Néha azonban elég nehéz megérteni, miről is szól egy ilyen szöveg, hiszen tele lehet az írás jogi szakkifejezésekkel. Segítségképpen mi most rávilágítunk néhány fogalomra, hogy minden krimikedvelő bele tudjon feledkezni a könyvolvasásba gond nélkül!
Lopás, rablás vagy kifosztás?
Azt hihetnénk, a fenti kifejezések azonosak, de a törvény különbséget tesz köztük. Mindegyik vagyon elleni bűncselekménynek számít, és a Büntető Törvénykönyv foglalkozik velük. Különösen érdekes lehet a kifosztás fogalma – lásd: kifosztás btk. 366 –, amely akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést is magával hozhat, ha azt csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.
A legenyhébb mindhárom közül a lopás – hiszen itt nem történik erőszakosság. A törvény így fogalmaz: “Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”
A rablás a legsúlyosabb dolog, mert ott azért bántja valaki a másikat, hogy az értékeit elvegye. Ez által különböztethető meg a kifosztástól: ott lerészegítésről, bódult állapot előidézéséről, majd pedig értékeltulajdonításról van szó.
A jogi szövegek persze sokkal precízebben fogalmaznak – nem véletlen, hogy a krimiírók maguk is rendszeresen olvassák a törvényeket, rendeleteket.

Példák a hétköznapokból
Hogy jobban megvilágítsuk a fenti három esetet, vegyünk egy példát! Ha valaki titokban elveszi a másik ember pénztárcáját – például a tömött buszon kilopja a zsebéből, majd leszáll –, az lopást követ el. Itt erőszak (pl. verekedés) nem történik.
Ha valaki megver egy embert a diszkóban azért, hogy elvegye tőle a márkás karóráját, az rablás: azért helyezte öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba az illetőt, hogy a vagyontárgyát eltulajdonítsa. Itt már erőszakosságról is szó van.
Ha pedig valaki meglát egy részegen fekvő embert a pályaudvaron, odamegy hozzá, és kiveszi a zsebéből az értékeit, az a kifosztás. Kifosztás az is, ha valaki idős, mozgásában korlátozott embertől lop.
A vádlott fogalma
Sokan nem tudják azt sem, ki a vádlott, mit jelent ez a fogalom. Van ugyanis itt is különbség a kifejezések között, és egy tárgyalásnál nem mindegy, melyiket használjuk!
A vádlott az, aki ellen vádat emeltek egy büntetőeljárás során – de mindaddig, amíg ez nem történik meg, gyanúsítottnak kell neveznünk. Ha később bebizonyosodik az, hogy tényleg ő volt az elkövető, és megbüntetik, akkor már elítéltnek nevezik.
Van még egy fogalom ezzel kapcsolatosan, amit érdemes megismerni: a terhelt. A terhelt az a személy, akivel szemben büntetőeljárás folyik: ő az, aki kezdetben gyanúsított, majd ha kiderül, hogy bűnös, vádlott, végül elítélt lesz.
Aki krimiolvasást tervez a nyaralása alkalmával, annak érdemes tisztában lennie a fenti kifejezésekkel. Akit pedig bővebben is érdekel a téma, az keresse fel Dr. Janklovics Ádám oldalát, ahol hasznos blogcikkeket talál.