Kevés olyan videójáték-karakter létezik, akit szerte a világban azok is rögtön felismernek, akik még soha egy kontrollert sem fogtak, de Mario bizony ilyen. A piros sapkás, bajszos, olasz vízvezeték-szerelő nem csupán egy letűnt kor digitális ereklyéje, hanem mind a mai napig él és virul, sorra döntögeti az eladási rekordokat a legsikeresebb Nintendo-játékok élén, és immár 40 éve szimbolizálja a videójátékoknak azt az optimista, játékos és szeretettel teli irányzatát, melyet lehetetlen megkerülni. De persze nem is kell megkerülni, oka van annak, hogy mind a legrégebbi és mind a frissen érkező játékosokat egyaránt képes magával ragadni és egy-két felejthetetlen, életre szóló kalandon végigrepíteni. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a jeles évfordulóra való tekintettel összeszedünk öt olyan érdekességet Mario történetéből, melyekből remélhetőleg mindenki talál legalább egy-egy újat és izgalmasat!

1, Mario nevét egy valós, és közel sem túl barátságos személyről kapta

Mostanra talán mondhatni közismert tény, hogy Mario karaktere már az 1981-es Donkey Kongban is felbukkant, ám akkor még Jumpman néven. A Nintendo fejesei a kezdeti sikerek után rögtön ráeszméltek, hogy ide bizony egy ütősebb és izgalmasabb névre lesz szükség, főleg, ha a kis szereplőt megpróbálják kiléptetni a hordók és létrák árnyékából. Miyamoto első körben Popeye karakterét tervezte bevetni, ám mivel nem sikerült a licenc kérdésekben dőlőre jutni, egy ideig a Mr. Video névvel kacérkodott, de szerencsére a történelem más fordulatot vett.

A Nintendo amerikai raktárainak egyik főbérlője az olasz-amerikai származású Mario Segale volt, aki személyesen jelent meg a japán vállalat helyi vezetőjénél, hogy behajtsa a késedelmes bérleti díjat. A bajszos, trikós és a vezetőség számára rémisztően határozott úriember olyan erős benyomást tett az ott dolgozókra, hogy végül a karaktert is róla nevezték el. A kezdetben belsős poénból kibontakozó sztorit egy ideig csak városi legendaként tartották számon, ám az utóbbi évtizedekben a Nintendo és Mario Segale családja is többször megerősítette, hogy Mario neve valóban innen ered.

2, Mario teljes neve hivatalosan Mario Mario

Nemcsak a keresztneve, hanem a vezetékneve is Mario cikkünk főszereplőjének. Nyilván a korai játékokban még nem igazán volt égető kérdés a minimális sztori mellett, hogy mi lehet a főszereplő vezetékneve, ám a kilencvenes évek elejére – főként a Super Mario Bros. élőszereplős film bemutatása után – égető szükség volt a dolgok tisztázására. A filmben ugyanis a tesók hivatalosan is a Mario vezetéknevet viselték, így a két testvér Mario Mario és Luigi Mario néven futottak. Bár a játékokban szinte soha nem hivatkoznak így a szereplőkre, maga Miyamoto is megerősítette, hogy a név hivatalos kánon része.

3, Mario ma ismert hangja és stílusa csak másodperceken múlt

A ’90-es évek elején a Nintendo egy új 3D-s Mario-projekthez keresett szinkronhangot. A meghallgatásokra jelentkezett a korábban többnyire színházi szerepekben és vállalati oktatóvideókban itt-ott felbukkanó Charles Martinet is, ám szinte teljesen lekéste a nagy lehetőséget. Mire odaért a meghallgatást gyakorlatilag már lezárták, a castingosok éppen kezdték elhagyni az épületet. Szerencsére engedékenyek voltak, Martinet lehetőséget kapott arra, hogy egy pár pillanat erejéig bizonyítson, felállították neki a mikrofont, majd a távozást már alig váró csapat közölte vele mindenféle előzetes instrukció és felkészülési idő nélkül, hogy egy videójátékhoz lesz a hang, egy olasz vízvezeték-szerelő karaktert kell alakítania, aki barátságos és sokat ugrál.

Martinet viszont nem sokat tudott a videójátékok világáról, így a váratlan helyzet és a stressz keverékének hatására jobb híján gyorsan improvizált valamit kolbászokról és spagettiről a pizzán. Később egyébként ennek a pillanatnak a szüleményeként vált világhírűvé az „It’s-a me, Mario!” mondat is. A Nintendo castigonsai pár másodperc után le is állították a felvételt, Martinet pedig azt hitte, hogy ennyi volt, vége, elbukta az állást. Igaziból viszont pont azért állították le, mert az a pár másodperc is elég volt hozzá, hogy tudják, megtalálták azt, akit kerestek. Martinet innentől kezdve egészen 2023-ig volt nem csak Mario, hanem Luigi, Wario és Waluigi hangja is, az elmúlt években pedig a hivatalos Mario Nagykövet tisztséget tölti be a vállalat berkein belül.

4, Mario élőszereplős alakítói gyakran bizarr karriert futottak be

A 2023-as Super Mario Bros. – A film után lehet, hogy egyre nehezebb elhinni, de hajdanán Mario karrierje nem állt meg az animációk szintjén, hanem bizony élőszereplős formátumban is szerencsét próbált, nem is egyszer. Az egyik leghíresebb és legérdekesebb példája ennek a ’80-as évekbeli Super Mario Bros. Super Show! széria, melynek animációs epizódjait élőszereplős szekvenciákkal tették még színesebbé. Mario életre keltésének terheit Lou Albano, egyébkénti hivatásos pankrátor vette a nyakába, aki jellegzetes vízvezeték-szerelős overáljában és piros sapkájában merőben más képet és hangulatot kölcsönzött Marionak, mint amit manapság megszokhattunk.

Már alapjáraton is az egész sorozat tobzódik a furcsábbnál furcsább jelenetekben – melyek ellenére mindenkinek abszolút érdemes tennie vele egy próbát, itt található hozzá némi kedvcsináló –, a legdurvább húzás talán mégis az volt, amikor Albano a jól ismert Mario-jelmezét magára öltve szerepelt egy drogellenes reklámban. Az amúgy is állandóan begombázó Mario már önmagában is mókásan hat egy ilyen videóban, ám a prevenciós videó csúcspontjaként ellőtt „You go to Hell before you die” mondat Mario szájából valószínűleg a legbizarrabb pontja volt az egész franchise életének mind a mai napig.

5, Amikor a közszolgálati TV-ben még rendszeresen Mario stream ment élőben...

Utolsó érdekességként pedig lássunk egy hazai vonatkozású ínyencséget! Az 1990-es években ment a Magyar Televízióban az Elektor Kalandor műsor Dévényi Tibi bácsi vezetésével, melynek betelefonálós játékai mai szemmel a magyar televíziózás csúcsát jelentették, de az akkori nézők számára is sci-finek számított az egész. A játékosok ugyanis élő adásban nyomhatták a Super Mario Bros. 3-at, és minél tovább jutottak és minél több pontot gyűjtöttek, annál több nyereményt zsákolhattak be, legyen szó akár éttermi kuponról, ajándékcsomagokról vagy kazettákról.

A közvetítéshez persze szükség volt egy kitelepülő kocsira is, majd a telefonhálózaton keresztül a telefongombok nyomásával tudták irányítani Mariot a játékosok, míg magát a játékot mindenki élőben követhette a TV képernyőjén. A megoldás anno igazi technológiai csodának számított, Európában csak Ausztria, Svédország és Magyarország TV csatornáin találkozhattunk hasonlóval. Azt pedig, ahogyan az egyik adásban Tibi bácsi megpróbálja imprózva végignarrálni, ahogyan a betelefonáló Czigány Úr éppen félig a képernyőn kívül a warp zóna felé igyekszik, és közben olyan mondatokat hallhatunk, mint a legendás „szuper vízvezeték-szerelő, a lakásról indítható”… azt egyszerűen látni kell.

Ha pedig ezek után valakinek kis nosztalgiázáshoz támadna kedve, akkor Mario elmúlt 40 évéből bizony nyugodtan lehet válogatni, egyik címmel sem fogunk bakot lőni. Ám ha valaki mégis biztosra menne, akkor itt olvashatja a válogatásunkat a 10 legjobb Mario-játékról a Nintendo Switch-családon belül.