Persze az internet, mint olyan, manapság inkább szitokszó a gamerek körében (kösz, Microsoft!), pedig józan paraszti ésszel belátható: ha nem kényszerítik ránk az online kapcsolatot, és megpróbáljuk félretenni a folyamatos ellenőrzéssel kapcsolatos aggályainkat, az internet új távlatokat nyithat meg a játékosok előtt. Gondoljunk csak a felhőben rejlő lehetőségekre, a Forza Motorsport 5 Drivatar rendszerére, vagy ha már úgy alakult, hogy előzetest írunk róla, a Destinyre, ami az ígéretek szerint úgy gyúrja majd össze a single és a multiplayer játékokat, hogy fel sem tűnik a különbség!

Ez pedig next-gen a javából, és talán a Bungie átka, de legnagyobb megdöbbenésemre a Destinyt legalább annyian becsülik alá, mint a Halo-sorozatot. Persze utóbbi jelentősége több mint tíz év távlatából egyesek számára talán megkérdőjelezhető, az biztosan nem kételkedik, aki látta az első részt bemenetelni az eredeti Xboxra 2001-ben - igenis fontos mozzanat volt ez a játéktörténelemben, főleg, ha a konzolok és az FPS-ek kapcsolatát nézzük. A Destiny pedig ugyanezt az utat járja be: meg kell érteni a jelentőségét, különben nem fogod belátni, miért írom azt, hogy senki nem csinált még olyat, mint amire most a Bungie készül.

A Bungie ugyanis úgy döntött, hogy elkészíti a játéktörténelem legszórakoztatóbb és legtartalmasabb konzolos FPS-ét, és nem is akar csalni: a rövid játékidő, mint olyan, nem jöhet szóba, itt azt csinálsz majd, amit akarsz, és azzal, akivel akarod, rengeteg tennivaló vár rád, szkriptek helyett pedig egyedül te irányítasz, a te döntéseden múlik minden. Nyilván mindehhez rengeteg munka kell, ez már most látszik: a Destiny lesz a Bungie legtovább készülő, legnagyobb projektje, ami ráadásul multiplatform, egyszerre írják PlayStation 3-ra, PlayStation 4-re, Xbox 360-ra és Xbox One-ra is. Nem utolsó sorban egy vadonatúj címről van szó, jó ideje az első, amiben nincs Master Chief, így a Bungie-nak azt is be kell bizonyítania, hogy ki tud törni a Halo árnyékából, és meg tudja ismételni a Microsofttal közösen babusgatott klasszis sikerét.

Amit elöljáróban tudnod kell: minden előzetes híresztelés ellenére a Destiny nem MMOFPS lesz. FPS-ről van szó ugyan, sok szerepjátékos és MMO-elemmel, ráadásul ha tetszik, ha nem, csak internetkapcsolat mellett játszhatsz vele, a Bungie és a projektet finanszírozó Activision mégis ragaszkodik ahhoz, ne “ememózzuk” le a játékot. Shared-world shooterként hivatkoznak rá a srácok, és koncepciójában leginkább a szintén készülőfélben lévő The Crew-hoz vagy a The Divisionhöz hasonlítható: azaz hiába kapcsolódsz állandóan egy online világhoz, mégis olyan érzésed lesz, mintha egy offline FPS-t játszanál. Nem ugrálnak körülötted százával a hülyegyerekek, nincsenek chatablakok, szervert sem kell választanod, és persze havidíjat sem fognak felszámolni a játék után.

Adott viszont egy élő-lélegző, teljesen nyitott és perzisztens játékvilág, ahol nemcsak a napszakok és az időjárás változik, de különböző váratlan, még csak nem is a fejlesztők által irányított események is felbolygatják a hétköznapokat. Az egészet egy hatalmas homokozóként kell elképzelni: ha úgy tetszik, nekiállhatsz küldetéseket teljesíteni, hogy megismerd a játék történetét, harcolhatsz egyedül vagy akár kooperatív módban is, a nyilvános küldetéseken pedig kisebb alakulatok is összegyűlhetnek egy-egy csata erejéig. Viszont az egyes játékmódok nem különülnek el élesen egymástól, nincsen lobby, sőt a Bungie még a menürendszert is kigyomlálta a játékból, amennyire lehetett.

Akkor hogy találsz partnereket? Nos, itt jön képbe a shared-world koncepció: az MMO-kkal ellentétben a Destinyben mindenki játszhat a kis saját világában, viszont a Bungie hibrid hálózati megoldása révén a torrentfájlokhoz hasonlóan cserélődnek az adatok a játékosok között, így ahelyett, hogy beöntenék a karaktereket egy nagy játékvilágba, és ott folyamatosan kereszteznék egymás útjait, itt “on-the-fly” matchmaking lesz, vagyis a játék útközben párosít hozzád társakat, gyakorlatilag azonnal. A párosítás ráadásul a lehető legmegkapóbb - bár nem részletezett - módon történik: a Destiny nemes egyszerűséggel olyan játékosokkal hoz össze, akikkel jól érezheted magad és barátok lehettek.

A cél az, hogy minél természetesebbnek hasson a kooperatív és a kompetitív multiplayerre váltás. Bár a játékot teljesen egyedül is végigjátszhatod, a Bungie igyekszik majd arra buzdítani, hogy többedmagaddal vágj neki a kalandoknak, és ezt kiválóan prezentálta a Destiny E3-as demója is. A tízperces gameplay jelenet során hősünk magányosan közelíti meg küldetése célpontját, mikor a földön landolva befut az egyik haver, akivel együtt indulnak el egy ősi rom felkutatására. Mikor befejezték, elkezdődik a játék egyik nyilvános eseménye (public event), aminek közeledtét egy baromi nagy űrhajó érkezése jelzi előre: az űrhajó természetesen egy raklapnyi ellenfelet hoz magával, ám öröm az ürömben, hogy váratlanul felbukkan néhány újabb harcos, aki csakugyan minket segít majd. Az egészben az a legérdekesebb, hogy a játék teljesen láthatatlanul, töltőképernyők nélkül alakul át privátból publikussá, minden teljesen természetesnek tűnik, és egyáltalán nem zökkent ki az élményből. Persze a Destiny igazodik a stílusodhoz: kihagyhatod a public eventeket, ha úgy tetszik, ha pedig nagyokat szeretnél pacsizni, akad majd olyan közösségi tér, ahol ezt is megteheted.

A Destiny története 700 évvel a jövőben játszódik majd, az úgynevezett Aranykor után. Az Aranykor alatt régen nem látott béke köszöntött az emberiségre, a technológiai fejlődésről és a felfedezésekről szólt minden, mígnem kolonizáltuk a teljes Naprendszert, benépesítettük a Holdat, a Vénuszt és a Marsot is. Viszont ahogy mondani szokták, egyszer minden jónak vége szakad, az Összeomlás során egy rejtélyes erő elpusztította az összes kolóniánkat, az emberiség a kihalás szélére került, csak egy maroknyi túlélő próbál vegetálni a Föld utolsó, fallal bekerített városában, amit az Utazó nevű fehér égitest védelmez. Az Őrzők Városának lakói hatalmas erőre tesznek szert az ő jóvoltából, maguk is lovagokká, Őrzőkké válnak, akik foggal-körömmel küzdenek fajtársaikért, és megpróbálják elhárítani az idegen erők támadásait.

A Bungie misztikus sci-finek nevezi a Destinyt, vagyis a futurisztikus körítést szándékosan fejelték meg misztikummal, rejtéllyel, így aztán a történetet hosszú éveken át lehet majd boncolgatni, újabb és újabb részleteket előrántva a játék egyébként gazdag háttértörténetéből. A lényeg, hogy mi magunk is egy Őrzőt alakítunk majd, karakterünk a három faj, a human, az awoken és az exo egyikébe tartozhat. A kemény és megbízható, mégis egyszerű embereket leginkább a mezei katonák és akcióhősök ihlették, az egzotikus awokent az elfekről, a vámpírokról és az angyalokról mintázták, a könyörtelen és erős exo pedig a terminátorokhoz, az élőhalottakhoz vagy akár magához Master Chiefhez hasonlítható leginkább.

Természetesen ezen a ponton is több választási lehetőség áll a rendelkezésedre, ahhoz pedig, hogy a Destiny által felvázolt játékos központú koncepció megvalósuljon, a zsánerbe leggyakrabban átemelt szerepjátékos elemeket kapjuk meg. A karaktergeneráláskor a faj után kasztot is választhatunk, a hunter a klasszikus fejvadász vagy rouge-karakternek felel meg, a warlock a varázsló, a titan pedig a tank. Bárhogy, bármilyen játékmódban játssz, a hősöd fejlődni fog, a tapasztalati pontokat új felszerelésekre és fegyverekre költheted el, és a képességeidet is fejlesztheted persze. Fegyverből pedig rengeteg lesz az ígéretek szerint, és míg egy mezei FPS-ben jó, ha kettőt használnál közülük, itt a játékmenetből adódóan érdemes majd végigzongorázni rajtuk, hogy megtaláld a hozzád leginkább illőt.

Viszont a Destinyről nagyon sok mindent nem tudunk még. Egyrészt, mert a Bungie is titkolózik, a játékmenetből alig tíz percet láttunk, és nem tudjuk többek között azt sem, hogy milyen elfoglaltságok várnak még minket. Másfelől a Destiny egy több részt ígérő sorozat első fejezete, vagy ahogy Bungie hívja, kötete. A történetnek csak az első szeletét ismerhetjük majd meg 2014-ben, hogy aztán az elkövetkezendő tíz évben izguljunk a folytatások miatt. És bizony megéri kivárni a végét: ha az Activision hajlandó bevenni a stratégiájába a Destinyt a Call of Duty, a Blizzard-játékok és a Skylanders mellé negyedik pillérként, az azt jelenti, hogy dollármilliárdos üzletet szagolt ki. A Bungie tehát tud valamit!

Előzetesünk az Eurogamer és a Polygon cikke alapján készült.