Miután túléltük a négy-számjegyű év okozta sokkot, s eldőlt, hogy bolygónk számítógépes rendszere nem tud összeomlani az új dátumtól, a Szilícium-völgy újabb sebességbe kapcsolt, szinte nem telt el úgy nap, hogy az informatika világából ne érkezett volna valami megdöbbentő hír. Az év eleje a Microsofttól volt hangos, debütált a Windows 2000, Bill Gates bejelentette visszavonulását vezérigazgatói pozíciójából, a céget kétfelé vágták, bemutatkozott a Pocket PC, megjelent a Windows ME, a gamerek legnagyobb örömére pedig beköszöntött a DirectX 8-as játékok korszaka. Valamikor ekkor debütált az ATI Radeon sorozat első darabja, a világ internet felhasználóinak robbanásszerű növekedését kihasználva pedig a Google tovább erősítette pozícióját, élesítette az AdWords hirdetési rendszert, s bejelentette, 1 milliárd feldolgozott weboldallal ő lett a világ legnagyobb internetes keresője.


Windows XP


2001-ben a Windows XP premierjével véget ért a Windows 95 forgalmazása, a Maxtor magába olvasztotta a Quantumot, bemutatkozott az USB 2.0, a SATA 1.0, az iPod, az Xbox és a BitTorrent, elindult a Wikipédia, a Google pedig meglépte első hivatalos cégfelvásárlását. De az év nem csak a nagy nevekről, de a nagy számokról is emlékezetes volt. A Napster zeneletöltő ekkor élte aranykorát, a portálon 26 millió felhasználó cserélt illegálisan zenéket, számuk kis híján utolérte az AOL teljes, 28 millió főt számláló közösségét, a szolgáltatás 10 évvel ezelőtt a világ internet penetrációjának 5%-át tudta magáénak, ezt ma is csak kevesen tudják utána csinálni.


Xbox


A következő év a PCI Express szabvány és a DirectX 9 bemutatkozásán kívül nem hozott sok izgalmat, a befektetői hangulatot viszont a Gartner bejelentése egy mondattal a fellegekbe emelte, a kutatócég számításai szerint nem kevesebb, mint 1 milliárd személyi számítógép van már a világon, ekkora piacra számíthat az, aki ebben az iparágban kívánja megvetni a lábát. A növekedésnek pedig a 2003-as év sem volt gátja, a Google felvásárolta a Bloggert, az Intel bemutatta a laptopokba szánt Pentium M processzort, elindult a Skype, az iWiW és a Valve Steam, végül, de nem utolsó sorban pedig megjelent a Windows Server 2003, a Windows XP Media Center Edition, az iTunes, és a Safari.


Who is Who?


A 2004-es év az internetes kapcsolattartás, és a közösségi szolgáltatások forradalmától volt híres. A Google megvette az Earth elődjének számító Keyhole-t, elindult az Orkut, a MySpace, a Facebook, a Flickr, a Gmail, a Picasa, és a Yelp, de a szoftverpiacon is történtek áttörések, megjelent az Ubuntu, a Mozilla Alapítvány letölthetővé tette a Firefox első változatát, az év vége pedig elhozta talán minden idők egyik legnagyobb bejelentését. Az 1911-ben alapított IBM, mely fél évszázada úttörője a PC-s világ fejlődésének, 1.7 milliárd dollár ellenében, a kínai Lenovo csoport javára megválik a számítógépgyártó divíziójától.

Welcome to Thefacebook


A Google Maps, az Analytics, az iGoogle és a YouTube mind a 2005-ös év eredményeként született meg, akinek pedig nem volt elég ötlete, vagy tehetsége valami új szolgáltatást indítani, az vásárolt magának egyet. A Yahoo megvette a Flickrt és a Delicious-t, a News Corporation a MySpace közösségi oldalt, az eBay a Skype-ot, a Seagate a Maxtort, az Adobe pedig a Macromediát, s hogy a játékvilágban is történjen már valami, a Microsoft november 16-án piacra dobta legújabb konzolját, a mai napig piacvezető Xbox 360-at.

Playstation 3 és az eredeti, Pókemberes márkajelzés


Alig két hónappal az újgenerációs konzol megérkezése után kirobbant a formátumháború. A Dell, a Hitachi, a Hewlett Packard, a Sony, az LG, a Mitsubishi, a Panasonic és a TDK páratlan összefogásának köszönhetően megszületett a Blu-Ray, mely a NEC és a Toshiba által fejlesztett HD-DVD személyében talált kihívóra, ez a majdnem két évig elhúzódott csatározás pedig a játékvilágra is kiterjedt. Míg a Playstation 3-ba Blu-Ray lejátszó került, addig az Xbox 360-hoz külső kiegészítőként HD-DVD olvasót lehetett vásárolni. De a 2006-os év a piac többi szereplőjének is tartogatott izgalmakat. A Google ekkor vette meg a Docs alapjaiul szolgáló Writely-t, az AMD 5.6 milliárdért felvásárolta az ATI-t, elindult a Google Calendar és a Twitter, megjelent az Internet Explorer 7, az Intel Core 2 Duo sorozat, a Zune és a Nintendo Wii, a TIME pedig nem mást választott az év emberének, mint „téged”. A közösségi élményeket kereső, tartalomkészítésben rendkívüli eredményeket elérő, névtelen internet felhasználót.


Xbox 360 HD-DVD kiegészítő


2007 a nagy nevek és nagy számok éve lett. Bemutatkozott az iPhone, a Kindle, az Intel Core i7, a Core 2 Quad, és a netbook kategória első darabja, az ASUS EEEPC 700, megjelent a Windows Vista - Office 2007 páros, a Google pedig 3.2 milliárd dollárért megvette a DoubleClick hirdetési rendszert, elindította a Trends és a StreetView szolgáltatást, majd piacra dobta saját mobil operációs rendszerét, az Androidot. A 2008-as év az ő részéről nyugodtabban telt, a cég életében csak a Chrome böngésző megjelenése volt említésre méltó esemény, a piac többi szereplője viszont nem pihent egy percet sem. Januárban a Warner Bros, a Netflix, a Best Buy és a Wal-Mart bejelentette, hogy a Blu-Ray pártjára áll, a Microsoft és az Intel pedig hiába támogatta volna tovább a Toshibát, a HD-DVD formátum kapitulált, s örökre megszűnt létezni. A Netscape böngészővel együtt.

Steve Jobs, iPad


Az évtizedet az Internet Explorer 8, a Bing, a Chrome OS, a Windows 7, a Barnes & Noble Nook Book, és a WebOS premierje búcsúztatta, a személyi számítógépek egyeduralma pedig ezzel leáldozott, a 2010-es év az iPad megjelenésével elhozta otthonunkba a táblagépet, mint forradalmi internetes eszközt. A PC az új konkurencia térnyerésével kezd visszaszorulni a játék és az irodai munka irányába, akinek nincsen szüksége másra, csak hogy könnyen, gyorsan elérje kedvenc weboldalait, az kétszer is meggondolja, mit fog vásárolni. Egy vasat, mellyel az elmúlt 20 évben csak a baj volt, vagy egy csillogó, szupertrendi státuszszimbólumot? Azt hiszem, sokak számára egyértelmű lesz a döntés.