Második világháborús RTS. Manapság e téren a Codename: Panzers az irányító, de vajon mi lesz, ha egy régi ismerősünk – a Blitzkrieg - feltűnik egy második rész képében? Megmondom: előreláthatólag semmi.
Nem is volt oly régen, mikor a Blitzkrieg megjelent a CDV kiadásában (e német kiadó adta ki többek között a konkurens, ám magyar Panzers-t is). Hogy pontosabb legyek eme áldásos év 2003 volt, majd a sikerjátékot természetesen kiegészítők is követték, így 2004 nyarán befutott a Burning Horizon. Az első addonról elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé jól sikerült, továbbá nekem tetszett a Rolling Thunder is, mely a második Blitzkrieg hozzávaló volt. Majd jöttek a nem hivatalos kiegészítők: Mission Barbarossa, Green Devils. Ez utóbbi kettő már nekem sok volt. Vártam és csak vártam a második részt folyamatosan, de az nem jött – ellenben nyakamba zúdítottak két szemetet. Ekkor kérdtem: miért?! Úgy tűnik, hogy rémálmaim véget értek, hiszen már a küszöbön várakozik a folytatás. Hogy milyen lett az új Blitzkrieg? Egyelőre ezt csak egy kisebb demó alapján tudom megmondani.
Hogy rögtön a lovak közé csapjak, a Blitzkrieg 2 teljes verziója három kampányt fog tartalmazni, összesen 68 küldetéssel, így egy jó pont máris jár a Nival Interactive-nak (fejlesztő), hiszen a trónon terpeszkedő Panzers elbújhat a maga szerény 20 mission-ével ilyen téren. Harcolhatunk majd a tengelyhatalmak oldalán, nézhetjük a háborút a szövetségesek szemszögéből, valamint az oroszok perspektívájából. Mivel elég sok pálya lesz, így a kampányok elég sok hadszíntérre ki fognak terjedni: míg az oroszoknak és tengelyeknek főként az európai ütközeteit sikerült feldolgozni, addig a szövetségesekkel a Csendes-óceánon illetve annak szigetein is meg fogunk fordulni. A demóban mindegyik kampány egy-egy küldetését játszhattam végig, melyek többé-kevésbé hosszabbak: akad átlag félórás mission, viszont az oroszok oldalán már csak egy tíz perces akcióban volt részem. Természetesen - az előd tulajdonságaihoz minél inkább hasonlítva – ezek a pályák is valós történelmi csatákat, helyszíneket és időszakokat mutatnak be. A németekkel a francia ellenállók ellen ütközünk meg, ahol el kell vágnunk azok utánpótlását, miután áttörtünk kemény védelmi vonalukon – ezután már csak egy kisebb falucskát kell meghódítani. A szövetségesekkel a németek erőit szorítjuk ki épp Európából, így minden főbb elfoglalt pályaudvart, falut vissza kell foglalnunk, illetve bevédenünk azt. Szerény személyem kedvence az oroszok küldetése volt, ahol egy falut kellett megvédenünk a németektől: ezt éreztem a legfílingesebbnek. Mint említettem a játék nagyon hiteles a történelem terén, nincs ez másképp az egységekkel sem. Immáron 250 féle egység található meg az új részben, ebből 60-at tesznek ki a gyalogos alakulatok. Ez is szép szám, és a harcmezőn tényleg változatos harckocsik és katonák uralkodnak - ezt a demó alapján is állíthatom, pedig ott közel sem próbálhattam ki minden egységet.
Nem volt célom a grafika ecsetelésével bevezetni az újításokat, de kénytelen vagyok ezzel kezdeni, hiszen tény és való, hogy a grafika a Blitzkrieg 2 legnagyobb újítása. A játék egy teljesen új, 3D-s köntöst kapott, emellett megőrizte régi részletességét. Minden aprólékosan lett kidolgozva, akár az előző részben: az épületek szinte élnek, a tankokon minden látszódik, ami fontos (még felrobbanás után is, hiszen itt egy ideig megmaradnak a járművek roncsai, miként az épületek és más tárgyak, más dolgok hulladékai). Az egészet szerintem irtó hangulatosra sikerült megcsinálni, színes minden és ez nagyon tetszik. Háromdimenziós motorról lévén szó, megkaptuk a kamera zoomolás és a forgathatóság lehetőségét is. Bár előbbi kicsit gázos, hiszen nem mehetünk olyan közel egységeinkhez, mint a Panzers-ben, így utóbbi jobban szerepelt ilyen szempontból. Hogy maradjak a technikai dolgoknál, a fizika sokkal reálisabb lett: nagyobb robbanásoknál el-el repkednek az emberi holttestek, az épületek is úgy dőlnek össze, mint a valóságban. A zene rajongóinak jelentem, hogy a Blitz 2 muzsikája százszor jobban sikerült, mint az előző részeké, végre adtak ezek is a hangulathoz valamit.
A menü teljesen átalakult, egyértelműen egyszerűbb és kezelhetőbb lett általa szinte minden. Balról elindulva megtalálhatjuk minimapot, valamint a főmenü gombját, illetve a küldetések listája és azok részletes magyarázata sem maradhatott el. Tovább haladva láthatunk egy kis képet, melyen az épp kijelölt egység tekinthető meg körülötte számokkal: igen, ezek a páncélzat értékei, hasonlóképpen, mint a Panzers-ben. Itt alul találhatjuk a „HP-csíkot", majd jobbra tőle van még néhány érdekesebb adat írva az adott egységről, így például a lőszerek száma lett ide vésve (tehát ez is elfogyhat, és cumi van, míg egy után pótlót nem hívunk). Jobb alsó sarokban a különböző cselekvéseket találhatjuk (pozíció tartása, beásás, stb.), ezek nem változtak semmit korábbról. Továbbá e felett találhatjuk a külső erősítéseket egy külön ablakban – eme opció egy kicsit megváltozott. Most már nem fogunk akkor hadseregeket kapni, hogy Kína lakossága elbújhatna mögötte, hanem egy kisebb csapattal eleinte be kell érnünk. De! A kis ablak - melyben az erősítési fajták vannak felsorolva (például egy osztag közepes harckocsi, vagy néhány bombázó) – segítséget fog nyújtani nekünk. Szorosan az ablak alatt van egy szám - ez a pálya nehézségétől függően változik – mely megadja, hogy mennyi lehetőségünk van még erősítést hívni. A szám mellett egy óraszerű jelecske van, mely jelzi, hogy mennyi idő, míg az áhított segítség megérkezik. Tehát a dolog teljesen úgy működik, mintha mi magunk gyártanánk az egységeket, persze erős limitációval.
Mint említettem a pályák hangulatosan és szépen vannak kidolgozva, de ez önmagában nem elég. A játékból hiányoznak a hősök, a személyes sztoriszál, mely nagyon jól el lett találva a Panzers-ben. A puszta történelem már unalmas, rengeteg csatát már más játékokban – igaz kissé más formában - már végigjátszhattunk. A hangulat elveszik, a játékot megunjuk, és ez se nekünk, se a fejlesztőknek nem jó – akik persze úgy szeretnék korrigálni hibájukat, hogy egy adag kiegészítőt tolnak a fenekünk alá, még több csatával. Már a hideg ráz az ilyentől! Fel lehetne dobni végre valamivel a Blitzkrieg-et, vagy pedig nem kéne erőltetni. Azonban ez a negatívumoknak még csak az eleje! A zoomolás bénaságán látszik, hogy a Blitz 2 motorja, korántsem oly részletes közelről, csak mi látjuk olyannak felülről: ha mindent jobban megnéznénk, akkor valószínűleg már eltűnnének a részletek. A játékban nagyon sok bug van: előfordult, hogy a kerítésnek akkor jutott eszébe összedőlni mikor én már túl voltam rajta és árkon-bokron. Továbbá a tankok simán átmennek időnként az épületeken, holott azok nem is dőlnek össze. Vicces. Az útvonalkeresés borzalmas, ez sosem volt a Nivalos arcok erőssége.
Bár helyenként a demó nagyon könnyű volt, ám látszik az igyekezet a nehézség pontos belövésén. Az ellenfelek mesterséges intelligenciája is javult kissé, hiszen most már próbálnak megkerülni minket, hogy aztán hátba támadhassanak. A grafika felemásra sikerült, hiszen szép, de az a zoomolás akkor is bántotta a fogamat: ellenben a grafikai motor nagyon jól skálázható, gyengébb gépeken is képes szépen futni. Még az én szerény 5200-esemmel is teljesen normálisan röcögött maximum részletesség mellett a legnagyobb felbontásban! Ez is jó pont, tekintve a Panzers Phase Two irtózatos gépigényét. Ám ez kevés. A Blitzkrieg 2 demója nem ingatatta meg Panzers-imádatom, és nem igazán hajlok affelé, hogy a teljes verziót kipróbáljam (hacsak nem nekem kell azzal is foglalkoznom). Természetesen értékelem a Nival munkáját, hiszen ami jó volt eddig, azt nem rontották el, és ami rossz volt, azon próbáltak javítani. Végül nem minden jött össze. A trónon még mindig a Panzers Phase Two ül.
Hogy rögtön a lovak közé csapjak, a Blitzkrieg 2 teljes verziója három kampányt fog tartalmazni, összesen 68 küldetéssel, így egy jó pont máris jár a Nival Interactive-nak (fejlesztő), hiszen a trónon terpeszkedő Panzers elbújhat a maga szerény 20 mission-ével ilyen téren. Harcolhatunk majd a tengelyhatalmak oldalán, nézhetjük a háborút a szövetségesek szemszögéből, valamint az oroszok perspektívájából. Mivel elég sok pálya lesz, így a kampányok elég sok hadszíntérre ki fognak terjedni: míg az oroszoknak és tengelyeknek főként az európai ütközeteit sikerült feldolgozni, addig a szövetségesekkel a Csendes-óceánon illetve annak szigetein is meg fogunk fordulni. A demóban mindegyik kampány egy-egy küldetését játszhattam végig, melyek többé-kevésbé hosszabbak: akad átlag félórás mission, viszont az oroszok oldalán már csak egy tíz perces akcióban volt részem. Természetesen - az előd tulajdonságaihoz minél inkább hasonlítva – ezek a pályák is valós történelmi csatákat, helyszíneket és időszakokat mutatnak be. A németekkel a francia ellenállók ellen ütközünk meg, ahol el kell vágnunk azok utánpótlását, miután áttörtünk kemény védelmi vonalukon – ezután már csak egy kisebb falucskát kell meghódítani. A szövetségesekkel a németek erőit szorítjuk ki épp Európából, így minden főbb elfoglalt pályaudvart, falut vissza kell foglalnunk, illetve bevédenünk azt. Szerény személyem kedvence az oroszok küldetése volt, ahol egy falut kellett megvédenünk a németektől: ezt éreztem a legfílingesebbnek. Mint említettem a játék nagyon hiteles a történelem terén, nincs ez másképp az egységekkel sem. Immáron 250 féle egység található meg az új részben, ebből 60-at tesznek ki a gyalogos alakulatok. Ez is szép szám, és a harcmezőn tényleg változatos harckocsik és katonák uralkodnak - ezt a demó alapján is állíthatom, pedig ott közel sem próbálhattam ki minden egységet.
Nem volt célom a grafika ecsetelésével bevezetni az újításokat, de kénytelen vagyok ezzel kezdeni, hiszen tény és való, hogy a grafika a Blitzkrieg 2 legnagyobb újítása. A játék egy teljesen új, 3D-s köntöst kapott, emellett megőrizte régi részletességét. Minden aprólékosan lett kidolgozva, akár az előző részben: az épületek szinte élnek, a tankokon minden látszódik, ami fontos (még felrobbanás után is, hiszen itt egy ideig megmaradnak a járművek roncsai, miként az épületek és más tárgyak, más dolgok hulladékai). Az egészet szerintem irtó hangulatosra sikerült megcsinálni, színes minden és ez nagyon tetszik. Háromdimenziós motorról lévén szó, megkaptuk a kamera zoomolás és a forgathatóság lehetőségét is. Bár előbbi kicsit gázos, hiszen nem mehetünk olyan közel egységeinkhez, mint a Panzers-ben, így utóbbi jobban szerepelt ilyen szempontból. Hogy maradjak a technikai dolgoknál, a fizika sokkal reálisabb lett: nagyobb robbanásoknál el-el repkednek az emberi holttestek, az épületek is úgy dőlnek össze, mint a valóságban. A zene rajongóinak jelentem, hogy a Blitz 2 muzsikája százszor jobban sikerült, mint az előző részeké, végre adtak ezek is a hangulathoz valamit.
A menü teljesen átalakult, egyértelműen egyszerűbb és kezelhetőbb lett általa szinte minden. Balról elindulva megtalálhatjuk minimapot, valamint a főmenü gombját, illetve a küldetések listája és azok részletes magyarázata sem maradhatott el. Tovább haladva láthatunk egy kis képet, melyen az épp kijelölt egység tekinthető meg körülötte számokkal: igen, ezek a páncélzat értékei, hasonlóképpen, mint a Panzers-ben. Itt alul találhatjuk a „HP-csíkot", majd jobbra tőle van még néhány érdekesebb adat írva az adott egységről, így például a lőszerek száma lett ide vésve (tehát ez is elfogyhat, és cumi van, míg egy után pótlót nem hívunk). Jobb alsó sarokban a különböző cselekvéseket találhatjuk (pozíció tartása, beásás, stb.), ezek nem változtak semmit korábbról. Továbbá e felett találhatjuk a külső erősítéseket egy külön ablakban – eme opció egy kicsit megváltozott. Most már nem fogunk akkor hadseregeket kapni, hogy Kína lakossága elbújhatna mögötte, hanem egy kisebb csapattal eleinte be kell érnünk. De! A kis ablak - melyben az erősítési fajták vannak felsorolva (például egy osztag közepes harckocsi, vagy néhány bombázó) – segítséget fog nyújtani nekünk. Szorosan az ablak alatt van egy szám - ez a pálya nehézségétől függően változik – mely megadja, hogy mennyi lehetőségünk van még erősítést hívni. A szám mellett egy óraszerű jelecske van, mely jelzi, hogy mennyi idő, míg az áhított segítség megérkezik. Tehát a dolog teljesen úgy működik, mintha mi magunk gyártanánk az egységeket, persze erős limitációval.
Mint említettem a pályák hangulatosan és szépen vannak kidolgozva, de ez önmagában nem elég. A játékból hiányoznak a hősök, a személyes sztoriszál, mely nagyon jól el lett találva a Panzers-ben. A puszta történelem már unalmas, rengeteg csatát már más játékokban – igaz kissé más formában - már végigjátszhattunk. A hangulat elveszik, a játékot megunjuk, és ez se nekünk, se a fejlesztőknek nem jó – akik persze úgy szeretnék korrigálni hibájukat, hogy egy adag kiegészítőt tolnak a fenekünk alá, még több csatával. Már a hideg ráz az ilyentől! Fel lehetne dobni végre valamivel a Blitzkrieg-et, vagy pedig nem kéne erőltetni. Azonban ez a negatívumoknak még csak az eleje! A zoomolás bénaságán látszik, hogy a Blitz 2 motorja, korántsem oly részletes közelről, csak mi látjuk olyannak felülről: ha mindent jobban megnéznénk, akkor valószínűleg már eltűnnének a részletek. A játékban nagyon sok bug van: előfordult, hogy a kerítésnek akkor jutott eszébe összedőlni mikor én már túl voltam rajta és árkon-bokron. Továbbá a tankok simán átmennek időnként az épületeken, holott azok nem is dőlnek össze. Vicces. Az útvonalkeresés borzalmas, ez sosem volt a Nivalos arcok erőssége.
Bár helyenként a demó nagyon könnyű volt, ám látszik az igyekezet a nehézség pontos belövésén. Az ellenfelek mesterséges intelligenciája is javult kissé, hiszen most már próbálnak megkerülni minket, hogy aztán hátba támadhassanak. A grafika felemásra sikerült, hiszen szép, de az a zoomolás akkor is bántotta a fogamat: ellenben a grafikai motor nagyon jól skálázható, gyengébb gépeken is képes szépen futni. Még az én szerény 5200-esemmel is teljesen normálisan röcögött maximum részletesség mellett a legnagyobb felbontásban! Ez is jó pont, tekintve a Panzers Phase Two irtózatos gépigényét. Ám ez kevés. A Blitzkrieg 2 demója nem ingatatta meg Panzers-imádatom, és nem igazán hajlok affelé, hogy a teljes verziót kipróbáljam (hacsak nem nekem kell azzal is foglalkoznom). Természetesen értékelem a Nival munkáját, hiszen ami jó volt eddig, azt nem rontották el, és ami rossz volt, azon próbáltak javítani. Végül nem minden jött össze. A trónon még mindig a Panzers Phase Two ül.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.