Alita: A harc angyala filmkritika

  • Írta: Shifty
  • 2019. február 18.
A 26. században járunk, 300 évvel a csak "Bukásnak" emlegetett nagy háború után. A Föld romokban, de amikor Dr. Dyson Ido Roncsváros romjai között rátalál Alitára, ismét felcsillan egy jobb élet reménye.

Yukito Kishiro többkötetes mangája, az Alita egészen hosszú utat járt be azóta, hogy James Cameron első pillantásra beleszeretett a harcoslány történetébe. A rendező még valamikor a 90-es években ismerkedett meg a Kishiro mangájából készült animációs filmmel, hogy aztán a rá jellemző módon a lehető legmélyebbre ássa magát a témában, megismerve annak minden egyes apró összetevőjét, kezdve a világtól, egészen a szereplőkig. Cameron elképesztő mennyiségű háttértudással felvértezve vágott aztán neki a filmváltozat forgatókönyvének, ami egészen terjedelmesre sikerült, de egyrészt egyéb elfoglaltságok, másrészt a technológiai akadályok miatt végül az elkészült jegyzetek a fiók mélyén végezték. Helyette később megkaptuk másik dédelgetett projektjét, az Avatart, de ahelyett, hogy visszatért volna a régóta vágyott Alita: A harc angyala filmváltozatának elkészítéséhez, inkább továbbszőtte a na'vik történetét, az 1995 óta dajkált projektjét pedig lepasszolta Robert Rodrigueznek.

A mexikói rendezőnek nem volt könnyű dolga, elképesztő mennyiségű hozott anyagból kellett legallyaznia a felesleget, és ennek bizony a történet és a karakterek is megitták a levét. A stúdió kérésére meghatározott kétórás játékidő ugyanis édeskevésnek bizonyult, ami érthető is, hiszen egy többkötetes mangasorozatról van szó, aminek cselekményét, főbb mozzanatait képtelenség 120 percben elmesélni. Rodriguez ugyan nem is tesz erre kísérletet, de helyette igyekezett az egyes epizódok főbb momentumait egybegyúrni, aminek a végeredménye az lett, hogy Alitán kívül mindenki egydimenziós, ide-oda csapongó karakter lett, a történet pedig semmi hátteret nem ad a látottak érdemi megértéséhez. Pedig a filmnek van egy jól követhető íve, aminek Alita fejlődéstörténete adja a gerincét, de aztán az utolsó harmadra egyszerűen elfogy a lendület, a játékidő végéhez közeledve pedig az alkotók kapkodva igyekeznek elvarrni a különböző szálakat, sajnos nem sok sikerrel.

A cselekmény valamikor a 26. században játszódik, közel 300 évvel a mindenki által csak "Bukásnak" nevezett nagy háború után. Ez volt az az idő, amikor a Mars és a Föld ádáz csatát vívott egymással, utóbbi pedig alaposan megsínylette a véres háborút. Bolygónk kietlen síksággá változott, a túlélők pedig két csoportra szakadva élik mindennapjaikat. A jómódúak az utolsó megmaradt, még élhető égi városban, Zalemben, mindenki más pedig a Roncsvárosban él napról napra. Az itt található hatalmas roncstelepen találja meg egy nap Dr. Dyson Ido (Christoph Waltz) a később Alitának (Rosa Salazar) elnevezett cyborg roncsait, aki aztán egy alapos helyrepofozás után, emlékeitől megfosztva próbálja meg újra felfedezni önmagát. Vágyai Zalembe hajtják, közben viszont kiderül, hogy nemcsak a jövőjével, de múltjával is érdemes lenne foglalkoznia.

Amíg a történet több helyen is hézagos és rohamléptékben robog előre, időt nem hagyva, hogy a karakterek kiteljesedhessenek, a cselekmény főbb pontjai összeálljanak, addig Alita karakterének kidolgozottsága elképesztően mesterire sikeredett. Érezhető, hogy a forgatókönyv is inkább a jellemfejlődés ívére, annak bemutatására lett kihegyezve, minden mást csak keretnek használnak, azért, hogy legyen is hol elhelyezni a kezdetben ártatlan, majd szépen lassan kiteljesedő harcos cyborgangyalt. Alita feltámasztását követően ugyanis egy tinédzser naivitásával és ártatlanságával csodálkozik rá az őt körülvevő világra, miközben útkeresése azért bőven ki van kövezve a tinédzserek lázadó, önfejű, "én mindent jobban tudok" hozzáállásával. Lobbanékony természete is bőven közreműködik abban, hogy megtalálja a szerelem, miközben nemcsak magát, de az élet apró örömeit is felfedezi. Az így szerzett tapasztalatok a játékidő előrehaladtával folyamatosan erősebbé, szívósabbá teszik, jellemének kiteljesedése pedig képességeinek újbóli felfedezésével karöltve végül gyönyörűen megkoreografált akciókban ölt testet.

Ugyanez nem mondható el az Alita: A harc angyala szereplőiről. Hiába hozza jól Jennifer Connelly és Mahershala Ali a rájuk kitűzött szerepet, a hézagos cselekmény és az olykor elképesztően ostoba, üres párbeszédek nem segítenek abban, hogy jobban megismerjük az általuk alakított karaktereket, miközben motivációjuk teljesen egydimenziós. Végül a film utolsó harmada pecsételi meg Alita sorsát, a kapkodás teljesen rányomja a bélyegét az addig egyébként a hiányosságai ellenére összeszedett történetre, annak végkicsengésére.

Kár, hogy Rodriguezék még ezt a fanyar szájízt is képesek voltak aztán még tovább rontani. A film ugyanis nem más mint egy felvezetés egy lehetséges folytatáshoz, ilyen direkt húzást pedig nem egész estés mozifilmektől, hanem sorozatoktól szokott meg az ember. Az Alita azonban úgy tűnik, elhasal a kasszáknál, mert hiába látványos és mestermunka a CGI, hiába izgalmas hősnő a címszereplő és összességében hiába szórakoztató, amit a kétórás játékidő alatt kapunk, a lezárás nélküli történet, a semmitmondó párbeszédek, a kapkodó cselekmény nem teszi lehetővé, hogy a néző igazán "bevonódjon", így a teremből kijövet már nem is igazán fog emlékezni mindarra, amit látott.

Ha innen nézzük, akkor összességében teljesíti feladatát a film, mert az Alita látványfilmnek piszkosul szórakoztató, de az ember azért az erőteljes alapanyag, meg úgy alapvetően a cyberpunk, sci-fi körítés miatt sokkal többet várna. Egyszóval az Alita pont olyan élmény, mint a Páncélba zárt szellem. Popcorn mellé tökéletes, de ha igazi mondandót, mélyenszántó gondolatokat remélsz tőle, esetleg a klasszikus alapanyag tökéletes átemelését, akkor csalódni fogsz.

Gamekapocs értékelés: 6.5

Alita: A harc angyala
Eredeti cím: Alita: Battle Angel
Rendezte: Robert Rodriguez
Írta: Robert Rodriguez, James Cameron, Laeta Kalogridis
Szereplők: Rosa Salazar, Christoph Waltz, Jennifer Connelly, Mahershala Ali, Eiza González, Michelle Rodriguez, Jeff Fahey, Ed Skrein, Casper Van Dien, Jackie Earle Haley
Játékidő: 122 perc
Magyarországi premier: 2019. február 14.

48.
Nyarlako
#46: Vagy ha valakinek felkelti a figyelmét a film esetleg ránéz a mangára ahol ott a komplett sztori.
47.
Aang
#46: De nehogy már, hogy egy film folytatásának a megléte, vagy nem léte, határozza meg, egy film minőségét. Csak azért, mert nincs kerek egész lezárása. Butaság emiatt, ennyire lepontozni egy művet.
46.
Elijah Baley
#45: Ezek csak akkor jó példák ha az Alita is megkapja a maga folytatását amivel rendes lezárást kap a film.
Addig beáll a Last airebender és egyéb hasonló szinvonalú cliffhangeres film mellé amik sosem kapnak folytatást.
45.
Aang
#43: Erről nem is beszélve!

https://youtu.be/96DEWl3Vg70

Fekete párduc többet ér:)
44.
Aang
#43: Igazad van. Ezért is, ez a világ, egyik legrosszabb filmje.

https://youtu.be/6GA5AtPl5EY

A fekete párduc sokkal jobb
43.
maktub
#41: Ha a Fekete Párducnak van vége akkor máris többet ér.
42.
Aang
Már meg is rendeltem blu-ray-en.
41.
Ultimate
Ez a film sokkal többet ér mint az egekbe magasztal Fekete Párduc, minden téren...
40.
xICEMANx
#30: Egyet értek teljesen, ez startból egy trehány "teszt"... fogalmam sincs mit nézhetett a moziban, vagy csak a telefonját bámulhatta közbe nem tudom...
A film fantasztikus volt, főleg Alita karaktere, teljesen magával ragadott. Jelen esetben magasról tettem a látványra... több volt annál mint egy látvány film 100x...
39.
NemecsekErno
#38: Elég jó volt, a szerelmi rész sem lett nyálas.
Kár, hogy nem lett lezárva a történet, illetve egy csomó kérdés megválaszolatlan maradt, de remélhetőleg a folytatásban benne lesz minden.

Annyira nem lesz kultfilm belőle, hogy túl sok részre megérje széthúzni a történetet.
Nekem 8 a 10-ből (megelőlegezve, hogy az érdeklődés fenntartása miatt maradt ki belőle egy csomó dolog)
38.
Heldengeist
#37: Persze, hogy a Proxy könnyen nézhető. Ez volt vele a cél. 100% rule of cool, miközben alapvetően nem szól semmiről.
37.
Nyarlako
#36: Nekem a Blame hangulata jött át a legjobban, de kinek mi. A Lain meg annyira nem tetszett, a Texnolyze meg a nélvezhetetlen kategória volt.
De az ízlés ugye szubjektív.
36.
Heldengeist
#35: Az Ergo Proxyt pont nem érdemes nagyon erőltetni. Nem igazán értem, hogy lett annyira népszerű, talán pont jókor jött ahhoz, hogy a Lain és Texhnolyze után kiéhezett nézők kapjanak valami hunyorítva hasonlót, de kb. hunyorítva is kell végig nézni.

Nihei munkásságának a csúcs pedig szerintem inkább a Biomega. Bár a Blame! sem rossz, ez kétségtelen, de az sokkal inkább atmoszferikus, míg amaz cselekményes.
35.
Nyarlako
#26: Ha már cyberpunk az Ergo proxy-t láttad? A Blame! manga is zseniális.
33.
PPtrl
nekem nagyon tetszik, Rosa Salazar az egyik kedvencem:)
32.
Max3000
#27: Nem szorul védelemre a forumtárs,de azt ne mond már,hogy 10 éve tag vagy és most elsőnek olvasod egy viszonylag gyakran kommentelő tag írását.
31.
delphijos
#27: Csak annyi a mentség hogy telefonról írtam, van amit a hülye autocorrekt javított ( rosszul) volt amit elgépeltem. Na bumm.
30.
Giggsy
Gratulálok kisfiam, egyes, leülhetsz. Még hogy az Alita Ghost in the Shell szintű film... Sikerült úgy beülnöd a moziba, hogy ezt a filmet utálni fogod, és erős, kitartó munkával sikerült is. Konkrétan süt a soraidból, hogy a cikk nagyrészét már a film előtt megírtad, aztán beszúrtál pár dolgot, hogy úgy tűnjön, valóban a mozi után fogalmaztad meg a véleményed.
Az egyetlen valós kritika, ami érheti a filmet, hogy sok volt a cselekmény a játékidőhöz képest, és még plusz egy óra játékidő is elfért volna. De ettől függetlenül sem lett összecsapott, vagy kidolgozotlan, csak kicsit felületesebb néhol, mint lehetne.

Az külön tetszik, hogy négy nappal a bemutató után, mikor talán még hivatalos info sem volt a bevételekről, már azon örömködtél, hogy elhasalt a pénztáraknál. Hát, sajnálom, hogy ki kell ábrándítanom téged, 2 hét alatt hozott 270 milliót, nagyjából ennek egyharmada kell még, és anyagilag is sikeresnek számít majd, és a 270 millióban japán bevételek nincsenek benne.
29.
NemecsekErno
#9: Mert a film készitője az anime alapokból indult ki és ott is óriási szemeik vanna a szereplőknek.
Csak neki nem jött át, hogy ami rajzolva jól néz ki, az filmben, realisztikus megjelenésben lehet, hogy hülyén.

És ezért csak bent marad a bár hülyén kinéző, de rettenthetetlen Alita.
28.
NemecsekErno
"a igazi mondandót, mélyenszántó gondolatokat remélsz tőle"

Igen! Én pontosan igazi mondandót, mélyenszántó gondolatokat remélek tőle, és ha nem kapom meg az igazi mondandót, mélyenszántó gondolatokat ettől a sci-fi/cyberpunk filmtől, akkor 1 pont!

1 mert legalább volt fűtés a moziban.
27.
Ecneb
#22: Maximálisan egyetértek veled, nekem nagyon tetszett a film, viszont a helyesírásod az valami vicc :D
26.
DWarriorg
Egy cyberpunk típusú film elkészítése eleve rizikó. Olyan dolog, mint amiért szeretem az animéket. Mert van amit egyszerűen élőszereplő filmben, sorozatban nem voltak eddig képesek úgy átadni. Szerintem a Ghost in the shell sem lett egy mesetermű, de az hogy egyre többet próbálunk kihozni ebből a kategóriából és hogy még így is az Alita számomra egy olyan film lett, amit hajlandó lennék még egyszer megnézni. Az nálam nagy szó.Tehettek volna bele kötelező mondanivalókat (a rabszolgaság és az állatkínzás rossz....értem??), de hálisten nem így lett. Ez egy brutális világ, ahol nincsenek hősök, mindenki csak magával törődik, a halált már nem tekintik olyan fenyegetésnek, mert míg az agy megvan, addig mindent lehet robot alkatrésszel pótolni. Alita karaktere és fejlődése egyszerűen szuper. Jobban érdekel a sorsa és az érzései, mint a legtöbb élőkarakteréé filmekben. Azért mert egy érdekes, szerethető karakter. Aki egy badass csaj, és nem az "autodidakta kiképeztem magam és mindenkit elverek", hanem mert van mögötte nem kevés tapasztalat. Várom a következő részt.
8/10
25.
Max3000
#22: Egyetértek.Az utóbbi pár évben annyira de annyira elment a kritikusi oldal a "majd én aztán jólmegaszondom" stílus felé,hogy az förtelem.Nem tudják,vagy nem is akarják helyén kezelni a filmek szándékát.A kisebb oldalak meg mennek birka módjára a nagyobb kritikusi oldalak mellett.

Személy szerint én már azt is nyilvánosan kivégezném,aki a "súlytalan" jelzőt használja.Ha jogosan is,akkor is ez a "nem tudom megmagyarázni csak írok valamit" kisegítő jelző.
24.
Heldengeist
#23: Én úgy hallottam, hogy a vártnál jobban teljesített.
23.
Xenomorf
Kár, hogy elhasalt a kasszáknál, már rég vártam egy ilyen filmet és örültem, hogy lesz kilátásban folytatás is, de mint tudjuk ha nyereséges akkor lesz folytatás ha nem akkor ennyi volt, nem egy filmnél láttunk már ilyet. Ki akartam kapcsolni és ahhoz jó volt a film, bár volt benne pár túl bugyuta vagy klisés jelenet, de azoktól elvonatkoztatva kimondottan tetszett és magával is tudott ragadni. Az Alien és Predator filmekkel voltam úgy, hogy volt elvárásom (a rendezők neve miatt) és közel se az lett egyik film se, mint amire számítottam.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...