Előzmény!
Nem fogom összehasonlítani a PS3/360/PC verzióval két okból. Az egyik az, hogy a PS3 verziót egy álmos műszak alatt játszottam végig és bár tetszett, szinte nem nagyon emlékszem rá. A másik ok, hogy nem lenne tisztességes, mert egy teljesen más játékot kaptunk aminek olyannak kell lennie, hogy kevés változtatással elfusson a kézi 3DS konzolon is.

Amikor megláttam a The Run Wii verzióját, illetve annak borítóját már felkeltette az érdeklődésem. Kis utána nézéssel rá is jöttem, hogy csak nagy vonalakban hasonlít a sokak által ismert verzióhoz. A lényeg itt is ugyan az, viszont teljesen másképp van tálalva. Szépen megrajzolt képregény átvezetőkkel teletűzdelt történetünket, ezúttal Matt egy másik versenyző szemszögéből élhetjük át. Jack-et tehát elfelejthetjük.

A Mustangunkkal együtt a vízbe hajítanak már a legelején, amiből kiszabadulva és a felszínre törve egy vörös hajú amazon vár minket és figyelmezteti megsérült rövid távú memóriánkat, hogy a The Run nevű verseny perceken belül megkezdődik. Ha nem érünk oda időben a többiek elszállnak a sok millió dolláros fődíjjal együtt. Így tehát megkapjuk a kulcsot a Lotus-hoz, ha magunkkal visszük Sophia-t navigátornak.

Irányítás
Az irányítást valami hihetetlen módon eltalálták. Nem hogy Wii-n nem találkoztam még ilyen jól sikerült irányítással ami az Arcade és a Fél-Szimulátor között mozog, de talán évek óta a PC-s változatokban sem. A kocsival ha ugratunk, akkor az orra húzza vissza a föld felé és hasonló finomságok. Kivéve a Heroic mozdulatokat.

A Heroic mozdulatok apróbb minijátékok. Ugratás közben megpörgethetjük az autót amit 360 fokos szögben körbejár időlassítással a kamera, vagy az Undercoverből megszokott motorháztetőre vált a kamera, majd szintén időlassításban kerülgethetjük az elénk eső köveket, sziklákat vagy sűrű forgalmat. Van, hogy a ránk lövöldöző autók, helikopterek golyóit kerülgetjük, vagy egy riválissal lökdöshetjük egymást az utolsó leheletig.
Ezeknek a Heroic momenteknek nagyon sokat köszönhet a játék. Nem sűrün jön elő, viszont épp annyiszor, hogy az egyhangú megyek előre versenyt megtörje.

Versenytípusok és játékmenet
Versenyekből a szokásos sprint-en kívül helyet kaptak az időmérő futamok, a rivals 1v1 és hasonlók, valamint menet közben kapjuk meg a rázd le a zsarut és többi küldetéseket is amelyek szintén színesítik a játékmenetet és ezzel totál megtörik az egyhangúságot. Versenyek közben akadhatunk különböző traffipaxokba is amik elmentik az időnket és képünket. A Wii verzióban helyet kapott még egy SplitScreen mód is valamint különböző nehézségű Challange-ekkel is elüthetjük az időt. Bár nem egyezik meg, sem számban sem minőségben az autók felhozatala még így sem panaszkodhatunk.

Grafika/Hangok
Grafikailag teljesen alul marad talán még a 2005-ös Most Wanted-től is, de egyáltalán nem zavaró. Természetes, élénk színekkel teli világot jelenít meg számunkra a Wii amit nagyon is lehet szeretni. Az elején ugyan megjegyeztem magamnak, hogy csúnyácska a cucc, de ezt félre rakva egyszer nem jutott eszembe aztán. Hangok terén sem lehet panasz, mert az átvezető animációk során jó a szinkron és a kocsik is úgy duruzsolnak, ahogy hallani szeretjük őket.

Összegezve
a Need For Speed The Run nekem nagyon kellemes csalódás volt Wii-n és növelte azoknak a játékoknak a számát, amik miatt nem bántam meg hogy befektettem a konzolba. Eddig, nem szórakoztam ilyen jól még autós játékkal ezen a konzolon. Ez a The Run, mindenben kiemelkedő a konzolon, és csak azt sajnálom, hogy a nagy testvérbe nem lett volna sok idő beletenni ilyen rajzos animációkból álló kampányokat, amikben több szereplővel is végig lehetett volna játszani újra és újra, valamennyi újdonságot véve ezzel a játékba.
Mindenképp ajánlom azoknak akik rendelkeznek a konzollal de azoknak is, akik terveznek valami olcsó masinát beszerezni és nem számít nekik a grafika. Próbáld Ki!