Amikor Urasima Taró, egy egyszerű halász úgy döntött, hogy megment egy teknőst a tengerparton vele játszó gyerekektől, nem gondolta volna, hogy az másnap visszatér, hogy hálája jeléül felajánlja a víz alatti világ bemutatását. Ahogy azt sem, hogy annak hercegnője, Otohime egy olyan búcsúajándékkal jutalmazza meg, miután a vendégségből elege lett, honvágya pedig felülkerekedett kíváncsiságán, melynek tartalmát soha sem ismerheti meg, amennyiben még ragaszkodik életéhez. Csakhogy a felszínre való visszatérésekor derült ki, hogy egykori faluja nincs többé: évszázadok teltek el távozása óta, bánatában pedig ajándékát kinyitva egy olyan fehér füstfelhővel találja szemben magát, amely a távol töltött esztendők mindegyikét azon nyomban a nyakába szakítja, így magányos, agg öregemberként kénytelen hátralevő napjait leélni. A japán folklór egyik meghatározó alappillére pedig nemcsak egy tanulságos mese, de egyúttal kiváló darabja is annak a mintázatnak, amely átitatja a Föld minden népségét: hiába beszélünk teljesen eltérő nyelveket, hiába más a kulturális háttér, a történetek valahogy mégis azonosak. Mert ami Japánnak Urasima Taró, az iszlám nemzeteknek a Hét alvó legendája, a hinduknak pedig Kakudmi király: halandók, vagy épp mindenhatók, akik akár évmilliókat is átugranak, tudatosan, vagy épp önhibájukon kívül. Az időt és a leélt élet során megismert társakat, barátokat, rokonokat végleg hátrahagyni pedig traumatikus, és pont annyira veszélyes, mint az időutazás maga. A témával évezredek óta foglalkozó emberiség valahogy mindig tud rajta csavarni egyet, hol egy új elmélettel, hol egy korábbi továbbgondolásával, hol pedig egy olyan korszakalkotó, alapművé emelt kreálmánnyal, amely a választott művészeti ág meghatározó darabjává emelkedik. És ha videójátékokról van szó, akkor a STEINS:GATE-tel nehéz versenybe szállni.

A STEINS;GATE RE:BOOT ezt pedig egyáltalán nem is rejti a véka alá, elvégre a 2009-ben elstartolt franchise eddig mindössze egy egész estés, teljes értékű toldalékot kapott, a Steins;Gate 0-t, amely nagyon ötletesen és egyedien ágyazta bele magát az eredeti történetbe, egyszerre kínálva egy alternatív leágazást és egyfajta előzményt is, kitöltve azon hézagokat, melyeket annak idején vagy tudatosan, vagy véletlenül nem tudott. A Re:Boot viszont más utat választott, jobban mondva azt, amire egyszer már rávette magát - hivatalosan reboot, nemhivatalosan viszont inkább egyfajta újrarázás, ami nem is egészen az eredetire épül, hanem annak átgyúrt, modernizált változatára, az Elite-re, ami megvágott és újrarendezett történettel és lényegesen kidolgozottabb tálalással mesélte el másodszorra is azt a sztorit, ami relatíve ártatlanul indul.

Főszereplője ennek megfelelően most is Rintaro Okabe, egy kissé megalomán, magával teljesen eltelt, őrült tudós, aki Akihabarában, a kétezres évek Tokiójában vezet egy különcökből álló csoportot, amely szélsőségesen furcsa és nem is feltétlenül hasznos találmányokkal próbálja igazolni felsőbbrendű intelligenciáját. Unalmas és meglehetősen eseménytelen életüket ugyanakkor pont az egyik ilyen kreálmány forgatja fel fenekestül: egy az időutazással kapcsolatos előadás során előbb egy briliáns fiatal tudós hullájára bukkan, aztán egy hatalmas űrszondára, miközben olybá tűnik, körülötte az egész város kihalt, és mintha csak egyedül lenne a világban. A helyzetet csak tetézi, hogy talán a sokktól, talán mástól elájul, és mikor magához tér, már nem ugyanaz fogadja: a halottnak hitt fiatal él, sőt, ő maga tartja meg az időutazással kapcsolatos előadást, ráadásul egyik találmánya, egy mikrohullámok által vezérelt mobiltelefon képessé válik üzenetek küldésére a múltba, amik viszont váratlan, és egyre szélsőségesebb hatással vannak az aktuális jelenre.

A meglehetősen mozgalmas felütést pedig még ennél is mozgalmasabb események követik, a Steins;Gate hozzávetőlegesen 30-40 órás játékideje alatt, ami nemcsak karakterek tucatját vonultatja fel, de egy olyan szövevényes sztorit is, amit átitat a humor, a melankólia, a mély dráma, a tudományos elméletek és a filozófiai kérdések furcsa és különös elegye. A Re:Boot ezen egyáltalán nem változtat, azonban fontos leszögezni, hogy a történet nem teljesen követi az eredetit, az Elite-ben látott zanzásítás, a pörgősebbé tett tempó, a jobban mozgatott szálak dolgoznak a keze alá, így igazából jelentősebb, vagy látványosabb változást nem is feltétlen ezen a téren kell keresni.

A Re:Boot legnagyobb érdeme igazából az, hogy sokkal közelebb hozza a fő sodorhoz a 0-ban látott eseményeket, és kifejezetten jól összekapcsolja a kettőt, nagyobb teret engedve olyan karaktereknek is, akik eddig a háttérbe voltak szorítva. A szereplők pedig még az eddigieknél is hangsúlyosabbak, elsősorban azért, mert nemcsak a vaskos szövegkönyv fordítása változott, de minden egyes szinkron is újrarögzítésre került, és személyiségüket a Re:Boot legjelentősebb újítása domborítja ki - a teljesen újraépített tálalás.

Már az Elite is kifejezetten gyönyörű volt, a Re:Boot ezt viszont mintha a négyzetre emelné. Sohase voltak még ennyire aprólékosan kidolgozottak és élettel teliek a helyszínek, Tokió, főleg a kétezres évekből itt maradt időkapszulás változata szinte már lemászik a képernyőkről, és remek időkeretbe fogja az eseményeket, amikre az i-t maguk a szereplők, egész pontosan a most már érzelmek tömkelegét kommunikáló új arcanimációik teszik fel, aminek hála sokkal kevésbé statikusak, és lényegesen emberszerűbbek, pont, mint a remekbe szabott anime verzióban.

Ugyanakkor a Steins;Gate Re:Boot ennél többet nem kínál: lényegében nem több, mint egy modern, teljesen új belépőpont egy olyan univerzumba és annak meghatározó, első felvonásába, amely a visual novelek műfajának egyik mozdíthatatlan, örökös klasszikusa. Minimálisan nyújt csak többet, mint az Elite, és újragyúrt jeleneteivel, kivágott szakaszaival más, mint amilyen eredetileg volt, de ennél szebb, ennél kidolgozottabb és hangulatosabb még sose volt, ami tökéletes kifogás egy újrajátszásra, vagy épp az első találkozásra. Mert az idő nem örök, még akkor sem, ha valaki manipulálni tudja azt!

A STEINS;GATE RE:BOOT PC-s verziója 2026. augusztus 19-én jelenik meg. A konzolos verziók (NS, NS2, PS5, XSX) 2026. október 29-én érkeznek. A kódot annak kiadója, a Spike Chunsoft biztosította - köszönjük!