Halálos Iram

Jó pár év eltelt már azóta, hogy Brian megverte az utcai versenyek királyát, Domot, és hogy egy váratlan fordulatnak köszönhetően futni hagyta őt. Dom és szerelme, Letty azóta is azt csinálják, amihez a legjobban értenek...

Csalnak, lopnak, hazudnak, de mindezt olyan tempóban és adrenalint pumpáló körülmények között, amiben egy átlagembernek ritkán, vagy sosem lehet része. Dom egyik legjobb barátja és partnere Han (Sang Lung) szomorúan közli vele a rossz hírt, miszerint a zsaruk rátaláltak és csak napok kérdése, hogy el is kapják. Domnak egy nagyon nehéz döntést kell hoznia: elhagyja a barátait, szerelmét, az életét, mindent feláldoz, hogy egy másik helyen új életet kezdhessen. Közben hosszas gondolkodás után Briant visszavette az F.B.I., ő is azt teszi amiben a legjobb; csal, hazudik, elkap. Arra viszont egyikük sem számíthatott, hogy az útjuk összefonódik majd és újra együtt kell dolgozniuk ahhoz, hogy mindketten elérjék a céljukat…


Vitathatatlan tény, hogy a rengeteg negatív kritika ellenére, a 2001-es Halálos Iramban alapjaiban változtatta meg az emberek véleményét és hozzáállását a gyorsulási versenyekkel illetve az autók tunningolásával kapcsolatban. Arról nem is beszélve, hogy mi gémerek ennek a filmnek köszönhetjük a hajdanán szép időket megélt Need for Speed sorozat új formában való feltámadását. A mozi folytatása szerény véleményem szerint eléggé gyengusra sikeredett, főleg, hogy nem sikerült megnyerni a célnak Vin Diesel-t. Viszont a harmadik rész meglepően jó lett, új életet vitt a témába, arról nem is beszélve, hogy rengeteg visszacsatolásban lehetett részünk az éppen aktuális NFS-el (Carbon) kapcsolatban. A végén megjelenő Vin Diesel pedig eszünkbe jutatta, hogy ez bizony szerves része a történetnek. Szerintem nem voltam egyedül azzal a bizonyos gerincen végigfutó kellemes bizsergést nyújtó élmény átélésével, amikor pár hónappal ezelőtt megláttam a negyedik rész bemutatóját, amiből egyértelműen tudni lehetett, hogy bizony elérkezett a valódi folytatás ideje.


A rendező ezúttal is a tehetséges taiwani direktor (Justin Lin), aki a Tokyo Driftet is elkövette, s aki már a film elején gondoskodik nekünk arról, hogy megértsük miképpen kapcsolódik ez a történet a többihez. Arról nem is beszélve, hogy már rögtön a kezdő képsorokkal úgy felpörgeti nekünk az eseményeket, hogy legszívesebben hangosan kurjongatnánk minden egyes pillanata alatt. Vin Diesel színészi képességeiről eléggé megoszlanak a vélemények, de abban mindenki egyet ért, hogy ő mára már a férfiasság jelképévé vált. Amolyan modernkori Scwarzeneggerré fejlődött, nem csak a fiatalok, de az idősebbek körében is. Kevés olyan hím van manapság, aki ne szeretne valamilyen szinten olyan lenni mint ő. A kérdés már csak az, hogy ezt félünk e beismerni, vagy sem.


Diesel testvérünk drámába illő élettörténete akkor érte el csúcspontját, amikor egy véletlen eseménynek köszönhetően bekerült a Ryan közlegény megmentésébe. Azóta igencsak elismert színésznek számít Amerikában, alaposan megválogatja, hogy melyik filmben szerepeljen, és egyszer sem véletlen, hogy a folytatásokat nem vállalja el. Én úgy gondolom, hogy ő talán az egyetlen színész jelenleg, aki nem az arcával próbál eljátszani egy szerepet, hanem az igencsak egyedi kisugárzásával, ami valljuk be, nem sok embernek adatik meg az életben.


A Halálos Iramban negyedik része minden szempontból felülmúlja az eddigi epizódokat. A rendezőnek, a remek filmes gárdának és persze az azóta profi színészekké avanzsált főszereplőknek köszönhetően egy hihetetlenül élvezetes és minden igényt kielégítő moziban lesz része a kedves nézőnek. Hiába a viszonylag egyszerű forgatókönyv, hiába az unalomig ismételt klisék újragondolása, valahogy sikerült megtalálni azt a tökéletes középutat, ami minden néző arcára elégedett mosolyt fog csalni. Részünk lesz szédítően látványos versenyekben, tesztoszteront pumpáló, tipikusan Vin Diesel-es beszólásokban és ami a legfontosabb, a rendező nem feledkezett meg az NFS sorozat rajongóiról sem. De ez legyen most meglepetés.


Nagyon kellemeset csalódtam ebben a filmben, azon ritka esetek közé tartozik amikor a sokadik rész elkerülhetetlen rókabőr lehúzása helyett (lásd: Fűrész) egy igazán remek folytatással ajándékoznak meg bennünket, akik megadtuk a bizalmat a készítőknek. Nem sok kivetnivalót találtam benne, nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti az akciót, a versenyt, a kalandokat, a felpörgött életmódot.