Guild Wars 2 teszt

  • Írta: zoenn
  • 2012. szeptember 16.
  • guild wars 2, pc, teszt
A Destiny’s Edge céh legendás tagjai egyszer már megakadályozták, hogy az Ősi Sárkányok elpusztítsák a világot, ám a hősök csoportja mára széthullott. Zhaitan, az egyik bestia most újra készen áll arra, hogy leszámoljon Tyria lakosaival. Több ezer kalandor hivatott arra, hogy egyesítse a dicső céhet és megismerje saját küldetését.

A free-to-play MMO-k túlságosan is a fejünkre nőttek, a minden útszéli bokorban nyíló online játékok mellett manapság erőteljes hiány mutatkozik a prémium címekben. Jobb esetben évente egy-két tisztességes világ tárja ki a kapuit, s azokért is borsos havidíjat kell leszurkolnunk. Az ArenaNet szembe ment a trendekkel már az első Guild Wars idején: egyszer megveszed a játékot és addig játszol vele, míg szeretnél, s az előfizetési díj sem akadályoz a fejlődésben, hiszen olyan nincs. A nagyköltségvetésű címek meghálálják a gondoskodást és legyünk bármennyire is szkeptikusak, a washingtoni csapat megcsinálta a lehetetlent: sutba dobták a műfaj bigott ismérveit és egy olyan végletekig kimunkált fantasy univerzumot készítettek, amely semmi máshoz nem hasonlítható. 


Már most nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Guild Wars 2 minden idők egy legjobb MMORPG-je, a stílus következő lépcsőfoka, mely szembemegy az évek óta változatlan szabályokkal, s pont azokat a kívánságokat teljesíti, amelyre az aktívan játszók régóta ácsingóznak. A barátságos 25 GB adat feltelepítése után heroikus dallamok ütik meg a fülünket, mesteri ecsetvonásokkal megalkotott karakterválasztó képernyő fogad, ahol a választott hős identitását már az elején meg kell határoznunk, és ami nagyban befolyásolja az NPC-k hozzánk fűződő viszonyát. Habár a Guild Wars 2-ben is van szintlépés, új fegyvereket és felszerelést szerezhetünk, új képességeink lesznek, a játék nem kényszerít arra, hogy egyetlen járható úton haladjunk. Ha szeretnénk, elidőzhetünk a korábbi helyszíneken is, ahol számos újdonság vár még minket – ehhez a játék ideiglenesen lekorlátozza az aktuális szintünket, hogy a kellő kihívás meglegyen. Miért kellett erre az alapvető funkcióra éveket várnunk? A másik jelentős reform a küldetésrendszert érinti: voltaképpen csak egyetlen küldetésünk van, amely szorosan kapcsolódik a karakterhez – minden mást elvégez a felfedezésre és a kalandozásra sarkalló dinamikus rendszer.  A Guild Wars 2 mögött dolgozó szisztémát látva minden más tradicionális, röghöz kötött MMO-misszió csúnyán elavultnak tűnik. 


A Guild Wars 2-ről játéktesztet írni enyhén szólva is hálátlan feladat, tekintve, hogy csupán a felszínt karcolgatjuk, mivel a számtalan apró, mélységekbe menő érdekesség adja a játék igazi ízét. Kezdjük az alapoknál: adva van öt játszható faj. Az emberek Queensdale-ben kezdenek, ahol a faj dominanciája elhalni látszik, mivel belső politikai viszályok gyengítik a társadalmat, valamint a kentaurok támadásai sem épp kellemesek. A délnyugati esőerdőkből indulnak az asura faj képviselői – apró termetük ellenére a mágiában jártas élőlények, akiknél az elme az igazi fegyver. A sylvari Tyria legfiatalabb faja, olyanok mintha a növények és a humanoidok keverékei lennének. Szorosan kötődnek a fákhoz, s közösségük nagyot merít a valós kelta néprajzból is. Bármennyire is megingathatatlan harcos kultúra a charroké, mára az ő életük is viszályokkal teli. Ragadozó pofájukkal és terebélyes szarvaikkal tiszteletet parancsolnak a harcmezőkön, s mivel felesküdtek a háborúra, így bátran rájuk bízhatjuk magunkat. Még nem csengett le számomra a Skyrim szele, így bőszen norn karaktert indítottam, akik a fagyos északon indulnak egy Nagy Vadászatra, fenyőfák árnyékában és hegyi utak tömkelegén keresztül. Száműzetésük nem tart sokáig, a vadállatok lelkének tisztelete minden időben elsődleges, ahogyan az egyéni dicsőség is – a skandináv kultúra jegyei náluk is tetten érhetőek. Természetesen mindegyik fajnak saját kezdőhelyszíne van, ahol hosszú gyorstalpaló keretében ismerkedhetünk meg a meglehetősen addiktív rendszerrel. 


A fő küldetésszálunkat egy zöld jel különbözteti meg, ám nem fontos mindig ezen a vonalon haladni, hiszen dinamikus események követik egymást, bármerre is járunk. Látunk egy közeli csoportot, akinek meggyűlt a baja a hullámokban támadó ellenséggel, nosza, fussunk oda a narancsszínű körhöz és vegyük ki a részünket a csatából némi zsákmányért cserébe – unatkozni soha nem fogunk. Legyünk akár egy adott fajhoz tartozó engineer-ek, nekromanták, mesmerek, guardianok, rangerek, harcosok, elementalisták, netán tolvajok, nem lesz két ugyanolyan történet akárhányszor is indítunk új karaktert, ugyanolyan kaszt mellett sem. Tyria világa folyamatosan változik, minden az éppen online lévő játékosoktól függ. A személyes élmény viszont nagyban függ attól, hogy a karakterkészítésnél milyen háttértörténetet választunk magunknak, s a jövőbeli sorsunkat is számos tényező határozza meg. Legyünk egy kicsit tapasztaltabbak, lépjünk szinteket, vállaljuk be az instance-okat, s ha túl nagy fába vágnánk a fejszénket, hívjunk magunkhoz barátokat is. 


Lehetséges, hogy több MMO-ban elveszettnek érezzük magunkat, addig a Guild Wars 2-ben ez nem történhet meg. Keressük meg az adott területhez tartozó scoutokat, akik szívélyesen felvilágosítanak minket a lehetséges teendőkről a térképen. A dinamikus események mellett persze statikus missziók is várnak ránk – többek egy nagyobb esemény láncolatai. Ha szív alakú ikont látunk valahol, tegyünk kedvére az ottani illetékes személynek, hogy a megbecsülésünk is nőjön. Elképzelhető, hogy az egyik nap még farmerek állatait etetjük és a rájuk leső vadállatokat csapjuk le, addig a következő látogatásunkkor már a banditáktól védjük meg a derék szántóvetőket. Ha az egyik dinamikus event véget ér, ott nem áll meg a láncolat: megkereshetjük az útonállók bázisát és levághatjuk vezetőjüket. Persze az odáig tartó út közben más elfoglaltság is akad… 


Nem kell időtlen időkig gyalogolunk, ha el szeretnénk jutni oda, ahol már korábban jártunk. A játék világában sűrűn találunk teleportokat, amikkel - némi rézpénzért cserébe- élhetünk a gyorsutazás lehetőségével, várakozás nélkül. A guildtársaink közti in-game kommunikáció gyors, vannak Trading Postok is, amelyek igazi, jól működő aukciós házak. Megadod az adott elem nevét és darabszámát, majd azt, hogy mennyit vagy hajlandó fizetni érte. Akár több guild tagja is lehetsz, ám a kívánt szervert már a játék elején ki kell választanunk. Erősen ajánlott a Whiteside Ridge, ahol a magyarok többsége játszik – biztosan találunk a saját vérmérsékletünknek megfelelő guildet. Ha pedig megunnánk a fajunknak fenntartott elfoglaltságot, csak keressünk egy portált a Lion’s Archba, aztán utazzunk más fajok városaiba, s vegyük fel az ottani történet fonalát. Ne izguljunk, hogy nem a jelenlegi szintünknek ajánlják a feladatokat, a program automatikusan az adott területhez igazítja a mi kvalitásunkat.


A karakterfejlődésünket tehát a legapróbb dolgok is elősegítik (azért az ezres nagyságrendű XP-k még mindig a nagyobb feladatokért járnak). Ha többedmagunkkal vágunk neki a céloknak, akkor mindenki megkapja a teljes zsákmányt az elhullott ellenfelek után, nincs már idegesítő osztozkodás, mint más játékokban, még akkor is jár tapasztalati pont, ha csupán egyszer suhintottunk rá az ellenfélre. Nincsenek kéretlen idegenek, akik elhappolják előlünk a fejlődést. Nyugodtan haladhatunk előre a saját vérmérsékletünknek, és tudásunknak megfelelően. Ha csapatban hadakozunk a nagyobb ellenfelekkel, akkor azok életereje is több lesz, attól függően, hogy hány személyre rúg a parti. A Guild Wars 2 nemcsak elősegíti a társasági együttlétet, hanem ösztönző erővel bír azok számára is, akik teljesen idegenek a számunkra és fordítva. Nem akadályoznak bennünket, nem alakul ki tumultus – csupán egy apró tervezési ötlet, s máris forradalmat csináltak az ArenaNet srácai. 


Harc közben összesen 10 képességet használhatunk, amiket a harmincadik szintig folyamatosan megnyíló slotokba pakolhatunk a kezelőfelületen. Az aktuálisan használt képességeket folyamatosan váltogathatjuk, újakat nyithatunk meg a skillpontok segítségével, vagy a már meglévőket fejleszthetjük. A képernyő bal oldalán található öt skill az éppen használt fegyverhez kapcsolódik, mindig mások lesznek, ha kard, íj vagy puska van nálunk, míg a jobb oldali öt helyet is telepakolhatjuk a szaktudásunknak megfelelő képességekkel – itt kaphat helyet a gyógyítás ikonja, a rangereknél az állatidézés, a varázslóknál a négy elemi mágia, a harcosoknál pedig a támadási vagy védekezési bónuszokat adó kunsztok. A játéknak nincs külön manarendszere, korlátozott erőforrásokból gazdálkodunk, melyek idővel újratöltődnek. Minél több ellenféllel végzünk, úgy egyre pusztítóbb támadásokat aktiválhatunk az F1 gombbal – ha tovább várunk a dühöngéssel, úgy durvább végeredménynek örülhetnünk. Idővel egy gombnyomással válthatunk a fegyverek és az előre letárolt felszerelési összeállítás között. 


Az állóképességünk nagyon fontos tényező: az ugrásnak, a csapásoknak és a vetődésnek ára van. Nekünk kell kitérni a támadások elől, úgy, hogy a megfelelő iránygombot kétszer egymásután leütjük. Relatíve többet mozgunk a harcok alatt, mint más MMO-kban, amire különösen szükség van, ha keményebb bestiákkal kerülünk szembe. Célkereszt híján a távolsági fegyvereket előnyben részesítőknek meg kell barátkozni az automatikus rendszerrel, a mezei mobok ellen nem is kell különösebb taktika. PvP-ben viszont nem árt működő taktikát összeállítani, s hagyni kell állóképességet a kitérésekre is – az esztelen püfölés soha nem vezet jóra. Külön jó pont a fejlesztőknek, hogy a gyógyítókkal kapcsolatos ismérveket kidobták a fenébe, amire tíz év távlatából már szükség volt. Nincs már külön healer, sem tank – mind a nyolc kasztnak magának kell gondoskodnia a gyógyításról. Ez annyit jelent, hogy a szerepek összekeveredtek, s bár meg kell várni, mire újra elsüthetjük karakterünkön az életerő-növelést, ha padlót fognánk, még mindig van esélyünk a túlélésre. Még a földön fetrengve is esélyünk van támadni, kővel dobálózni, csapkodni, s ha így is képesek vagyunk ölni, végre talpra állhatunk. Halál esetén ideiglenes megkötésekkel próbálkozhatunk újra és újra. Szóval nem árt odafigyelnünk a mindenhol ott motoszkáló veszélyekre. Ha netán túlságosan is leamortizálódnánk, fújjunk visszavonulót, térjünk ki a támadások elől, és gyógyítsuk magunkat sűrűn. Isten hozott az MMO-k új generációjában!


Szerte Tyria világában találkozunk ilyen-olyan nyersanyagokkal, mindenki gyűjthet ásványokat, növényeket, bőröket, amiket később tárgykészítésre fordíthat. A szép magyar szóval kifejezett craftolás a Guild Wars 2-ből sem hiányozhat. Már most látni lehet, hogy rendkívül fontos szerepet tölt be a játékban, még a mezei harcosok is készíthetnek maguknak élelmet, ha megtalálják azt a pár összetevőt, ami szükséges – pluszban nem árt egy jó recept. Akik harc helyett inkább az ércbányákban csákányoznak, ők is hódolhatnak a szakmájuknak: fegyvereket és páncélokat kalapálhatnak a városokban megtalálható munkapadokon, ha minden szükséges komponens a rendelkezésükre áll. Szinte mindenért jár XP a produktumban, akár a gyűjtögetésért is, s azzal sem kell foglalkoznunk, hogy a kreálmányainkat nem tudjuk hova tenni, elvégre bankokhoz hasonló tárolókban az egész világon bárhol hozzájuk férhetünk. 


Ha meguntuk a történet felgöngyölítését, egy teljesen új lehetőség tárul elénk, nevezetesen a PvP. Rögtön kétféle játékmódban harcolhatnak egymás ellen a játékosok. Az első egy strukturált, arénaszerű megmérettetés, ahol kimondottan PvP-re optimalizált felszereléseket és megnyitható képességeket szerezhetünk. A csatákra kihegyezett területeken minden a rendelkezésünkre áll, a lebonyolításuk pedig szabályokhoz kötött. Bizonyos időszakokban új bajnokságok indulnak – a tökéletes taktika, a jó kommunikáció, illetve a megfelelő kivitelezésben rejlik a siker. A második PvP mód, a World vs. World, melyben három szerver játszik egymás ellen, több száz karakter csaphat össze az erre készített nyílt terepeken. Még azok számára is tökéletes elfoglaltságot ígér, akik nem érték el a maximális, 80-as szintet. Utánpótlást rejtő táborokat foglalhatunk el, a védőknek meg kell tartaniuk a váraikat egy másik szerverről érkező támadókkal szemben. 


Mindenki megtalálja a saját szerepét a háborúban: nyersanyagokat szerezhetünk a szomszédos bányákból és erdőkből, de az igazán leleményes és tapasztalt játékosok (és guildek) a frontvonalon kamatoztathatják tudásukat. Meg kell találnunk az ellenfél gyenge pontját, s ami a legfontosabb: mindenkire szükség van. Előfordulhat, hogy a harmadik szerver résztvevői sokkal erősebbek a másik kettőnél, így a gyengébbek ideiglenesen össze is foghatnak. Két hét után a háború lezárul és az adott szerverek rangjai frissülnek. A csaták folyamatosan tartanak, s ami a legszebb az egészben, hogy kis csapatok is képesek döntően befolyásolni az eseményeket. 


Hiába kell csak egyszer megvásárolnod a játékot, a fejlesztőknek igenis szükségük van a mikrotranzakciókból befolyt összegekre. Találkozunk valódi pénzes boltokkal is, ahol drágaköveket vásárolhatunk kemény eurókért, de 7 ezer magyar forintért 2000 gemre feljogosító feltöltőkártyát is beszerezhetünk, ha ódzkodnánk a PayPal-tól és a bankkártyás fizetéstől. A játékban drágakövekért csupán kozmetikai cuccokat, extra helyet a leltárunkba, netán új karakterslotot vásárolhatunk, ha viszont átváltjuk őket ingame aranyakra az éppen aktuális árfolyamon számolva, akkor ruházhatunk be valódi finomságokba. Bizony, ahogy változik a Guild Wars 2 gazdasága, úgy változnak az árak is.  Egy régóta áhított páncél vagy fegyver lehet az adásvétel tárgya (amely levél formájában vándorol hozzánk), de mi is eladhatunk, igaz, csak ingame valuta üti a markunkat, valód pénzt nem kapunk vissza. A fejlesztők is hangsúlyozták, úgy is lehet extra javakat szerezni a játékban, ha egyetlen egyszer sem költünk rá pluszban, szorgos gyűjtögetéssel, hosszú távon sem lesznek anyagi gondjaink. Akik viszont lusták harácsolni, de pénztárcájuk vastag, nem lesznek feltétlenül erősebbek. 


Vizuális szempontból a Guild Wars 2 megnyerő, s sokszor esik meg velünk az a helyzet, hogy elcsodálkozunk a masszív távolságokon, a fák lehulló levelein, a vízmosások szépségén. A fajok nagyvárosai igazi, pezsgő élettel vannak tele, a vadon pedig ezernyi izgalmas látnivalóval kecsegtet. Az animációk bőven megütik az MMO-knál felállított mércét, a víz alatti helyszíneknek pedig egyedi varázsa van. Összességében a gépigénye is rendben van, a látvány jól skálázható és külön jó pont, hogy a látványbeli beállításoknál az fps-érték folyamatosan fel van tüntetve. Az effektekkel sem bántak szűkmarkúan a fejlesztők, minden helyszín eltérő művészeti stílussal van megáldva, Tyria világa pedig hatalmas – hosszú hetekbe telik, mire bejárjuk, s akkor sem láttunk még mindent. A textúrák minőségével sem spóroltak, sok hasonszőrű cím itt vérzik el, itt viszont nyugodt szívvel elidőzhetünk a legutolsó zegzugot vizslatva. A felhasználói felület teljesen barátságos, nincs túlzsúfolva, a kezdeti sokk után hamar megbarátkozunk a lehetőségekkel és az elrendezéssel. A nagyszabású jelző tökéletesen ráillik a Guild Wars 2-re, a betöltő képernyőkön látható koncepciós rajzok pedig mindent visznek. A zenékben most sem kell csalatkoznunk: Jeremy Soule, a mester, ismét fülbemászó és emlékezetes darabokat komponált. 


Az ArenaNet kitett magáért: szembe ment az unalmas trendekkel és forradalmi újdonságokkal tömte tele a produktumát – ez a szerepjáték a játékosokért született, régen várt funkciókkal gazdagítva a szabályokat, s mindenki egyénileg alakíthatja a történet folyását. Lehetséges, hogy a start nem ment simán. Volt itt minden: accountlopás, szerverleállás, bannolás, de két hét távlatából kijelenthetjük, hogy az irány jó. Minden lehetőség adott, hogy hosszú hónapokra kitartsunk Tyria világa mellett, hiszen képességeink alapján napról-napra megtaláljuk benne a kihívást. Az akcióra kihegyezett harcok soha nem voltak még ilyen simák, s a magasabb szintű játékosok sem lopják el a szórakozásunkat. Elhisszük, hogy egy új korszak köszöntött be az MMORPG-k piacán, még akkor is, ha bőven maradt még olyan elem, amint változtatni kell. Soha nincs megállás, jelen pillanatban is vágyunk az új kalandokra – a mélységeket, ha szerettük volna, akkor sem tudnánk egy tesztben visszaadni. A Guild Wars 2 megadta nekünk a végtelen szabadság lehetőségét - ez az az MMO, amiért újra hinni kezdtünk a műfajban.

87.
Mr. Wagner
#86: Akarod mondani neked nem jött be.
86.
giorgio333
Azzal a lendülettel kellet volna kidobnom a kukába ahogy megjött . Próbálkoztam de egy nagyon gyenge játék.
85.
Fronter
#84: Így van. Bár én még az Orr területen sem jártam. :) Elvileg eléggé bugos, de hétről hétre javítják, amit ki tudnak persze. Meg nemsokára jön a Halloween-i update csomag, amiben azért lesz egy pár mókás és hasznos dolog is.

Igen, a WoW-nak az alap mechanikáját kellene megváltoztatni, azt meg egy kiegészítő nem fogja megtenni.
Persze jó kis iparos munkát végeztek a MoP-al, de hát hülyék lennének elereszteni a játékosaikat.
84.
Tywin Wrex
A Guild Wars 2 egy totàl super ùjfajta mmorpg, akàrki akàrmit mond!!! A teszt meg teljesen rendben van. Viszont nem értem, hogy pàr kommentelő mire alapozza : "a cikk elfogult". Kérdem mivan???? Nincs semmi oktalan ajnározás, puszta tényekből építkezik a teszt. Teszt, ami kipróbált, azaz leTESZTESZTELŐ EGYÉN megfigyelése alapján fogalmazódott meg. Én mint régi motoros a wowban (kb 4000 óra) igenis, teljes vállszélességgel kijelentem, igenis tartalmasabb,forradalmibb,szebb,izgalmasabb, és ami majdnem a legfontosabb: Magasan több, és értelmesebb az endgame tartalom. Aki nincs ezen a véleményen, az nem ismeri a GW2-t, s olyas valamit fikáz le, aminek a 0,000001 százalékát sem ismeri. Tartsunk ki amellett amit szeretünk, de amik igazi tényeken nyukszik, hadjuk már békén! Viszont azt hozzáfűzném, a wowban totál kevés a pvp tartalom!!! Az a harmat gyenge orvr területtel meg alig foglakozik valaki.
83.
Fronter
#80: Akkor miért kell piszkálni a játékot? Játssz, és megtapasztalsz mindent! :)
82.
Fronter
#81: Akkor meg minek fikázod a játékot? Miért kell a WoW mellett kiállni? Épeszű ember belátja, hogy az egy gearfüggő pvp, és ez mindent elmond arról a játékról.
81.
Tam
#79: Mint ahogy én sem...haver neked lehet orvoshoz kéne fordulnod :D
80.
Lorthirash
#79: Én egy szóval nem mondtam hogy a Gw2 szar......
79.
Fronter
#77: Nem elfogult csak reális. Ezek logikus és ésszerű dolgok. Miért játszanék egy olyan játékkal ami már elavult, ha van jobb is?

78: Ha neked nem tetszik a GW2, akkor nem kell ide írogatni, írd le a WoW topikban hogy mekkora szar a GW2, az ottani vérpistik és fanboyok a nagy Blizzard istenség fénye alatt majd igazat adnak neked. ;)
78.
Tam
#75: Ha ez nekem nem fair? :D Olyat azért ne magyarázzál bele a dolgokba, amiről nem is beszéltem. Részemről itt befejeztem, mert reménytelen eset vagy :)
77.
Lorthirash
#76: Egyértelműen elfogult a viselkedésed így kár tovább beszélni erről
76.
Fronter
Akik meg azt róják fel a GK-nak, hogy elfogult akkor nézzenek már körbe a neten olvasható tesztek között! Ez egy teljesen normális pontszám, és teszt, semmi baj sincs vele.
A PvP pedig klasszisokkal jobb mint a többi játékban, mert itt bizony van dodge, ugrás és arra reagálsz, amit látsz, nincs gearből adódó igazságtalanság mint a wowoban. Ez a többiben vagy nincs meg, vagy csak részben található meg. A jutalmazás pedig kinézetbeli cuccok.
75.
Fronter
#73: Nem hülyeség, próbáld ki a GW2 PvP-jét! Ott képzeld el, mindenki egyenlő, nincs stat különbség, tényleg a TE ügyességeden múlik minden. Hiába hozod fel a WoW PvP-jét, ami ennek a közelébe sem ér fel.
Ja, hogy itt nem a jobb gearért megy a harc? Akkor ez nem a te játékod, ha ez neked nem "fair".
74.
randall13
Szerintem meg nőjetek fel végre ;)
73.
Tam
#67: Úgy látom neked bármit mondhat az ember, úgy is a saját hülyeségedet(mert bocs, de ez tényleg az és látszik, hogy totálisan dilettáns vagy a játékkal kapcsolatban) fogod bizonygatni. Attól, hogy neked nem ment a WoW-ban a PvP még nem azt jelenti, hogy a játékban van a hiba. Örülök, hogy a GW2-ben megtaláltad a számításodat :)
72.
Lorthirash
#71: sokkal rosszabb gearben is lehet simán nyerni csak skill kell hozzá
meg egyébkétn is.... a wowban még könnyű megszerezni a geart ha valaki aionozott itt valaha akkor tudja hogy ott 25 ször olyan nehéz és ott tényleg a gear a lényeg
71.
Lorthirash
#65: Kazetta..... 2000 feletti ratingen biztos lehetsz benne hogy nicns gear különbség... de 1800 ná se
70.
Skyer
#67: Attól, mert s12 elite cucc van rajta, lazán be lehet verni, ha az esze egy szobanövényével egyezik meg.
69.
Fronter
#63: Pedig de. Te csak azt hiszed. WoW-hoz nem kell skill. Pont.
Itt a te ügyességeden függ, hogy nyersz-e, nem a gearedtől.
68.
Fronter
#64: Mi ellen is kelljen védekeznünk?
67.
Fronter
#66: Pedig elhiheted hogy gear függő a PvP, hiába mondasz neki ellent, ha így működik a játék. És ez a legrosszabb.
66.
Tam
#65: Azért megnéznék egy full casual játékost a MoP elején, akinek tételezzük fel csak úgy szimplán oda adják az S12es PvP geart, hogy mit kezdene mondjuk egy olyan játékossal aki az előző kiegben mondjuk 2k raiting fölött volt folyamatosan és most kezdte a kiegészítőt rare pvp gearben :D Hogy egy szempillantás alatt meghalna abban is biztos vagyok, tehát ez a leginkább gear függő dolog nem állja meg a helyét. Persze nyilván kell a gear ahhoz, hogy az ember elérjen valamit PvP-ben de ez ugyan olyan, hogy egy Kawasakira sem rövidgatyában meg trikóban szállunk fel, ha 2 kilóval akarunk repeszteni :)

#64: A fanboyság sok emberből kijön ilyenkor, pláne egy olyan cikknél, ahol észrevehető, hogy rosszat még véletlenül sem akart írni a szerző. Bár ez elvileg ugye egy kritika lenne a játékkal szemben, de a GK-n mindig is voltak olyan játékok, melyek előnyt élveztek :) Nincs ezzel semmi probléma(már akinek).
65.
kazetta
#63: wow pvpjével az a baj h leginkább gear alapon megy nem skill :/
64.
drat576
azért az már jelent egy színvonalt, hogy 3 héttel a kiadás után már olyan állapotban van a játék, hogy az MMO piac legnagyobb címének rajongóinak kelljen védekezniük
63.
Lorthirash
#62: A WoW-ét biztos nem meg pl Aionban a várostrom nekem jobban tetszett mint itt a WvW
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...