Először is köszöntök mindenkit és tudatnám veletek, hogy ezeket a sorokat mély fájdalommal írom, ugyanis az első anyag csúfosan elveszett. Viszont rendkívül fontosnak tartom a témát, hogy beszéljünk róla, így másodjára is nekiugrottam a cikknek, ami abszolút nem rám vall. Viszont ne is rólam beszéljünk - azt majd máskor - térjünk a lényegre.

A legnagyobb csalódások, amiket a játékosok nehezebben hevernek ki, a felszín alatt, a médiahátszélen túli helyeken történnek - a mi történetünk is valahol ezen a tájon játszódik. Bár a legtöbben már biztos tudatában vagyunk az Early Acces játékok veszélyeinek, fontos tudatni, hogy a formátum mely a fejlesztőket hivatott támogatni nem problémás. A gond azokkal van, akik galád módon képesek kihasználni ezt a rendszert és visszaélnek a vásárlóik bizalmával. Jelenleg rengeteg példát lehet erre mondani, talán a legjobb rá az ARK. Viszont a mi történetünk nem a Wildcard Studios-ról fog szólni és nem is az Ő üdvöskéjükről amelyhez már félkész állapotban megjelent egy fizetős kiegészítő valamint bejelentettek egy VR mellékágat. Ennél egy bőven egyszerűbb játékról lesz szó.

A Pro Gamer Manager is járt Early Accesben és a benne rejlő potenciálnak hála megtalálta a maga közösségét. Az alapkoncepció szerint két játékstílusból választva - FPS ami a Counter-Strike-féle e-sportra épít - valamint a FOBA - többnyire a League of Legends és a DotA2 elemeit képviseli magán - kell dönteni, hogy melyiket űzzük és próbálunk meg benne e-sportolói karrier babérjaira törni. Minden tekintetben egy hiánypótló termékről van szó, mivel az e-sport manapság egyre nagyobb teret nyer és a közösség mely követi biztos legalább annyira szeretne egy jó menedzsment játékot a kezéhez kapni, mint a futball rajongók vagy a motorsport kedvelői - bár utóbbi kettőről a SEGA már gondoskodott.
A megjelenést kisebb csalódás övezte, tekintve, hogy a végleges verzióban sem sikerült elkerülni azt, hogy a véletlenszerűség-generátor ne jusson túl nagy szerephez. Ez csupán azért lehet kiábrándító, mivel ha akár csak egy e-sport mérkőzést tekintünk meg, tudjuk jól, hogy a játékosokon múlik minden és semmi sem a szerencsén. A fejlesztők egy mélyebb mechanika kifejlesztése helyett a könnyebb utat választották, de még ennek ellenére is megtalálta a maga közönségét a játék.

Időközben azonban az 501 Industries - a játék kiadója - bejelentette, hogy nagyobb szerepet szeretne vállalnia fejlesztésben. Magyarázatot nem kaptunk erre, azonban minden rajongó pozitívan állt a változások elé, ugyanis nagy ígéretet tettek, hogy a játékot az alapjaitól kezdve fogják felfrissíteni, hogy az nagyobb élményt nyújtson a felhasználók számára. Ahogy telt az idő, kaptuk a részleteket és mindenki epekedve várta az új frissítést, míg az ki nem jött. Akkor szabadult el a pokol igazán.

A helyzet csak tovább súlyosbodott, mikor egy ingyenes DLC keretében próbáltak javítani az FPS módon a fejlesztők, a lehető legkevesebb sikerrel. Egyre többen kezdték állítani, hogy a játék sokkal élvezhetőbb volt az első verzióban, mivel az új még repetitívebb és szürkébb lett az alappal szemben is. Bárhogy is próbálkoztak a fejlesztők, nem tudták rendbe hozni amit elrontottak, nem voltak képesek beváltani az ígéreteik ezért egy olyan lépésre szánták el maguk, amire valóban senki nem számított, annyira valószerűtlennek tűnik:

Röviden összefoglalva mindenki boldog lehet, mert az elrontott játékot csak úgy tudják megjavítani, ha elkészül a folytatás, mint különálló rész! Amiért újra fizetni kell. A No Man's Sky átverése hatalmas médiaszelet kapott, míg ez a ficsőr észrevétlenül libbent át minden felett - kivéve ezt a blogot és a játék dühös vásárlóit, akik egy emberként fejezték ki nemtetszésük és csalódottságuk.
Az indie ipar szép és jó, azonban ennél jobb példa nem is mutathatná a magában hordozott veszélyeit és kockázatot, hogy a vásárolt játék még az után is lehet rosszabb, hogy az soha nem is volt jó, legfeljebb is csak közepes.
Remélem mindenki érdekesnek és tanulságosnak találta ezt a történetet és nagyon remélem, hogy egyikőtök sem tapasztalta meg ezt a pofátlanságot a saját bőrén.
Nektek mi a véleményetek az esetről, szerintetek mi lett volna a helyes lépés?