érdekel a véleményem, írtam róla élménybeszámolót is. Ez több, mint musthave kategória. Ez fuckin’musthave!
10/10

Sleeping Dogs Definitive Edition (május 22)

Még a PS3-as időszak óta beakartam pótolni a játékot, mivel sok pozitív véleményt hallottam róla. Egy 10 dolláros akciós ár, erre több, mint remek alkalom volt! Azt kell mondjam, hogy baromi hangulatos és letehetetlen játék lett a SD! Ezt pedig nem könnyű kimondani, ugyanis például egy GTA-hoz képest rohadtul elavult, minden elemét tekintve. Gyengébb a grafika, a fizika, a realisztikusság, és az irányítás és változatosság is. Viszont nagyon klassz a története, és saját harcrendszere is van! Ám amúgy a hibái ellenére is olyan szinten szórakoztató, hogy majd bepisáltam. Komolyan mondom, ez amolyan arcade oldalról szippantott be, de nagyon! Még a két dlc-t is kitoltam, pedig azok kuuuuuuurva szarok lettek! Mondanám, hogy a SD a szegény ember GTA-ja, de ez nem így van. Ez egy király játék, sok-sok remek pillanattal! Ajánlom!
10/8.7

The Walking Dead: Michonne (juniús 29)

A TWD a kedvenc Telltale játéksorozatom, így ez a mellékszál sem maradhatott ki. Michonne-t a sorozatban is bírom, mert ki nem imádna egy karddal hajkurászós afrocsajt? A férfiak számára dögös nőci, a jányoknak meg példakértékű ribiáner. Most sem kellett kiábrándulnom, sem Michonne-ból, sem pedig a történetből. Remek game lett!
10/9

God of War: Chains of Olympus (juliús 23)

A másik psp-s GoW-ot is kipörgettem psvitán, immár harmadszor. Nem tudom megmagyarázni miért nem unom meg soha a szériát, de Kratos karaktere, az élvezetes kaszabolások meg az epic bossharcok talán válasz a kérdésemre. Több, mint imádom. Csak kár, hogy ez az epizód olyan rövid, és olyan kevés főgenya van benne.
10/8

LEGO Jurassic World (juliús 23)

Az a nagy igazság, hogy még PS2-n játszottam utoljára legós videójátékkal, valamelyik Star Wars-ossal, de őszintén szólva nem nagyon hiányzott, pedig nem rossz cuccok ezek. Mivel odavagyok a dinókért és az összes film is tetszett, plusz rég játszottam legó játékkal, így számomra tripla élvezet volt az alkotás! Ezt tovább fokoztam azzal, hogy kikészítettem az összes Jurassic filmet és egyenként néztem meg őket; minden rész után kipörgettem a játékban is az adott filmet. Übercsászárkirály volt így játszani! Tetszett nagyon. Most, hogy kielégítettem a legós énemet, újra pihentetem a zsánert vagy 10 évig. Mellesleg szeretettel ajánlom mindenkinek a játékot!
10/9

God of War 3 Remastered (augusztus 1)

Ennek is eljött az ideje, harmadszor vittem végig a 3-ik GoW-t. Ezúttal a felpumpált változatott, és ismét akkora hangulatbombával ostromozott le, hogy beleremegtem! Ez a kedvenc részem az összes közül, hisz amellett, hogy az egyik legszebb játék is, a legjobb sztori van benne, és a legepikusabb bossfightok ékesítik a tökéletes cuccost! Szerintem ezt már nem fogják tudni überelni a széria készítői! Na kinek maradt ki eddig eme csodás és véres kaland?
10/10

Gone Home (augusztus 5)

Megintcsak egy psplus-os kis izé. Nem szeretem az efféle játékokat, mert kevés bennük az interakció, de ezt mégis imádtam, hála a rejtélyes történetnek. Olyan szinten kidolgozták, és kb annyira érdekes, mint a Life is Strange története volt, csak misztikum nélkül. Na meg itt írásos formában van a kivitelezés, ami nem is baj, mert sokat dob a fantázián. A játék különlegessége, hogy egy trükkel 1 perc alatt is végig lehet vinni, de ahhoz, hogy megtudd hogyan, egyszer rendesen ki kell tolni... vagy tönkretenni az élvezetet és meglesni neten. Szóval a sztori miatt jár neki tőlem a piros pont.
10/8

Max Payne (szeptember 25)

Bizony az egyetlen és hamisítatlan első részről van szó. Annyi év után ismét átéltem Payne úr nem éppen vidám kalandját. Még mindig annyira zseniális a történetvezetése, mintha könyvet olvasna az ember. A játékmechanikáról ez már nem mondható el. Az emlékek megszépítették a játékot, de mai szemmel ez már szinte tragikus. A grafika még hagyján, hisz az egyáltalán nem zavart, de a nyers irányítás, fedezéknélküli lövöldözés és a faék ellenfelek... áhh, siralmas. Ennek ellenére egy kis idő után megint sikerült a játék rabjává lenni, és a lövöldözéseket mocskosul élveztem! Imádlak Max Payne, és mindigis imádni foglak! Kár, hogy PS4-en nincs meg a 2-ik része is!
10/8.3

Hát gyerekek ennyi volt számomra 2016, ami a single mókát illeti. 19 játék, ami még a fele sem a tavalyi 39-nek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy öregszem, hanem hogy egyre kevesebb a szabadidőm, ahogyan azt a bekezdésben is említettem. Október óta mostanáig pedig szinte csak Fifáztam, ám ennek egy időre vége. Mellesleg sok más játékkal is játszottam, csak nem jöttek be, így félbehagytam őket. Ilyen például a Shadow of the Beast, The Witcher 3: Wild Hunt, Bloodborne, Transformers, stb.

Amellett, hogy nagyon kíváncsi vagyok Ti miket toltatok ki, Boldog Új Esztendőt Kívánok minden kedves és kedvetlen Gamekapocs olvasónak! BÚÉK!!!