Nem tudom, hogy melyik eshetőség a jobb; ha az internet valóban már javarészt halott lenne és tényleg szinte csak botok írják a kritikákat, vagy, ha még van benne élet, és olyan hús-vér amatőr kritikusok munkálkodnak benne egyre serényebben, akik egy kis lootért cserébe bármiről képesek bármit állítani. Persze ezt a kérdést most és itt nem fogom tudni megválaszolni, azt viszont igen, hogy mi a problémám a Whale Pro-val és annak milliónyi termékbemutatós-feelingű kritikájával.
Mielőtt megérkezett hozzám a projektor, utánanézés gyanánt futottam pár kört az interneten, hogy lássam, mások miként vélekednek róla. Pár dolog már azonnal feltűnt, például, hogy a tesztek majd harmada magyar nyelvű, és hogy negatív dolgokat nem is igazán lehet róla olvasni. Sőt, a legtöbb kritika nem is lépett túl egy mezei termékismertetőn, lényegében begépelték a termék adatlapjáról a fontos információkat, majd utánatették, hogy igen-igen, ez tényleg ilyen és tényleg nagyon jó. Van, aki el is ragadtatta magát, és a kedvenc projektorának nevezte a Whale Pro-t, mások egyenesen kikiáltották a házimozizás forradalmát; ilyen olcsón, ilyen jó projektort még nem hordott a hátán a Föld, valódi gamechanger, a teljes eddigi piacot alapjaiban megrengető eszközzel van dolgunk! Mindennel is kompatibilis, Android TV 14-et futtató, 4K-s anyagot is dekódoló, HDR10-es, autófókusz és keystone funkcióval rendelkező, 20W-os hangszórókkal felszerelt, 1800 ANSI Lumen elérésére képes projektor tesztünk főszereplője, és mindezt kuponnal jelenleg csupán 299 euróért árulják, szóval ember legyen a talpán, akire ne tört volna halálos izgalom a futár csengetésekor. Aztán a kicsomagolás után jött volna a világ legnagyobb csalódása – már ha hiszünk a nagyérdemű tesztelőknek. Tudjátok, azoknak, akik szerintem fel sem bontják a gyári csomagolást, hanem a bolti specifikációk alapján ledarálják ChatGPT-vel 2 perc alatt a tesztet, és aztán máris mehet fel a projektor Hardverapróra… Annyi haszon legalább van ebből a gyakorlatból, hogy mivel sürgős nekik a teszttermék eladása, legalább alacsonyabb áron rakják fel, ami aztán a regionális disztribútorok 250%-kal megemelt árazását is picit igyekszik kordában tartani. És ezen a ponton Adam Smith gondolom elégedetten csettintene egyet, működik a piacot szabályozó láthatatlan kéz!
Na de kanyarodjunk vissza tesztünk főszereplőjéhez! A dobozból kihámozva a projektort rögtön ledöbbenhetünk a gyönyörű és jövőbiztos formavilágán (kb mint egy ytong tégla, normális láb vagy kitámasztó nélkül) és a mellé tartozó kecses külső tápon (aminek a mérete még egy e-bike töltőt is megriasztana). Első bekapcsolás után rögtön az Android TV 14 köszönt minket, meg egy pár tucat baljós jel. A gép a méretéhez stílusosan passzolva irtó hangos hűtéssel üzemel, jócskán túltesz az árkategóriában tapasztaltakon, hang nélkül idegőríjtő az üzemeltetése, és még filmnézés közben is zavaró lehet, ha nem tekerjük fel a hangerőt. És ha már hangerő, a rendelkezésre álló sztereó hangfalak 20W-os teljesítménye papíron impozáns, a gyakorlatban pedig még csak megközelíteni sem képes például egy Xgimi Halo+ csupán 10W-os Harman/Kardon hangzását, leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy, az átlagnál hangosabb dobozt, nem pedig mint a moziélmény dolbyminősítésekkel kicsempézett új világát.
Ha pillantásunkat a kivetített képre szegezzük, akkor rögvest feltűnik, hogy a gépben működik az automata fókusz és trapézkorrekció, melyek mindenféle töltésanimációt mellőzve egy szempillantás alatt teszik a dolgokat, ami tényleg ritkaság, és talán az egész szerkezet legnagyobb pluszpontja! Komolyan, ez még ritkaság a felsőbb árkategóriákban is. Amennyiben viszont elkezdjük olvasni a kivetített képen a feliratokat, már alacsonyabb mértékű trapézkorrekciónál is fehéres árnyékot és elmosódást láthatunk a fekete háttéren csillogó betűk mellett. Először azt hittem, hogy a lencsére kenődhetett fel valami a szállítás során, de alaposabban utánajárva sajnos ez ilyen. A képernyő szélein pedig ehhez még társul némi plusz homályosság is.
A vetítő optika egyébként teljesen zárt, úgyhogy a porszemek okozta problémáktól nem kell tartanunk, ráadásul 30.000 óránál is hosszabb élettartamra tervezték. A fényerő igazán impozáns papíron, bár a termék áruházi oldalán valahol 1500-as, míg máshol 1800-as ANSI Lument írnak, mintha teljesen mindegy lenne a dolog. Mondjuk igazából teljesen mindegy is, a megadott értékek ugyanis kb. annyira felelnek meg a valóságnak, mint egy újabb Nemzeti Konzultáció eredményhirdetője. A valóságban az érték 250 és 450 lumen közt mozoghat, szóval aki 110.000 Ft környékéért várt szupernóvát a szobájába, az koppanni fog. Azt nem mondom, hogy kifejezetten vérszegény lenne a fényerő, mert nem igaz, de amikor a tesztekben azt írják, hogy ez veri a teljes mezőnyt, és a felső kategóriába pozicionálják a gépet, az olyan brutális csúsztatás, amit véletlen aligha lehet elkövetni.
A fedélzeti komputer szerepét egy Amlogic 905 processzor és a 2GB RAM látja el, amit mindenhol okésnak mondtak. A valóságban annyira azért nem okés, az appok rendkívül lassan töltenek be, a távirányító érezhető inputlaggal működik, magasabb felbontáson még a YouTube is képes fagyogatni, és persze a többi különböző streamelési opciónk sem működik problémamentesen. A legjobb opciónk ezúttal is az, ha bedugunk egy HDMI okosító sticket, így megkerülve az ETOE limitált szoftveres és hardveres környezetét, csak nyilván kérdés, hogy a kivetített kép megéri-e a hajcihőt.
Hiába az alsó kategóriát tényleg maga mögött hagyó fényerő, a színeknél nem érezni, hogy kiugranának a vetített felületről, a színkalibrációba pedig kénytelenek leszünk belenyúlni, mert mindegyik alapértelmezett összeállítás távol áll a valóságtól. Ha rászánjuk az időt, kihozható belőle egy elfogadható színt, viszont már 1,5 méteres távolságban is drasztikusan csökken a kép élessége, amit a gyárilag rádobott digitális élesítés még tovább zajosít, és a végeredmény még attól is elmarad, amire egyébként az optikai egység képes lenne alapjáraton. Ami a játékokat illeti, nyilván nem egy gaming monitorral van dolgunk, a másodpercenkénti 60 képkocka adott az 1080p mellett, ám a késleltetés bizony érzékelhető, úgyhogy érdemes a casual játékok szintjén behúzni a kéziféket. Pluszpont, hogy a telefonunk képernyőjét könnyedén át tudjuk tükrözni a projektorra, szóval aki megelégszik a mobilos felhozatallal, annak kapóra jöhet e téren is a készülék.
Összességében tehát bőven akadnak problémák, még akkor is, ha bizonyos szempontokból értékelhetően teljesít a projektor. A szoftveres része túlságosan limitált (ahogyan a kistestvér Sarfish esetében, úgy itt is alig pár tucat app áll rendelkezésre), a formatervezése premodern, a hardver lassú, a kép élessége pedig hagy kívánni valót. Ugyanakkor tényleg nagyobb hangerővel és fényerővel rendelkezik, mint a legtöbb kínai noname variáns a belépőszinten, ám a nevesebb márkákkal már nem képes felvenni a versenyt, szóval mondani sem kell, az ár fogja meghatározni a végső verdiktet. A magyarországi viszonteladóknál nem érdemes nézelődni, mivel ők még az előző generációs (az egyszerűség kedvéért azonos néven futó…) variánst is jóval a külföldi ár felett kínálják. A Geekbuying oldalán az ETOE Whale Pro az NNNHUEWP kuponnal 299 eurós áron húzható be, ami jelenleg 115.000 Ft. Ennél kevesebb pénzért viszont már tudunk venni Xiaomi L1 Pro-t, picit gyengébb fényerővel, jobb kontraszttal, de a WANBO Mozart 1 Pro vagy X5 Pro is jócskán lekörözi tesztalanyunkat majd minden szempontból ebben az árkategóriában, hogy a Yaber L2-es szériájáról ne is beszéljünk. Ha pedig némileg komolyabban gondoljuk a dolgot, akkor minimális felárral már az XGIMI MoGo 2 Pro is lőtávolba kerül fényévekkel szebb képet produkáló DLP technológiával.


