Hardverfronton kevés, játékos újdonságból viszont annál több volt a 2002-es E3-on. Folytatjuk sorozatunkat, amelyben napról-napra vesszük végig az expón történteket.
A 2002-es kiállítás legszenzációsabb bejelentését az Activisionnek köszönhettük: John Carmack és az id Software náluk mutatta be a Doom harmadik részét. Akkor még nem sokat tudtunk a folytatásról, látnivalóból pedig még kevesebb volt, viszont az első képek alapján már biztosra mertük mondani, hogy a Doom 3 méteres ugrás lesz a PC-s piacnak grafikai színvonalban. A kiadó másik kifejezetten érdekes címe a Tenchu: Wrath of Heaven volt: bár az sejtettük, hogy az első PlayStation 2-es rész fejlesztésén nem spórolnak majd a srácok, az aggályosnak tűnt, hogy a játékot nem az Acquire, hanem a From Software fejlesztette.
A Capcom két Resident Evil-t is hozott magával, így a GameCube-exkluzív Resident Evil Zero-t, amely a sorozat előzményeit dolgozta fel, és a később Resident Evil Outbreak néven bemutatkozott Resident Evil Online-t: nehéz volt elképzelni, de a túlélő horror multiplayer módot is tartalmazott - igaz, ezt az európai verzióból kivették. A kiadó egyébként két másik sikercímét is folytatta: a Devil May Cry és az Onimusha folytatásai is itt mutatkoztak be. Az Eidos addigra keményen felfuttatta a Tomb Raidert, 2002-ben már a sorozat ötödik részét mutatta be, immáron az újgenerációs konzolokra: a The Angel of Darkness a széria megreformálására volt hivatott, ennek megfelelően jóval darkosabb volt, mint a korábbi részek, de így utólag a legrosszabb Tomb Raiderként szoktuk emlegetni. Az Eidos itt mutatta be a Hitman folytatását: a bérgyilkosos lopakodós játék első része nem igazán győzte meg a külföldi sajtót, de a második rész hihetetlen népszerűségre tett szert. A brit kiadó egyébként itt jelentette a Fresh Games nevű csapatát is: az új részleg feladata a Japánból érkező rétegjátékok lokalizálása volt, az első munkájuk a Legaia 2: Duel Saga néven ismert.
A Capcomhoz hasonlóan a Konami is számos sztársorozattal büszkélkedhetett akkorra, nem is győzték a folytatások leleplezését energiával. 2002-ben már készült a Silent Hill 3 és a Suikoden harmadik része, és kapott egy új epizódot a Zone of the Enders is. A Metal Gear Solid 2 sikerét megpróbálták minél inkább meglovagolni, az akkori E3-on a kibővített változatot, a Substance-et mutatták be, de nem csak PlayStation 2-re, hanem Xboxra és PC-re is. Sokan mondogatták akkoriban, hogy a játék - bár a Sony gépére már régen megjelent - az Xbox sikerhozója lehet. A LucasArts elsősorban a két Star Wars-címét mutogatta, így a Bioware-féle Knights of the Old Republicot és a Sony-féle Galaxiest, de hozott két másik címet is: az RTX Red Rock egy Metroid-szerű akciójáték volt, míg a Full Throttle új része csak egyszerűen remény azok számára, akik abban bíztak, hogy a LucasArts újra kalandjátékok fejlesztésébe kezd. Ezt a projektet később lelőtték.
A Microsoft belülről finanszírozott projektjei elsősorban Xboxra készültek: ott leplezték le a MechAssault és az Unreal Championshipet, azaz két, PC-n már ismert sorozat új részét, de akkor mutatkoztak be a Whacked és a Kung Fu Chaos nevű platformerek is. A Namco folytatta kedvenc aranytojó tyúkjának megkopasztását, bemutatták a Tekken negyedik részét, illetve bejelentették a Xenogears szellemi örökösének tekinthető Xenosagát is. A Nintendo a korábbi évek után egyszerre zúdította az érdeklődők nyakába az összes népszerű hősének új játékát: ott volt a Super Mario Sunshine, a The Legend of Zelda: The Wind Waker és a Metroid Prime is, amelyek amellett, hogy mind GameCube-ra készültek el, ráadásul még egészen más irányba is elvitték ezeket a sorozatokat, ami igazán érdekesnek tűnt akkoriban.
A Sega Xboxra készítette el a Toe Jam and Earl III: All Funked Upot, bemutatták a Panzer Dragoon Ortát, és bejelentették a harmadik Crazy Taxit - a népszerű sorozattal utoljára Dreamcaston találkoztunk. A Sony egyik legérdekesebb újdonsága az EyeToy volt, amelyet ma egyébként sokan emlegetnek a Natal szellemi elődjeként: a kamera felismerte a játékost, aki így mindenféle ügyességi játékban vehetett részt. A kiadó emellett itt mutatta be a SOCOM-sorozat első részét, innen indult a Ratchet & Clank, itt jelentették be a Sly Coopert és a Master of Krit, de minden bizonnyal mégis az európai fejlesztésű The Getaway tetszhetett legjobban a játékosoknak.
A Squaresoft folytatta a Final Fantasy-t, a Final Fantasy XI azonban már MMORPG volt: az ötlet tulajdonképpen nem meglepő, évekkel korábban már láttuk a Phantasy Star Online példáját, amely szintén egyjátékos szerepjátékként indult anno, de online címként végezte. A srácok ekkor már majdnem készen voltak a Kingdom Hearts-cal, míg a még mindig független Enix a Star Ocean harmadik részét csiszolgatta akkor. A Tecmo 2002-ben jelentette be az Xbox-exkluzív, brutálisan nehéz Ninja Gaident, illetve itt leplezte le a Dead or Alive dúskeblű hölgyeit felvonultató röplabdás játékot, a DOA Xtreme Volleyballt is.
Ekkor már a Ubi Soft is megerősödött, három játékukról mindenképpen illik megemlékezni: az egyik a Rayman harmadik része volt, az utolsó igazi Rayman-játék a kiadó vérnyulas agymenése előtt, a második a képregényekre emlékeztető FPS, a XIII, míg a legdurvább cím kétségtelenül a Splinter Cell volt. A Metal Gear Solid sikere után egyáltalán nem volt meglepő, hogy a játékosok úgy várták ezt a címet is, mint a Messiást. Az Electronic Arts 2002-ben mutatta be a Battlefield 1942-t, a Codemasters pedig itt leplezte le a Colin McRae's Rally harmadik részét.
2003-ban pedig a Doom 3 kapott egy-két kihívót is, a mi legnagyobb örömünkre.
A 2002-es kiállítás legszenzációsabb bejelentését az Activisionnek köszönhettük: John Carmack és az id Software náluk mutatta be a Doom harmadik részét. Akkor még nem sokat tudtunk a folytatásról, látnivalóból pedig még kevesebb volt, viszont az első képek alapján már biztosra mertük mondani, hogy a Doom 3 méteres ugrás lesz a PC-s piacnak grafikai színvonalban. A kiadó másik kifejezetten érdekes címe a Tenchu: Wrath of Heaven volt: bár az sejtettük, hogy az első PlayStation 2-es rész fejlesztésén nem spórolnak majd a srácok, az aggályosnak tűnt, hogy a játékot nem az Acquire, hanem a From Software fejlesztette.
A Capcom két Resident Evil-t is hozott magával, így a GameCube-exkluzív Resident Evil Zero-t, amely a sorozat előzményeit dolgozta fel, és a később Resident Evil Outbreak néven bemutatkozott Resident Evil Online-t: nehéz volt elképzelni, de a túlélő horror multiplayer módot is tartalmazott - igaz, ezt az európai verzióból kivették. A kiadó egyébként két másik sikercímét is folytatta: a Devil May Cry és az Onimusha folytatásai is itt mutatkoztak be. Az Eidos addigra keményen felfuttatta a Tomb Raidert, 2002-ben már a sorozat ötödik részét mutatta be, immáron az újgenerációs konzolokra: a The Angel of Darkness a széria megreformálására volt hivatott, ennek megfelelően jóval darkosabb volt, mint a korábbi részek, de így utólag a legrosszabb Tomb Raiderként szoktuk emlegetni. Az Eidos itt mutatta be a Hitman folytatását: a bérgyilkosos lopakodós játék első része nem igazán győzte meg a külföldi sajtót, de a második rész hihetetlen népszerűségre tett szert. A brit kiadó egyébként itt jelentette a Fresh Games nevű csapatát is: az új részleg feladata a Japánból érkező rétegjátékok lokalizálása volt, az első munkájuk a Legaia 2: Duel Saga néven ismert.
A Capcomhoz hasonlóan a Konami is számos sztársorozattal büszkélkedhetett akkorra, nem is győzték a folytatások leleplezését energiával. 2002-ben már készült a Silent Hill 3 és a Suikoden harmadik része, és kapott egy új epizódot a Zone of the Enders is. A Metal Gear Solid 2 sikerét megpróbálták minél inkább meglovagolni, az akkori E3-on a kibővített változatot, a Substance-et mutatták be, de nem csak PlayStation 2-re, hanem Xboxra és PC-re is. Sokan mondogatták akkoriban, hogy a játék - bár a Sony gépére már régen megjelent - az Xbox sikerhozója lehet. A LucasArts elsősorban a két Star Wars-címét mutogatta, így a Bioware-féle Knights of the Old Republicot és a Sony-féle Galaxiest, de hozott két másik címet is: az RTX Red Rock egy Metroid-szerű akciójáték volt, míg a Full Throttle új része csak egyszerűen remény azok számára, akik abban bíztak, hogy a LucasArts újra kalandjátékok fejlesztésébe kezd. Ezt a projektet később lelőtték.
A Microsoft belülről finanszírozott projektjei elsősorban Xboxra készültek: ott leplezték le a MechAssault és az Unreal Championshipet, azaz két, PC-n már ismert sorozat új részét, de akkor mutatkoztak be a Whacked és a Kung Fu Chaos nevű platformerek is. A Namco folytatta kedvenc aranytojó tyúkjának megkopasztását, bemutatták a Tekken negyedik részét, illetve bejelentették a Xenogears szellemi örökösének tekinthető Xenosagát is. A Nintendo a korábbi évek után egyszerre zúdította az érdeklődők nyakába az összes népszerű hősének új játékát: ott volt a Super Mario Sunshine, a The Legend of Zelda: The Wind Waker és a Metroid Prime is, amelyek amellett, hogy mind GameCube-ra készültek el, ráadásul még egészen más irányba is elvitték ezeket a sorozatokat, ami igazán érdekesnek tűnt akkoriban.
A Sega Xboxra készítette el a Toe Jam and Earl III: All Funked Upot, bemutatták a Panzer Dragoon Ortát, és bejelentették a harmadik Crazy Taxit - a népszerű sorozattal utoljára Dreamcaston találkoztunk. A Sony egyik legérdekesebb újdonsága az EyeToy volt, amelyet ma egyébként sokan emlegetnek a Natal szellemi elődjeként: a kamera felismerte a játékost, aki így mindenféle ügyességi játékban vehetett részt. A kiadó emellett itt mutatta be a SOCOM-sorozat első részét, innen indult a Ratchet & Clank, itt jelentették be a Sly Coopert és a Master of Krit, de minden bizonnyal mégis az európai fejlesztésű The Getaway tetszhetett legjobban a játékosoknak.
A Squaresoft folytatta a Final Fantasy-t, a Final Fantasy XI azonban már MMORPG volt: az ötlet tulajdonképpen nem meglepő, évekkel korábban már láttuk a Phantasy Star Online példáját, amely szintén egyjátékos szerepjátékként indult anno, de online címként végezte. A srácok ekkor már majdnem készen voltak a Kingdom Hearts-cal, míg a még mindig független Enix a Star Ocean harmadik részét csiszolgatta akkor. A Tecmo 2002-ben jelentette be az Xbox-exkluzív, brutálisan nehéz Ninja Gaident, illetve itt leplezte le a Dead or Alive dúskeblű hölgyeit felvonultató röplabdás játékot, a DOA Xtreme Volleyballt is.
Ekkor már a Ubi Soft is megerősödött, három játékukról mindenképpen illik megemlékezni: az egyik a Rayman harmadik része volt, az utolsó igazi Rayman-játék a kiadó vérnyulas agymenése előtt, a második a képregényekre emlékeztető FPS, a XIII, míg a legdurvább cím kétségtelenül a Splinter Cell volt. A Metal Gear Solid sikere után egyáltalán nem volt meglepő, hogy a játékosok úgy várták ezt a címet is, mint a Messiást. Az Electronic Arts 2002-ben mutatta be a Battlefield 1942-t, a Codemasters pedig itt leplezte le a Colin McRae's Rally harmadik részét.
2003-ban pedig a Doom 3 kapott egy-két kihívót is, a mi legnagyobb örömünkre.