Valerian és Laureline képregénysorozata még 1967-ben indult hódító útjára, Pierre Christin író és Jean-Claude Mézières rajzoló párosának köszönhetően. A galaxis legkülönfélébb fajait egyesítő Alpha kormányügynökeinek feladata, hogy fenntartsák a rendet és a békét. A Valerian és az ezer bolygó városához az egyik,1975-ben megjelent Ambassador of the Shadows szám szolgált ihletforrásként, amiben hőseinknek egyetlen napjuk van, hogy kiderítsék, ki akarja elpusztítani Alphát, az ezer bolygó városát, ahol addig évszázadokon keresztül éltek békében egymással a különféle idegenek. A leginkább Európában ismert képregényfolyam egyébként a ma ismert sci-fi filmek alapvető kiindulási pontja. Nélküle jó eséllyel nem született volna meg a Star Wars vagy éppen Luc Besson húsz évvel ezelőtti klasszikus, karikaturisztikusan ábrázolt, magából kifordult filmje, Az ötödik elem, aminek szintén egy Valerian és Laureline-képregény volt az inspirációs forrása.

Luc Besson gyerekkorának meghatározó élménye volt, mikor először találkozott a két kormányügynök intergalaktikus kalandjaival. Elmondása szerint Mézières unszolására vágott bele a megfilmesítésbe, ami akkor kapott végső lökést, mikor megnézte az Avatart. Tudta, hogy a képregény elképesztően változatos és színes világának, a különböző idegen fajoknak a megvalósításához elképesztő mennyiségű számítógépes technikára, CGI-re lesz szüksége. Amikor azonban végignézte James Cameron moziját, fogta magát és kukázta az akkori forgatókönyvet. Hogy az mennyire sikerült jól, már sosem tudjuk meg, az viszont már biztos, hogy a végleges változat egy egyszerűsége és kiszámíthatósága ellenére feleslegesen túlgondolt, sokszor baromi középszerű, a második felére pedig teljesen sablonossá váló, közhelyeket puffogtató, mind a tudományt, mind a fikciót nélkülőző kisebb katyvasz lett.

Pedig a film első harmada bődületesen jól indul. Változatos, ötletes, akciódús, a néző pedig tátott szájjal sodródik az ügynökduóval. Így nemigen van lehetőségünk elidőzni azon, hogy az előzetesekkel beharangozott elképesztő látvány néha megbicsaklik. Ha viszont kiszúrod, akkor nehéz lesz elvonatkoztatni attól, hogy mégis mire tapsoltak el a készítők 180 millió dollárt. Sokszor ugyanis olyan érzésem volt, mintha egy videojáték átvezetőjét nézném, vagy pedig egy statikus díszlet előtt zajlanának az események. A másik probléma, hogy a Bessonra jellemző őrült, vad ötletek csak a film első felében érhetőek tetten. Amit utána kapunk, azok egyszerűen csak újabb és újabb, pár másodpercre magukat megmutató különböző lények, egzotikus helyszínek, szerepük viszont betöltetlen, egyszerűen nem tesznek hozzá semmit a filmélményhez, a cselekményhez.

Ennél is nagyobb probléma a színészválasztás, ami totálisan mellément. Valerian (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) párosát valahogy úgy tudnám elképzelni, mint egy hőskori, civakodó Han Solo és Leia, vagy a világot bármikor és bármitől megmentő hősszerelmes Korben Dallas és Leeloo duója. Ehhez képest Dane DeHaan és Cara Delevingne kettőse egész egyszerűen nem működik a vásznon. Semmilyen kémia nincs közöttük, így nem csak azt nem hiszed el a Valeriant alakító színésznek, hogy ő valami világmegmentő, tökös, belevaló kormányügynök, hanem azt sem, hogy csibészes rosszfiú, aki amolyan Han Solo és James Bond-keverékként bárhol és bármikor ágynak dönti a csajokat. Ehhez képest Cara Delevingne az, aki tőle váratlanul jól hozza a laza, vagány csajt, míg DeHaan inkább tűnik egy érthetetlenül öntelt, beképzelt, idegesítő pöcsnek.

Besson állítólag már rég papírra vetette a folytatások vázlatait, ami valószínűleg egészséges optimizmusra vall. Pedig lehet meg kellene várni a bevételi adatokat, mert egy olyan népszerű képregény, mint a John Carter is csúfosat búkott a kasszáknál, és nem igazán látni, hogy a Valerian és az ezer bolygó városában több lenne. Persze, nyári popcorn mozinak kólát szürcsölgetve elmegy, de ha egy ilyen gazdag, színes alapanyagból csak ennyit voltak képesek kihozni az alkotók, akkor ne csodálkozzunk, ha mindenki csak jól bejáratott folytatásokban hajlandó gondolkodni. Kár érte, mert szerettem volna szeretni ezt a filmet, drukkoltam is neki, hiszen mégiscsak európai rendezés, de itt nemcsak a történet, a látvány sem mindig talál be, miközben a főhős hihetetlenül irritáló, Az ötödik elemre jellemző könnyed humornak pedig nyoma sincs.

 Gamekapocs értékelés: 5.0

Valerian és az ezer bolygó városa
Eredeti cím: Valerian and the City of a Thousand Planets
Rendezte: Luc Besson
Írta: Luc Besson
Szereplők: Dane DeHaan, Cara Delevingne, Clive Owen, Ethan Hawke, John Goodman, Rutger Hauer, Rihanna
Játékidő: 129 perc
Magyarországi premier: 2017. július 20.