Magyarországra érkezett a Gateway to Space nemzetközi űrkiállítás. A Millenáris Parkban a világűr felfedezésének minden fontos eszköze és szereplője képviselteti magát, interaktív szórakozás helyett mégis inkább maketteket és másolatokat lehet csak nézegetni. Azokból viszont nincs hiány. A március 15-ig Budapesten állomásozó vándorkiállítás hitelesen dolgozza fel és mutatja be a világűr meghódításának minden fontos lépését, kezdve a kezdeti álmodozóktól az Egyesült Államok és a Szovjetunió űrversenyén át egészen a modernkori küldetésekig.

A belépés után egy koromsötét folyosó vezet be minket a múzeum előterébe. Minden itt kezdődött. Meg lehet nézni Wernher Von Braun gyerekkori rakéta-kocsiját, amit a nyílt utcán próbált ki, és amiért aznap rendőrök vitték haza, kint van a Goddard-rakéta makettje, illetve megépítették Verne Gyula legendás regényéből a Columbiad ágyút is. Az „Utazás a Holdba” című történet főhőse ezzel tette meg útját, és ez adott ihletet a modern űrutazás minden fejlesztésének, így az Apollo programnak is. Bentebb lépve pedig már kezdődnek a hidegháborús idők. A 60-as évek űrversenye során a két nagyhatalom egymást túlszárnyalva gyűjtötte be a sikereket, a kiállításon megnézhető a Szputnyik kicsinyített másolata, és az Explorer-1 is, az első amerikai műhold, aminek a sikere után megalapították a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalt, vagyis a NASA-t.

A kiállítás ezek után újabb szkafanderekkel, rakéta- és űrkapszula másolatokkal folytatódik, megtekinthető a Space Shuttle pilótafülkéje, az Apollo-sorozat krónikája, a Szojuz és a MIR makettje, illetve a tíz Mariner űrszonda közül az egyik utánzata is. A program a Vénusz és a Merkúr mellett a Mars felfedezésében is hatalmas előrelépéseket hozott, nagy kár, hogy szinte minden másolat csupán. A kiállítás nem túl interaktív, a tárgyak sokszor tűnnek olcsó műanyag játékoknak, mintsem hiteles másolatoknak, és bár mindenhol információs táblák mesélnek a sikerekről és áttörésekről, mégsem érezhetjük úgy, hogy valaminek a részesei vagyunk. Nem könnyű eldönteni, hogy a kiállított cuccok közül mi másolat és mi eredeti, ez pedig rendkívül fontos lett volna. Ha megnézhetek, vagy megérinthetek valamit, amiről tudom, hogy járt kint a világűrben, igazi űrhajósok használták, igazi expedíciókon, az többet ér tíz, de akár ötven másolatnál is. Csak ebből a kiállítás sajnos nem bővelkedik.

Lehet viszont holdkőzetet simogatni, ami tényleg egy olyan dolog, amire életemben először, és valószínűleg utoljára volt lehetőségem, illetve imádtam még a kijárat mellett parkoló holdjárót is. A Lunar Rover járművek mindössze másfél év fejlesztés után születtek meg, mégis komolyabb problémák nélkül használták őket az űrhajósok a nagy sziklán való közlekedésre, a 70-es évek óta 3 darab még mindig a Holdon van, és talán még mind működnek. A kiállított darab persze nem járt soha idegen bolygón, hiszen az ilyeneket annyira nem hozzák vissza, de valószínűleg a NASA-nál rakták össze, igazi mérnökök tervezték, és még az is lehet, hogy űrhajósok pont ezen gyakoroltak a küldetés előtt.

A Gateway to Space kiállítást ajánlom mindenkinek, aki rajong az űrutazásért, és szeretné testközelből is megismerni az univerzum felfedezéséért felelős legfontosabb eszközöket. A kijárat előtt van belebújható szkafander, több űrszimulátor, meg egy giroszkópos kiképzőkapszula is kiállítva, de ezeken kívül nincsenek nagyon interaktív darabok a kiállításon. És ez utóbbi kettőért is plusz pénzt kell fizetni, 500 forintba kerülnek, amihez még hozzájön a belépő is. A tanulójegy hétfőn 2000, utána 2300, hétvégén pedig 2900 forintba kerül, míg a felnőtt ugyanilyen logika szerint 2600, 2900 és 3600 forint. Ha nincs pénzed elmenni a floridai Kennedy Űrközpontba, vagy megnézni a New York kikötőjében állomásozó Intrepid hadihajó Enterprise kiállítását, akkor a Gateway to Space tudja legjobban elhozni neked azt az érzést, amit csak az űrhajósok élhettek át. Nem az év múzeumi élménye, de nem is szabad róla lemaradni.