A római birodalom, a Cthulhu-mítosz, a World of Warcraft és a Star Wars univerzum után egy másodpercig se volt kérdéses, hogy az elsöprően sikeres kooperatív játékból valóságos birodalmat és mostanra sztenderdizált rendszert építő Pandemic-franchise előbb vagy utóbb újabb, már bejáratott világra veti rá magát, de az a lehető legszerencsésebb, hogy hazánkban mindezt ugyanabban az évben teszi, amikor új kiszemeltje, a Gyűrűk Ura egyszer már terítékre került egy másik keretrendszer, a 7 Csoda öntőformájában, a 2024-es esztendő egyik legszórakoztatóbb játékát produkálva. Ami azonban a Párbaj gyengesége volt - a Gyűrűk Ura hangulatának erőteljes életre keltése - az a Szövetség útja legnagyobb erőssége. És ez messze nem az egyetlen.
A Gyűrűk Ura - A Szövetség útja
Kiadó/Partner: Gémklub
BGG adatlap: https://boardgamegeek.com/boardgame/436217/the-lord-of-the-rings-fate-of-the-fellowship
Típus: kooperatív
Játékosok száma: 1-5 fő
Játékidő: 60-150 perc
Korcsoport: 14+
Nehézség: 2,95/5
Ára: a kiadó webshopjában 29 990 forint
A Gyűrűk Ura - A Szövetség útja ennek, azaz a Pandemic-rendszernek megfelelően egy olyan kooperatív, maximum öt főt támogató (de szólómóddal is rendelkező) társas, melyben a Szövetség tagjait vezérelve a Megyéből el kell jutni egészen Mordor szívéig, hogy ott Frodó belehajíthassa az Egy Gyűrűt a Végzet hegyének tüzébe, megmentve nem csak a saját irháját, de Középfölde minden népét is. Az ehhez szolgáló térkép pedig szó szerint a Gyűrűk Ura világának egésze, Középfölde gigantikus helyszíne, amely több régióra oszlik, melyeken belül egyszerű lokációk (gyakorlatilag települések), menedékek, erődítmények és homályhelyszínek találhatók - elsősorban innen özönlenek Szauron seregei, akik nem csak Frodó küldetését igyekeznek csírájában elfojtani, de igyekeznek elfoglalni és elpusztítani mindent és mindenkit, aki csak az útjukat állja.
Ami azért különösen bosszantó, mert ugyan a végső küldetés, azaz az Egy Gyűrű elpusztítása kötött, az előtte teljesítendő három feladat viszont - szerencsétől függően - mindig más, amit a setup során kihúzott küldetéskártyák határoznak meg. A repertoár kifejezetten változatos és impozáns, a Törp földek kipucolásától kezdve Éowyn nazgúlírtó hadjáratán át Balin halálának megbosszulása Mória visszafoglalásával szinte bármi elképzelhető, amely nem csak belefér a Gyűrűk Ura világába, de univerzumának egyik közismert eseménye is. A missziók egy része a setupolás egyes elemeit is meghatározza (például, hogy mely karaktereknek kell mindenképp játékban lennie) de a legfőbb összekötő kapocs az, hogy mindegyiknek specifikus teljesülési szempontja van, melynek elérése nem csak befejezéssel, de valami jutalommal is jár. Felgöngyölítésük sorrendje kötetlen, azonban gondos tervezést igényel.
A Szövetség útja ugyanis ízig-vérig Pandemic-játék, azaz folyamatosan intenzív nyomás alatt tart, amit ezúttal nem betegségek, vírusok és hasonlók jelképeznek, hanem orkok és más lények, melyek Szauront szolgálják. A gigantikus térkép rengeteg helyszínnel rendelkezik, melyek egy részét már a startkor jelentős mennyiségű ellenséges horda bitorolja, ezen seregek viszont körről körre menetelnek céljuk felé. A főbb lokációkat hadi útvonalak kötik össze, a horda ezen haladva igyekszik eljutni célja felé, és ahol nem ütközik ellenállásba, ott erődítményt hoz létre. Erre tesznek rá egy lapáttal a nazgúlok, akik folyamatosan Frodót és a Gyűrűt keresik, és ha szagot fognak, mindannyian igyekeznek odaseregleni, ami nem csak Frodó, de a Szövetség minden tagjának életét meg tudja keseríteni.
Minden játékos két-két szereplőt irányít, (Frodó és Samu, Trufa és Pippin egy-egynek számít) az egy tucat lehetőség (például Boromir, Éowyn, Gandalf, Gimli vagy épp Gollam) közül, és ezek mindegyike a térkép teljesen más pontján kezd. Mindannyian legalább egy különleges képességgel rendelkeznek, amely vagy egy alapakció tulajdonságait módosítja, vagy az adott szereplő történetéhez, származásához, befolyásához kötődő extrát biztosít. Ezen tulajdonságok nagyon jól kiegészítik egymást, sok olyan karakter van, amely között nagyon erős a szinergia, így sokszor érdemes őket vagy egy helyszín felé terelni, vagy úgy időzíteni a közreműködésüket, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen a csapat sikerét tekintve, megpróbálva több körre előre tervezni, már amennyire az lehetséges.
A játékosok szokás szerint felváltva követik egymást, és összesen 3 lépést hajtanak végre. Első körben akciókat hajtanak végre: ennek során legfeljebb 4 akciót kivitelez egy szereplő, és legfeljebb 1 akciót egy másik. A kettő között nem lehet bármikor átváltani, először az összes eltervezett akciót végre kell hajtani, mielőtt a másik figurára kerül a sor. Ilyen az utazás, amikor szomszédos helyszínek között lehet haladni; a szövetség, amikor az adott régiónak megfelelő lap adható át egy másik játékosnak, ha mindkettő egy helyszínen tartózkodik; a felkészülés, melynek során egy régiókártya eldobásával az azon szereplő szimbólum szerezhető meg token (jelző) formájában; a toborzás, ahol az adott helyszín színével egyező sereg toborozható; a támadás, ahol az egy helyszínen tartózkodó homály seregek és a szövetséges haderők csapnak össze; az elfoglalás, amikor egy kipucolt erődítményből menedék válik.
A felsorolt akciók egy részéhez vagy kártyákat, vagy jelzőket kell elkölteni, de ezek költségét befolyásolhatják az egyes szereplők speciális tulajdonságai. Egy dolog viszont biztos: Szauron figyelmét nagyon könnyű felhívnia magát az embernek (vagy hobbitnak...) és ilyenkor jut szerep a kockáknak. Kétfajta található a játékban: a fekete, oldalain több különféle ikont tartalmazó kereséskockát kell használni, méghozzá annyit, amennyi nazgúl és homály sereg tartózkodik Frodó régiójában (maximum 7 kocka). Ilyenkor Frodó elsurranhat észrevétlenül, vagy épp elkezd apadni az egyik legfontosabb valuta, a remény. Ez egy folyamatosan változó áru, amely a Szövetség esélyeit szimbolizálja. Ha teljesen elfogy, a játéknak automatikusan vége, így a seregek visszaszorítása mellett ennek menedzselése talán a legfontosabb feladat. A másik kockatípus a csatakocka, ami a harcok során jut szerephez, és a dobott eredmény határozza meg, hogy melyik oldal mennyi egységet veszít, így a túlerő önmagában még nem feltétlen garantálja a győzelmet, ezt nagymértékben tudja befolyásolni a szerencse is.
Az akciók végrehajtását a kötelező kártyahúzás követi, amiből egyszerre maximum hét lehet mindenki kezében. Ezek Középfölde egy-egy régiójának felelnek meg, és különböző szimbólumok találhatók rajtuk, mint a barátság, a bátorság, a lopakodás vagy az ellenállás, amely az akciók végrehajtásakor költhető el, vagy a kártyák felhasználásával, vagy azok jelzőkre való átváltásával. A pakli nem teljesen baráti, a játék elején adott mennyiségű eseménykártyát kell belekeverni, és ezek között van egy típus, amit "Az ég elsötétül"-nek hívnak. A homály ilyenkor terjeszkedik, megnő a fenyegetés szintje, Szauron Frodó után fürkészik, specifikus helyszínekre új homályseregek kerülnek, végül pedig a homálykártyák dobópakliját újra kell keverni. Ezen kártyák ugyan végleg kikerülnek a játékból, de hatásuk annyira erős is lehet, hogy az kemény helyzetben azonnali bukással is járhat.
Erre tesznek rá egy nagy lapáttal a Homálykártyák, melyekből mindig adott mennyiségűt kell húzni (amennyit a fenyegetésszint diktál), amely egy másik, rendkívül barátságtalan kártyafajta. Ezen lapok két különböző részből (felső és alsó) állnak, és a pakli tetejének szimbóluma határozza meg, melyik részük aktív, és mit kell végrehajtani Szauron nevében. Ez sosem jelent jót, ilyenkor vagy vonulnak a homály seregei, vagy erősítést kapnak, amely menedékek elvesztését is maga után vonhatja, vagy azonnali csatákat eredményezhet. A játékosok akkor győznek, ha sikerül Frodónak teljesítenie az Egy Gyűrű elpusztítását, veszteni pedig elsősorban akkor lehet, mikor a reményjelölő eléri a 0-s szintet. Ezt nem nehéz kivitelezni, még a legalacsonyabb, bevezető nehézségi szinten sem. Főleg a kampány utolsó harmadában olyan hógolyó effektus tud beindulni, amely nem csak rémisztő, de nyomasztó mennyiségben termeli az ellenséges erőket, egy kiemelt gócpontot szinte teljesen elzárva a továbbjutás elől, amire csak rátesznek egy lapáttal az oda sereglő nazgúlok, és az esetleg sokszorosan csökkenő remény, így az első (vagy akár sok korai) játékot nem feltétlen fogja senki megnyerni, újrapróbálkozni viszont akármennyiszer lehet. Nem csak a különböző nehézségi szintek (melyek meghatározzák a teljesítendő küldetések mennyiségét, valamint a pakliba pakolt "az ég elsötétül" kártyák számát is) támogatnak ebben, hanem a Szövetség Útjának gazdag kínálata is. A hatalmas térkép, az egy tucatnyi különböző szereplő, a rengeteg, véletlenszerűen kisorsolt küldetés, a kockák és a lapjárás miatti szerencsefaktor miatt nincs két ugyanolyan játék, és minden újrapróbálkozás bőven tartogat meglepetést, kihívást, és hamisítatlan Gyűrűk Ura élményt.
Ehhez pedig méltó tálalás társul, Középfölde gigantikus térképe aprólékosan kidolgozott, amit borzasztóan hangulatos, remekül megrajzolt karakterkártyák, mennyiségük és folyamatos használatuk okán kicsit bosszantóan apró seregfigurák és ennél egy fokkal tetszetősebb szereplőjelölők, eltérő magasságú, pazar hangulatot produkáló Nazgúl-minik koronáznak meg. De mindezek fölé tornyosul - szó szerint - a vastag kartonból készült Barad-dúr kockatorony, amely nem csak látványelem, hanem remekül funkcionáló eszköz, amely a Fesztávhoz hasonlóan simul bele a játéktérbe és abba a hangulathálóba, amit az egyes komponensek és az ezekkel összefonódó mechanika sző. Ez, na meg a téma alázatos és hű feldolgozása, addiktív és lebilincselő játékmenete az, amely át tud lendíteni a nehézségeken, a relatíve hosszabb játékidőn, a könnyen elfelejthető részszabályok kuszaságán, a kooperatív játékok iránti esetleges ellenálláson, a Szövetség Útja ugyanis nem csak az egyik, ha nem a legjobb Pandemic-spinoff, amely valaha készült, de egyúttal a Gyűrűk Ura univerzum egyik legszórakoztatóbb és leghitelesebb feldolgozása is.
A játékot annak kiadója, a Gémklub biztosította - köszönjük!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.