A Föld a sorozatos vegyianyag-háborúknak köszönhetően a 21. század végére szinte teljesen lakhatatlanná vált. Egyedül a hajdani szigetországok; Anglia és Ausztrália (új nevén a Kolónia) maradtak lakhatóak. Az emberiség túlélői itt élik szűkös kis életüket, szigorú szabályok szerint, despotizmus alatt. Douglas Quaid (Colin Farrel) élete semmivel sem rosszabb, mint más embertársaié, biztos állása van a robotrendőr gyárban, ahol megbecsülik, és előléptetésre is számíthat. Van egy otthona, ahol gyönyörű felesége (Kate Beckinsale) várja haza minden este. De ő valahogy mégis elégedetlen, olyan érzése van, mintha ez az egész csak egy rossz álom lenne, úgy érzi, ennél sokkal, de sokkal többre hivatott. Ekkor még csak nem is sejti, hogy mindez mennyire igaz, vagy mégsem?
Kissé furcsa és merész ötletnek tartottam, hogy a nagysikerű 1990-es Svarci-filmből felújított változatot készítettek, főleg olyan főszereplővel, mint Colin Farrel, aki már látványra sem egy súlycsoport a nagyemberrel. De mivel az eredeti film már több mint 22 éves (még kimondani is szörnyű), ezért valóban megérett már egy újragondolásra. A vasárnapi RTL Klub műsorában több mint valószínű, hogy már vagy 2832-szer láthattátok az eredeti művet, szóval annyira nagyon nem hinném, hogy be kéne mutatnom bárkinek is, kivéve, ha a kedves olvasó éppen azon a bizonyos tojáshéjon üldögél ebben a pillanatban is. Bevallom kicsit féltem, hogy nem fog tetszeni a mozi, mert túlságosan hű lesz az eredetihez, de kellemesen kellett csalódnom, mert az új Emlékmás gyökeresen más történet, csupán az alapokban egyeznek meg. Különösen jópofának tartottam, hogy több ponton is tisztelgett az eredeti film előtt, ezekre most nem térnék ki, had legyen mindenkinek meglepetés.
A farreles Emlékmásról sok mindent lehet mondani, de, hogy unalmas, azt semmiképpen sem. Az első pillanattól fogva az utolsóig magas fordulatszámon pörög, rögtön belecsap a lecsóba, és addig csapkodja, míg az utolsó csepp is elfogy a tányérból. Egy kicsit Star Wars, egy kicsit Szárnyas Fejvadász, egy kicsit Mátrix, lop innen, egy lop onnan, nem sok eredeti van benne, főleg hogy feldolgozás ugye, de mindezt nagyon ügyesen teszi, és legfőképpen kellemes szórakozást nyújt a testnek, de legfőképpen a szemnek.
A szépséges Kate Beckinsale életében talán először tündököl gonosz szerepben, és be kell ismerni, meglepően jól áll neki, hiszen a film nagyjából 80%-ában azért drukkolunk majd, hogy végre kipurcanjon. Hiszen olyan érzésünk lesz, mintha fémből lenne, mintha ő lenne a legújabb terminátor modell (szó szerint), akit egyszerűen képtelenség elpusztítani, csak megy előre és rettegjen aki az útjába kerül. 
Colin Farrelt sose tartottam egy nagy színésznek, félig kisfiús, félig idegbeteg vadállat formája miatt azonban kétévente szívesen megnéz vele az ember egy mozit, még akkor is, ha egyik alakítása se volt valami emlékezetes. Ezúttal azonban vele kapcsolatban is kellemesen kellett csalódnom, mert mintha a hosszú évtizedek alatt képes lett volna elsajátítani némi arcmimikát. Ezzel a tempóval talán még Oscar-díjra is pályázhat olyan 50-100 év múlva. 
Jessica Biel sokak kedvence, számomra teljesen semleges akciófilm színésznőnek számít, nagyon szépen tud halványan csillogó fátyolos tekintettel nézni, és kifejezetten jól áll neki, hogy felszedett pár kilót. Tekintettel arra, hogy nemrég még vasággyal is csak 30 kilót nyomott, erre már nagyon szüksége volt. A szerepet rá ruházták, alakítása hiteles volt, mint mindig, a párbeszédek színvonaláról meg igazán nem ő tehetett.
Az Emlékmásról alkotott véleményem kissé felemás lett, hiszen a moziból kilépve teljesen fel voltam lelkesedve, hogy „hű de nagyon jót szórakoztam”. Szőrös szívű kritikusként azonban azt kell, hogy mondjam, semmivel sem volt jobb, mint egy manapság moziba kerülő több milliárdos befektetés. Legjobban a látványvilága tetszett, a haldokló Föld, ahogyan azt megálmodták a készítők. Ezzel viszont meg az volt a gondom, hogy mindezt Ridley Scott 30 évvel ezelőtt (Blade Runner) már képre vitte, Vangelis csodálatos zenéjével végigkísérve, Harrison Forddal a főszerepben. Szóval, ami a legjobban tetszett benne, az csak az emlékeim felmelegítésének volt köszönhető, nem pedig a készítőket dicsérő elismerésnek. Szóval jó volt, meg minden, de olyan nagyon extrára senki se számítson!
Rendezte: Len Wiseman
Forgatókönyv: Kurt Wimmer, Mark Bomback
Zene. Harry Gregson-Williams
Szereplők: Colin Farrell, Kate Beckinsale, Jessica Biel, Bryan Cranston, Bookeem Woodbine
Játékidő: 118perc
IMDB: 6.3
Metascore: 43/100
Saját vélemény: 7.0