Dead Space iPhone teszt

Korábban már leesett az állunk az Infinity Blade láttán és rádöbbentünk arra, hogy bizony szeretett telefonunk sokkal többre képes, mint amire első körben számíthattunk. Elkezdtünk hinni azoknak a híreknek, amik arról szóltak, hogy a handheld piacnak immáron vége, az Apple lesz az egyeduralkodó. Aztán megláttuk a híreket a Sony új csodamasinájáról, az NGP-ről, és pillanatok alatt minden megváltozott, helyre állt a rend és az univerzum kiegyenlítette önmagát. De ez a cikk nem erről szól, hanem arról hogy a Dead Space franchise immáron iPhone-on is tiszteletét teszi, ebben az izzó, őrületes horror-élményekkel vegyített télben.
 

Főszereplőnk Vandal, aki Isaachez hasonlóan az igencsak ritka technikus/mérnök/szuperhős kasztba tartozik, és érdekes módon ő már olyan kőkemény orgánummal van ellátva, hogy először azt hittem valami robot. Éppen szokásos napi rutinját végzi a Sprawl űrbázison, ami leginkább a kinézis és sztázis modul felvételéből illetve a plazmavágó használatának megtanulásából áll, amikor elszabadul a pokol. Emberünk egész életét a templomnak szentelte, mélyen hívő ember, mégis valahogy megcsaltnak és átvertnek érzi magát azok után, amiken keresztül kell mennie. Mi, akik ismerjük a történetet, ezen bizony nem csodálkozunk. Tény, ami tény, ritka kellemes érzés egy rövidke és pici, mégis egy kerek egész tortaszelettel bővíteni szeretett játékunk háttértörténetét.
 

Joggal tehetné fel a kérdést minden kedves aggódó olvasó, hogy mégis hogy megy ez a stílus érintőképernyővel? Eme kételyeket sajnos nem tudom teljes mértékig eloszlatni, mivel a játék irányítása vegyes érzéseket keltett bennem. Bevezettek pár olyan remek opciót, mint mondjuk a közelharc hevében könnyen alkalmazható irányok szerinti képernyő-simogatást, ami egy teljesen új eszközzel, a plazmafűrésszel hivatott a képbe kerülni. Vagy éppenséggel ritka kellemes dolog tud lenni csupán egy ujjmozdulattal kinyitni egy ajtót, vagy felvenni a földön heverő dolgokat. De valahogy mégis frusztráló, amikor a felénk rohanó ellenfelet nem tudom normálisan becélozni, mert a képernyő egyharmadát főszereplőnk foglalja el, míg a másik harmadrészét az ujjamtól nem látom. Egy ilyen intenzív és akciódús játékban - főleg ilyen kicsi képernyőn - azért erőteljesen hiányoznak azok a bizonyos analóg karok. 
 

Gondolom sejtitek, hogy a Visceral Games a Blizzardhoz hasonlóan nem képes félmunkát kiadni a keze közül. Ez jellemző erre a párszáz megás produktumra is. Gyönyörű grafika és még annál is hatásosabb hangok jellemzik. Nem véletlen, hogy kezdéskor megkérnek minket, hogy ha lehet, alkalmazzunk valami fülhallgatóféleséget, mielőtt nekivágnánk a szeletelésnek, mert csak ekkor fogjuk igazán átérezni, ami ránk vár.
 

Félelemkeltésben és ijesztgetésben elsőosztályú munkát végeztek a srácok, hangulatban leginkább a Dead Space első részének kellemesen hidegrázós élményei fognak az eszünkbe jutni, szóval akinek esetlegesen elege volt a második rész adrenalint pumpáló, őrületes akcióbombájából, az igencsak elégedett lesz ezzel a játékkal. Egyik folyosó jön a másik után, minden helyszín félelmetesen hasonlít egymásra, közben velőtrázó hangok szólnak mindenhonnan, sose tudhatjuk, mikor jön a következő szörnyhullám. Kiszolgáltatottság terén is erőteljesen az első rész idéződik fel bennünk, amikor sosincsen elég lőszer és kénytelenek vagyunk az összes fegyvert használni, ami a birtokunkban van.
 

Karakter-tuningolás és fejlesztés terén se érhet minket csalódás, hiszen a leghatékonyabb fegyverek többségével itt is találkozni fogunk. Lesz bolt, lesznek power node-ok, akárcsak tuningolás és tápolás ezerrel. A gazdagabb, esetlegesen hozzám hasonló őrületes fanatikusoknak még arra is lehetősége lesz, hogy szép kerek dodókért extra dolgokat vegyenek, olyanokat, mint az egyszer megvásárolható 10-es, 20-as power node csomag vagy a pénzbevételt nővelő pakk, aminek köszönhetően könnyebben tudunk majd nagyobb védelmet nyújtó ruhákat vásárolni. 
 

Tudom, ez így elsőre nagyon jónak tűnik és fanatikus Dead Space rajongóként igencsak magas a tűrési határom, de sajnos nem tudok elmenni olyan bugok mellett, amik keményen lerontják a cím élvezhetőségi értékét. Az egyik ilyen gond, hogy kemény 5 dodóért megvettem a 20-as power node csomagot, de valahogy nem kaptam érte semmit, és miután mérgemben daccból megvettem a 10-est is, akkor az már boldogan megjelent az inventorymban, persze a 20-as nélkül. Ez egy eléggé kellemetlen dolog, mert kidobtam öt dollárt az ablakon, mikor az egész játék hét volt. Ami ugyancsak nagyon zavaró tud lenni, az a kamerakezelés: még élénken él bennünk az élmény, hogy milyen sok helyet is foglalt el a képernyőből Isaac az első részben. Ezen most sem fogunk fent akadni, de hogy a harcokat javarészét vakon folytatjuk, mert Vandalnek a hátán kívül mást nem látunk, az már felér egy „csukott szemmel tolom a játékot, mert hardcore gémer vagyok” élménnyel, és még sorolhatnám az ilyen és ehhez hasonló kellemetlenségeket.
 

Mindent egybevetve azért nyugodtan kijelenthetem, hogy a Dead Space iPhone-os változata egy nagyon kellemes és jó játéknak számít a mai mobiltelefonos piacon. Gyönyörű grafikája, viszonylag könnyen elsajátítható irányítása és a közepesen hosszú kampánya - egy teljesen új történettel - sokat hozzátesz ahhoz, hogy érdemes legyen megvenni. De ha rám hallgattok, akkor nem figyeltek a fejetekben lévő kisördögre, és nem vesztek meg semmi extra szolgáltatást, amit a bolt kínál, mert könnyen lehet, hogy rá fogtok fázni. Kifejezetten kellemes élmény volt ennyi Dead Space 2 után egy kicsit az első rész hangulatában nyomulni, főleg úgy, hogy ezt bármikor, bárhol megtehetjük!