A WRC FIA World Rally Chamionship is tekintélyes múltnak néz elébe, igaz az ezredforduló után többnyire a Sony égisze alatt jöttek ki az évről-évre frissített darabok, több-kevesebb sikerrel. Legnagyobb átka az volt, hogy nem volt képes labdába rúgni az éppen aktuális Colin McRae epizód mellett. A WRC 5 volt az utolsó fecske, így hosszabb szünet után a Black Bean Gameshez vándorolt hivatalos jogokat a Superstars V8 és az SBK sorozatról elhíresült Milestone öntötte formába acélos rutinnal, de szinte nulla mögöttes tartalommal. A rali zsánere viszont már szinte megállapodott a Codemasters tűzijátékos, gumicukor DiRT-jeinél, a játéktermi hangulatot visszaadó giccsparádé, a Sega Rally sem tudott kitűnni. A véreres szemű szimulátorfanok pedig hajszálvékonyra koptatták már a Richard Burns Rally lemezüket. Helyénvaló egy újabb trónkövetelő? Kicsivel férfiasabb hozzáállással biztosan.


A WRC 2010 is hasonló szerepben tetszeleg, mint a pár hete tesztelt F1 2010. Nevezetesen tökéletes arcade cucc, amely szimulátoros babérokra kíván törni -ami nem is feltétlen elvetélt próbálkozás, csupán azt felejtették el, hogy sovány alapokra építkezve az épület összedől. Nem is nőtt a szívünkhöz a játék: a menü ósdi, lankadt, funkcionalitását tekintve kifordul a falat a szánkból. Ha már a Codies-féle, bebarangolható paddockokhoz vagyunk szokva, a tesztalany megmarad az emészthetetlen, félig megrágott maszlagnak. Egy gyors etapot lezavarva sem múlt el a barátságtalan nyitány, főleg a puritán összhatású külcsín miatt érezzük ezt így. Nincs meg a varázs, keressük az egyedi dolgokat, az x-faktort, de csalódnunk kell. Jó, vágjunk neki ismét, vigyük le a kutyát sétáltatni, toljunk az arcunkba valamit, simogassuk meg az asszony popóját, majd újra pörgessük fel a WRC lemezét úgy, hogy ne várjunk semmi extrát. Így már van ok az ünneplésre.


A hivatalos WRC licensz számos dologra hat kedvezően: a valós helyszínek hangulatának visszaadása, az autópark precíz átültetése, a szabályrendszer és az autentikus verseny-lebonyolítás mind-mind a helyén van. Míg a ’80-as években az autók túlságosan gyorsak és veszélyesek voltak, megjelentek a szerényebb osztályok is, a rali mindenkit meghódított, simán neki lehetett vágni egy kockaladával is. Az idei szabályok szerint a verda könnyebb, a pazar motorteljesítmény ugye adott, de meg kell húzni a gyeplőt, jövőre nem lesz turbó, s a nagy autógyárak sem húznak el mérföldekkel. Aki szerint a sport így halott, nagyon téved. A WRC 2010-ben megkapjuk szinte az összes osztályt, amit a tévében látunk, a kisebb istállókat is, a játék kampánymódja pedig hozza az elvárható színvonalat. A Road to WRC-ben egy kisebb csapatban kezdünk, egy gyengus elsőkerék-meghajtású aszfaltszaggatóval, de a lomhaság is képes meglepetésekre, higgyétek el. Bőven elég szerényebb eszközökkel kitapasztalni a négykerekűek tulajdonságait és menetteljesítményét, így megfelelő edzéssel válik belőlünk hírhedt pilóta.


Tágra nyílt szemekkel, tajtékozva tőgázzal nyomulunk, majd megpróbáljuk élesen bevenni a kanyart, ne csodálkozzunk, ha az első adandó  alkalommal ki fogunk sodródni. Tanulni érdemes, még annak ellenére is, hogy a szimulációt a játék még hírből sem ismeri. A különböző benzinfalók kezelése más és más, így aztán, ha egy gyártó mellett letesszük a voksot, eszünkbe se jusson rögtön élesben törni a babérokra. Ugyan nem lesz ránk kényszerítve, de az autók finomhangolása fontos az ideális végeredmény szempontjából, pláne ha bátrabb nehézségi fokozaton vágunk neki a viadalnak. A változó beállítások tényleg kihatnak a járművek viselkedésére, de miután megvan a tökétes konfig, máris egy jobb kocsi volánja mögé pattanhatunk, és kezdődhet minden előröl. Érdemes leszögezni, hogy mit vársz a WRC 2010-től: könnyed autókázást, motorzúgást, vagy keresel némi kihívást is. Mi az utóbbit ajánljuk!


Mielőtt megnyílnak a nagy versenyek, gyűlnek a trófeák, lepacsizunk a szponzorokkal, ne legyünk restek tanulni a jobbtól. Megannyi megalázás után figyeljük meg, hogy a szellemautó hol gyorsít, hogy fékez, hol használja a kéziféket, mondanom sem kell, egy-egy szakasz előre bemagolása sokat segít, bár kissé csalásszagú. De ki akar a tabella végén kullogni, nem? A tökéletes recept a megfelelő kifinomultság és az agresszió egyensúlyából fakad. A ralisok Mekkájának számító ikonikus helyszínek száma lenyűgöző, a havas futamok Svédországban, latyakon gázolunk át Finnországban, esetleg a fák között verjük a port, vagy a sarat dagasztunk Nagy-Britanniában. Legyen szó aszfaltról, murváról, vagy sima földútról, mindig érezni a különbséget. Kavicsos úton sodródunk, alig bírjuk tartani az autót, míg aszfalton simán és nyílegyenesen száguldhatunk. A kényes kanyarokban kihasználhatjuk a tehetetlenség törvényét, de vigyázzunk arra, hogy mi vár ránk, idejében tudjunk visszavenni a tempóból, ha kell.


A navigátorokra nagy felelősség hárul, szerencsére hűen követik a ránk váró próbatételeket, legtöbbször még apró tippeket is adnak azon felül, hogy milyen irányú kanyar következik. A számos ugrató esetében nem mindig az a legjobb, hogy az első kerekek elemelkedjenek az útról, némileg lágyabb sebességgel belemenve kigyorsítani is hamarabb tudunk, nem beszélve arról, hogy a leérkezéskor sem vesztünk sebességet. Erre a játék is felhívja a figyelmünket. Bár azzal nem törődik, hogy ha egy kisebb, mozgékonyabb járgány van alattunk, akkor sok esetben az ajánlott sebességi fokozatnál eggyel nagyobban is bevehetjük a gyorsabb kanyarokat, máskor meg indokolatlanul lassítaná a durvább gépeket, holott simán lehetne nyomni nekik. Furcsa.


A versenyhétvégék alatt korlátozott számban lehetőségünk lesz megjavítani a leamortizálódott autót, bár a sérülésrendszer nem a legtökéletesebb, mondanom sem kell, eléggé szemet huny a nagyobb ütközések felett. Míg a kisebb karcolások szinte mindennapiak, nem kevés fáradozásba telik az egész kasztnit lebontani, de legalább ez halványan kihat a menetteljesítményre is. A fékbetétek is kopnak, ha folyamatosan satufékezéssel próbáljuk menteni a menthetetlent, de korántsem olyan mértékben, mint a valóságban. Esztétikai sallang, hogy a felverődő sártól és portól a verda mocskos lesz, de ez a sport velejárója.


Nem leszünk arra kárhoztatva, hogy a WRC 10-et egyedül toljuk, az online multiplayerben kihívhatjuk a haverokat egy sima szakaszra, de akár egy bajnokságra is. Aztán döntögethetjük egymás idejét, azaz futunk egy kört, időnk rögzítésre kerül, majd következik a cimbora. Nem tagadjuk, mi is hullattunk pár könnycseppet, hiszen eszünkbe jutottak a Colin 2 idejében az ordítozós-nevetgélős szombat délutánok. De nem látom értelmét a többjátékos mód huzamosabb ideig történő nyúzásának, nincsenek kellő finomhangolási lehetőségek, jószerivel a dicsőség is elmúlik egy új nap reggelén.


A grafikával -finoman fogalmazva- sem leszünk kibékülve. A táj nagyon lehangoló, ugyan minden országnak más a hangulata, de technológiai szempontból sírni volna kedvem: olyan háromévvel ezelőtti színvonalon ragadt le a játék, ami a mai, cukormázas korban már igen kevés. Gyér textúrafelbontás, elnagyolt részletek, a pálya kiegészítő elemeinek 2D-s papírmaséi. A járgányok modelljei legalább a helyükön vannak, igaz, bármikor fel tudnánk sorolni jó pár példát az elmúlt 3-4 évből, ami mégis kenterbe veri. Egy Citroen C4, vagy egy Ford volánja mögött mégis átjön nyomokban a rali-élmény. A hangok lehetnének jobbak is, hol vannak a fülsiketítő motorzúgások, a féktelen lóerők tombolása, a védjegyként számító lárma, a navigátor ordításai? Helyette egy szolid, angolos teadélután az egész, tejjel, cukorral, csokis süteménnyel.


Felemás  érzéseket kelt a WRC 10, az sem válik a javára, hogy szinte csendben jelent meg, mindenféle hajcihő nélkül, és az őszi-téli dömpingben el is veszhet nyomtalanul. Alapvetően megvan benne egy használható vezetési modell, mely még mindig távol áll a Richard Burns Rally-szinttől, viszont köszönőviszonyban sincs a DiRT 2 költői túlzásaival. A hivatalos lincensz jó dolog, de az idejétmúlt, sivár látványvilágot nem sokan fogják lenyelni. Az már más kérdés, hogy a Milestone kicsit félve, felszínesen nyúlt a témához, de nyitva hagyták a kiskapukat, így az esetleges WRC 11 már sokkal hangsúlyosabb darab lehet.