Az emberiség nagyjából amióta az eszét tudja és elhagyta a barlangokat rendre csak épít. A kezdetleges sárkunyhók óta elképesztő mértékű fejlődésen mentünk át, a funkcionális épületek és lakóházak mellé hamar a művészet is becsatlakozott a képbe, kicsiny országunk pedig ékes példáját mutatja be számos városával az évszázadok alatt kulminálódott és kiforrott építészetnek. Gondoljunk csak Steindl Imre turistákat mágnesként vonzó fő művére, a parlamentre, de kortársai is ikonikus lenyomatokat hagytak Budapest látképében – Alpár Ignác, Hauszmann Alajos, Kós Károly, Lechner Ödön és sokan mások. Lakóházakat, irodákat, bevásárlóközpontokat, szobrokat és megannyi hasznos dolgot emelünk nap mint nap, magát az építkezést pedig már egészen fiatalkorban elkezdjük a készségfejlesztőkkel, az építőkockákkal és a LEGO-val. A társasjátékok terén most napokon belül egy újabb jövevény elégítheti ki az építés iránti vágyakat, igaz, itt az épületeket 2 dimenziós ábrázolással lapkák formájában kapjuk, de a részben kooperatív játékmenetnek köszönhetően a győztes kihirdetéséig egy komplett várost rakunk majd össze.
Városépítők
Kiadó/Partner: Gémklub
BGG adatlap: https://boardgamegeek.com/boardgame/473380/varosepitok
Tarsasjatekok.com: https://tarsasjatekok.com/tarsasjatek/varosepitok-2026
Típus: kompetitív
Játékosok száma: 2-4 fő
Játékidő: 45 perc
Korcsoport: 10+
Nehézség: 2/5
Ára: a kiadó webshopjában 7.990 forint (https://www.gemklub.hu/varosepitok-14889)
Mándi Zsófia néhány éve a Társasjátékok Ünnepén mutatta be a Városépítőket, ami egy könnyed családi kikapcsolódást sejtet, ez most partnerünk, a Gémklub gondozásában jelenik meg szeptemberben. Aki esetleg még többre lenne kíváncsi az alkotással vagy az alkotóval kapcsolatban, annak ajánlom a kiadó YouTube csatornáján található interjút.
A Városépítők doboza letisztult, borítója szépen ábrázolja a játék címét és célját, így társas gyűjteményünk részeként büszkén tetszeleghet a polcokon. A komponensei egyszerűek és szemrevalóak, nincs ezerféle fölösleges kiegészítő vagy mütyür, helyette karton lapkák, fából készült jelölők, valamint színes házak alkotják, amik praktikusak és nem hivalkodók. Az insert teljesen használható, nem kell külön nyomtatni hozzá, ahogy tesszük azt több társas esetében, a ki- és az elpakolás is gyors, praktikus, de mindenekelőtt fájdalommentes. Szállítás közben nem hullik szét, jól tart mindent, ami nagy pozitívum, sajnos más játékoknál gyakori probléma a dobozoknál a béna belső kialakítás, amivel sokan szembesültünk már. Egy normál konyhaasztalon is elfér, a setup nagyjából kimerül a szín kiválasztásában, egy cél húzásában és a lapok összekeverésében, ami pillanatok alatt abszolválható.
Ebben a játékban közösen fogunk egy kisvárost építeni 4 körön át összesen két lépésben. Az első fázisban, ami a legizgalmasabb része az egésznek, licitálni fogunk a kihelyezett lapkákra, amiken felfordításuk után különféle épületek láthatók. A sima és elegánsabb házak mellett közösségi terek, például parkok, sétáló utcák, múzeumok, éttermek, piac, szálloda, metró és egyéb építmények találhatók meg a 40 lapkán. Egy pici izgalom vegyül a dologba, mert végül nem minden épület kerül játékba, így az utolsó fordulóig izgulhat az, aki olyan lapkákat gyűjt, amely harmonizál az addigi dolgaival. Ketten nagyobb lehetőségünk van felosztani a 9 lapból álló rögtönzött piacteret, de azért mégsem érdemes a szaftosabb infrastruktúrát ingyen átengedni a másiknak, lehet pont egy fránya metró vagy egy negyedik sétálóutca okozza a vesztünket.
Maga a licit nem a hagyományos, langyos módon történik, hanem titokban fogjuk lehelyezni a különböző pontokat érő jelölőinket két lapka közé, vagy dupla értéket képviselve magára az épületre. A dolog pikantériája, hogy a 4db számozott tokenünkből csupán hármat használunk fel, az utolsóval lépünk a tervsávon, illetve döntetlen licitek esetén nagyrészt a magasabb számú megmaradt jelölőt birtokló játékos húzza be a jutalmat. Teljesen más élmény ketten, hárman és négyen licitálni a kihelyezett épületekre. 3 és 4 főnél valódi licitháború alakul ki a „versenyzők” közt, igazi pókerhangulat varázsolódik az asztalra, és itt jegyezném meg, hogy még nem történt semmi, de már itt be tudja húzni az egész az adott baráti társaságot/családot.
Miután megtörtént az összes licit, izgalommal fordítjuk át a jelölőket és helyezzük a lapkára a nyertes játékos színes házikóját. Az egész licitálós és kiértékelős része a Városépítőknek telitalálat, bárkivel nyomtunk egy-két kört, ez tetszett nekik a legeslegjobban, pedig volt szórás rendesen a korosztályt tekintve (30-60). A licit után következik a 2. fázis, ahol már valóban építeni kell, a cím tehát nem tévesztett meg. Sorban elkezdjük lepakolni épületeinket élszomszédosan, figyelünk arra, hogy a lehető legtöbb pontot hozza, illetve a tervet is figyelembe vesszük, vagy azt, hogy ellenfeleink ne nagyon részesüljenek pontban az általunk hozzáadott lapkával.
Ez a két fázis ismétlődik, miközben lehetőség szerint próbálunk feljebb lépni a tervsávon, hogy a végső pontozásnál többet érjen az elért cél. Ez például lehet az, hogy a házunkat teljesen vegyék körbe az épületek, így a pakolásnál már ezt is figyelembe kell venni, illetve egy másik példát is említsek: a különböző épületek bizonyos száma után sok pont jár majd. Utóbbi célnál brutális háború alakulhat ki a licitek során, hiszen az egyedi lapkák még értékesebbek lesznek, amit mindenki próbál megszerezni. Az elérhető célok közt is vannak barátibbak, ahol tömbökbe kell építeni, de a komolyabbak már olyan dolgokat kérnek, hogy ne legyen szomszédos saját épületed. A tervsávnak két oldala van, a B jóval többet ajánl, de bonyolultabb is, ez a haladóknak és a veteránoknak lesz később érdekes.
A taktikai részére kitérve a licitnél többféle módon közelíthetjük meg a manővert, próbálhatunk elszigetelten biztosra menni a mások által nem annyira megkívánt ingatlanokra pályázva, vagy egyszerre többet is lefedhetünk kapzsi módon, ilyenkor viszont nagyot lehet koppanni a bizonyos két szék között. A blöff lesz még egy igen erős fegyver, ugyanis a magabiztosan lefordított korong lehet csali is, az 1 pontossal könnyen ki tudjuk ugrasztani a többiek 3-asát vagy 4-esét, majd a további pakolásnál elegánsan foglalhatjuk le a valódi célpontokat. A célterv miatt mindenképpen érdemes egy nagyobb értékű licit tallért megtartani, a kétszeres, háromszoros és négyszeres szorzó brutálisat nyom a latba elszámolásnál. A rendszer miatt így tényleg sosem lehet tudni az adott játékos feláldozza-e a lépéseit a licitháborúban, ami változatos és izgalmas meccseket eredményez.
Az épületek értéke alapjáraton a hasznosságuktól függ, a házak például elsőre gyengének tűnhetnek, de együtt és más lapokkal kiegészítve már erősen hozzájárulnak a győzelemhez. Az éttermek ehhez kapcsolódóan a köréjük épült lakórészektől lesznek értékesebbek, ami teljesen logikus, ha többen laknak a környéken, többen fognak betérni pár finom falatra. A metrók speciális és trükkös szerepet töltenek be, ezek lényegében a belőlük kiinduló egyik tengelyen számolnak össze mindent – képzeletbeli sín –, a sétálóutca pedig láncban bármelyik irányba összeköthető a maximális kihasználtság és profit reményében. Ez elsőre egyszerűnek hathat, de ne feledkezzünk meg róla, hogy mások is a saját érdekük szerint fognak felhúzni dolgokat, pakolhatnak direkt akadályozva bennünket, a szomszédos és egyéb mezőkből pedig mindenki profitálni fog a szabályoknak megfelelően.
A játék vége, azaz a kiértékelés annyira már nem sikerült jól, picit körülményes számolgatni a több tucat színes házzal tarkított területen. A lila lapokból például az ellenfél is profitál, ami az euroőrült barátomnak felettébb nem tetszett, de aki nem ennyire vaskalapos, az el tud vonatkoztatni. Cserébe a játékszabály kellemes, mindenre választ ad, a lapokon található épületek érthetően vannak leírva, így ez a része teljesen rendben van, nem egy Ablak-Zsiráf, ahol össze-vissza kell csapongani az oldalak közt – ha mégis szükség van rá, akkor könnyen és egyszerűen meg lehet találni. A Városépítők nem igényel nagyszabású előkészületet, tervezést vagy hosszas szabálymagyarázást, ezért nem fogja elriasztani a társasban járatlan barátainkat sem, emellett a 2-4 fős menetek fix fordulószámmal operálnak, ami a közepesen rövid játékidő tartományába esik. Bármikor elő lehet kapni a kompakt kiszerelés és a tábla nélküli megoldás miatt, lényegében egy asztalnyi sík felület kell csak és pár vállalkozó szellemű építészjelölt.
A Városépítők szeptember 4-én rajtol el a Gémklub kínálatában - akiknek ezúttal is köszönjük a kipróbálási lehetőséget!
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.