Ted 2 filmkritika

Seth MacFarlane kisképernyőről nagyvászonra történő átigazolása egészen parádésra sikeredett 2012-ben. A siker persze valahol kódolva volt a Tedbe, hiszen a tapló plüssmackó és haverja, John kalandja amolyan régóta dédelgetett szerelemgyerek volt. Annak minden képkockáján érezni lehetett, hogy a Family Guy alkotója szívét-lelkét beletette a projektbe. A siker nem is maradt el, a politikailag és társadalmilag inkorrekt, popkulturális kikacsintások egész sorával színesített humor megtalálta célközönségét. Egyértelmű volt, hogy John és életre kelt gyermekkori alvótársa, a plüssmaci kalandja nem marad folytatás nélkül, már csak azért sem, mert az elképesztően pocsékra és fárasztóra sikeredett Hogyan rohanj a veszTEDbe után bőven volt mit javítani MacFarlane renoméján.

Nem sokkal az első rész történései után járunk. Amíg John (Mark Wahlberg) épp válik, addig Ted (Seth MacFarlane) éppen házasságot köt az első részben megismert kedvesével, Tammy Lynnel (Jessica Barth). Komolyabbra fordult kapcsolatuk azonban hamar zátonyra fut, a problémát pedig gyermekvállalással szeretné orvosolni a furcsa páros. Csakhogy a mackó nem tud gyermeket nemzeni, így marad az örökbefogadás. Itt jön be a képbe az állam, akik a zűrös duó kísérletei után leszögezik, Ted egy vagyontárgy, így nem hogy nem fogadhat örökbe, de igazából az élethez való joga is megkérdőjelezhető. John és Ted azonban nem hagyja annyiban a történteket és felbérelnek egy kezdő, de nagyon lelkes ügyvédbojtárt, Samanthát (Amanda Seyfried), aki vállalja a nem mindennapi ügyet.

A Ted első része kimondva kimondatlanul, de egy fűszagtól bűzlő, viszont baromi vicces felnőtté válás történetét mesélte el. John személyében a nézőnek volt egy kapaszkodója, egy biztos pontja ebben a fura, mesebeli sztoriban. Így sokkal könnyebben át lehetett vészelni (jó értelemben) a MacFarlane-féle elmebeteg gegektől, cameóktól, polkorrekt viccektől hemzsegő agymenést. Ezzel szemben a folytatásban Tedé a főszerep, ami már önmagában is egy fura helyzetet teremt, hiszen egy plüssmaci gondjaival meglehetősen nehéz vagy legalábbis nehezebb azonosulni, függetlenül attól, hogy a problémák mennyire aktuálisak vagy teljesen hétköznapiak.

A Ted 2-nek pedig pont az a legnagyobb problémája, hogy olykor túlságosan is komolyan veszi a filmbéli polgárjogi vonalat, így közben teljesen elsikkad vagy háttérbe szorul a film lényege, a humor. Pedig a páros ezúttal se kímél senkit. Az előző részben már megismert, szókimondó, tapló humor tér vissza, olykor már látott és ismert formában, olykor viszont teljesen újszerű, friss, aktuális témákat kifigurázva. Ha ez nem lenne elegendő, akkor most is kapunk ötletes és kevésbé ötletes cameókat (hello, Liam Neeson) és olyan eszement gegeket, amelyek tényleg csak MacFarlane képzeletéből tudnak kipattanni.

Az egész azonban sehogy se akar összeállni. Egyrészt azért, mert a cselekmény még az első résznél is lazább szerkezetű, a páros elborult roadtripje pedig nem más, mint szkeccsek egész sorozata. Ezekből a helyzetekből viszont nem mindig sikerült kihozni a maximumot. Vannak szálak, amelyek ismét nem vezetnek sehova, sokszor pedig a tolakodó módon, magának teret szorító drámai vonal veszi el a levegőt a potenciális humorforrásoktól. Így hiába jut majdnem minden percre legalább egy hangos nevetés kísérte poén, sokszor fogjuk úgy érezni, hogy egy hosszúra nyújtott Family Guy-epizódot nézünk.

Már csak azért is, mert az alkotók pofátlanul emeltek át konkrét jeleneteket, poénokat a sikeres sorozatból. Így nem csak MacFarlane, de én magam is ellentmondásba keveredem, hiszen fentebb az írtam, a folytatás nem a biztos utat követte, hanem olykor bátran, kínos témákat felvállalva poénkodik. Ez persze csak akkor okoz bosszúságot, ha ismered Peter Griffin történetét, ellenkező esetben viszont teli szájjal fogsz nevetni a humorbonbonok jelentős részén.

A fenti negatívumok ellenére azért akadnak kellemes meglepetések is a filmben. Ezek közül John és Ted kapcsolatát érdemes kiemelni. A villámtesók nem csak betépve képesek jókat ökörködni, de azokban a jelenetekben is érezhető a harmónia közöttük, ahol egyébként nem lenne erre szükség. Ebben szerencsére a Samanthát alakító Amanda Seyfried is partner, aki kellő lazasággal és természetességgel képes bármi hülyeségben részt venni, legyen szó füvezésről vagy valami szürreális jelenetről.

A Ted 2 hibái ellenére nem rossz film. Olykor nagyon szellemes, olykor viszont elképesztően primitív, közben pedig az indokoltnál többször is komolyan veszi magát. Másodjára közel sem hat az újdonság erejével a plüssmackó füves kalandja, de azért bőven volt ebben a történetben még egy patron, amit kár lett volna nem elsütni. Ha szeretted az első részt, akkor igazából a második se fog nagy csalódást okozni.

Gamekapocs értékelés: 5.5
Metascore: 48/100
Rotten Tomatoes: 46% 

Ted 2
Eredeti cím: Ted 2
Rendezte: Seth MacFarlane
Írta: Seth MacFarlane
Szereplők: Mark Wahlberg, Seth MacFarlane, Amanda Seyfried, Jessica Barth, Luis Salazar, Patrick Warburton, Anita Soto, Liam Neeso, nMorgan Freeman
Zene: Walter Murphy
Játékidő: 114  perc
Magyarországi premier: 2015. július 16.