Star Trek: Shattered Universe Bemutató

  • Írta: Ca$h
  • 2004. február 7.
Link másolása
- Beam me up Scotty! Mondaná Kirk kapitány, alig 4,5 perccel azután, hogy elkezdte tesztelni remekbe szabott játékunkat. Alig hogy megérkezne az Enterprise-ra rögtön Spok-hoz rohanna és ezt mondaná neki: - Drága barátom felkértek egy különleges feladat elvégzésére, de akkor még nem tudhattam, hogy mire vállalkoztam!

Egy játékot kellett letesztelnem, amit az egyik régebbi kalandunk alapján készítettek. De nem is gondoltam, hogyan is gondolhattam volna, hogy egy ilyen szörnyűséggel kell majd szembe néznem… Sok mindennel találkoztam már a galaxisban, de ekkora rettenettel még sosem. Mondd, minek tettük meg mindazt, amit megtettünk, ha ezek után ilyen katasztrofális dolgokat csinálnak a kalandjainkból „szórakoztatás” céljából? Hát minek élünk és éltünk mi egyáltalán, ha ez a köszönet?” Spok ekkor a szokásos mindent tudó arcával barátjára nézne és pár másodperc gondolkodás után ezt felelné: „Drága barátom, örülök, hogy immár sokadjára nevezhetlek barátomnak, de az életünknek így már semmi értelme…” Ezután barátja vállára tenné kezét, és az egyik Vulcániai fogást alkalmazva az örök űrvadászmezőkre küldené őt, miután végezne, ugyanezt tenné a saját vállán is…

 

De szerencsére nem nekik kellett szembe nézniük eme jelenséggel, hanem, nekem, úgyhogy az életük megkímélődött. De mivel igazából még meg sem születtek, ezért eme hősies cselekedetemmel még csak meg sem mentettem senki életét, csak a sajátomból raboltam el túlságosan értékes órákat, de azért annyira sokat nem, hogy rituális öngyilkosságot kelljen elkövetnem az átélt sokkhatás miatt… Hogy miért írtam le mindezt? Nem, is tudom, hogy most szépen vagy rondán fogalmazzam-e meg, ezért inkább leírom mindkét módon. A játék egyszerűen borzalmas, egy jó nagy rakás fosadék szar!!! Könyörgöm, 2004-et irunk vagy rosszul tudom? Mert ha mondjuk nem a legendás fekete dobozba raktam volna be a játékot, hanem mondjuk egy szuper nintendóba, akkor lehet, hogy le is szo***m volna magam, de így…zjuhuhuhujjjj…gáz…nagyon gáz…nu… akkor ennyi fika után lássuk azt, hogy miért is az?!

 

Maga történet nem lenne rosz, hiszen az egyik eredeti storyt dolgozza fel, amiben Zulu kapitány az Excelsior fedélzetén, a bajba került Enterprise után megy, ami egy ismeretlen ködbe keveredve eltűnt. Mint később kiderül ez a köd egy olyan univerzumba vitte őket, ahol a dolgok felcserélődtek, és aki eddig jó volt az rossz lett és fordítva. Hogy láthassuk, nincsen minden rendben, mindenkinek egy kicsit más az egyenruhája és egy feltűnően nagy sebhelyet visel az arcán ezzel is érzékeltetve, hogy szar van a palacsintában. Rögtön a történet elején kiderül, hogy az Enterprise kaitánya, Chekov nem igazán az az öreg cimbora, akivel annyi mindenen keresztül mentünk, mert miután megtudja, hogy nem igazán akarunk az ő oldalára állni, ránk támad. Mint az kiderül, azzal, hogy elpusztítjuk az Enterprise-t az anomália megszűnik és mi örökre ebben a ködben maradunk. Ezért nem tehetünk mást, minthogy megpróbálunk kimenekülni ebből a ködből. A játék ennek a menekülésnek a 19 küldetését foglalja magába. Eddig nem is lenne gond, hiszen maga a történet érdekesnek ígérkezik, arról nem is beszélve, hogy nagy örömünkre Chekov és Zulu hangja az eredeti színészeké. Csak azt tudnám, hogy miért vállalták el ezt a nagy leégést. Mondjuk az is lehet, hogy a játék költségvetésébe a színészek bére mellett igen csekély összeg jutott, ezért is lett mindez olyan amilyen… ;)

 

Szóval a gondok akkor kezdődnek, amikor elkezdünk játszani. Nehéz lenne ezt most így érzékeltetni, hogy mi a nagy gond a játékkal. De azért megpróbálom. A legfontosabb az az, hogy a játék nem rendelkezik valami szép látványvilággal, sőt igazából a csúnya, színtelen, sivár lennének a legmegfelelőbb jelzők rá. Minden küldetés előtt kapunk egy kis briefinget, amiről már rögtön az első után meg fogjuk tudni, hogy a világon semmi értelmük sincsen. Csak azért rakták a játékba, hogy az eredeti színész hangját hallhassuk. Hogy miért mondom ezt? Egy példa. Az első küldetésben az Enterprise ránk támad, a feladatunk az, hogy támadjuk addig az űrhajót, amíg az vissza nem vonul. Namost, miután ezt megtettük az Enterprise, kilő ránk egy szuper-mega-giga-bombát, amit nem lehet kilőni.

Ekkor azt a feladatot kapjuk, hogy 3 percen belül lőjünk ki minden ellenséges hajót az Excelsior körül, különben a bomba ki fog nyírni minket. Eddig még minden rendben is lenne, de miután ezt megtettük, látni fogjuk, hogy a bomba előttünk van már fél centire, pont a hajó orra előtt, és az, hogy hogyan kerülünk ki ebből a slamasztikából már nem lesz az orrunkra kötve, rögtön jön a második küldetés. Ahol ásványi anyagokat kell felszednünk, de hogy miért, és hogy miért úgy kell felszednünk, hogy kilőjük őket, már senki sem köti az orrunkra. Szóval a briefingnek semmi információtartalma nincsen az értelméről meg már előbb írtam. Ha a bonus missionöket teljesítjük, akkor eggyel nagyobb rangot kapunk, de ennek különösebben semmi hasznát nem fogjuk venni, tehát akkor miért is küzdenénk azért, hogy megcsináljuk őket? Minden küldetés után kapunk egy újabb hajót, ami tulajdonságaiban jobb egy picivel, mint az előző, de ezeknek a pajzson kívül semmi hasznát nem fogjuk venni, mivel a fegyverzete minden hajónak ugyanaz. Az ellenfelek veszélyesen hülyék, az alap foton fegyveren kívül semmit sem fognak ellenünk használni, még az Enterprise sem, aminek azért elég rendes arzenál áll a rendelkezésére, mint tudjuk. Időnként megmagyarázhatatlan módon meghalunk, és senki nincsen, aki megmondaná, hogy ez minek volt köszönhető. Egyes küldetéseket van hogy két pillanat megcsinálunk, de ha a pálya végén nem mentettünk, (mivel autosave nincsen) és egy későbbi pályán meghalunk, akkor az a küldetés, ami halálosan könnyen ment akkor, előfordulhat, hogy most csak vért izzadva tudjuk majd megcsinálni, pedig emlékeink szerint mindent ugyanolyan jól csináltunk. A hangokról nem is beszélve, annak ellenére, hogy a színészeink az eredetiek, teljesen úgy tűnik, mintha semmi gyakorlatuk nem lenne a szerepük gyakorlásában, olyan, mintha olvasnák a szöveget, ráadásul nem is valami jól. Szegény Chekov, mindent megtesz, hogy az eddigi szimpatikus karaktere most gonosznak tűnjön, de sokkal inkább nevetséges lett az egész, mint hiteles. Az átvezető animációk a szerény véleményem szerint katasztrofálisak, így 2004-ben…de azt hiszem elég lesz ennyi, aki nem hiszi járjon utána, csak ne kerüljön neki túl sokba, mert ez a játék semmi pénzt nem ér meg, még a legfanatikusabb rajongóknak sem…

 

Olyan az egész játék, mintha félbe lett volna hagyva, mintha az egész egy pre-pre-pre-beta leteszteletlen verzió lenne. Sajnálatos ez a dolog, hiszen egy igazán remek játék lehetett volna. Komolyan mondom, hogy ha ezután a „játék” után elővesszük a Wing Commander első részét, 1000-szer jobban fogunk szórakozni…és mikor is csinálták meg a W.C.1-et? Elgondolkodtató ez a kérdés… Pedig már kezdtem megijedni, hogy nekem csak jó játékokat kell letesztelni! J

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...