Jegyezzük meg mindjárt az elején: csak az lepődött meg a Valve szeptember végi bejelentéssorozatán, aki az elmúlt két évet internet nélkül töltötte. Egy jó ideje a napnál is világosabb volt ugyanis, hogy mire készül Gabe Newell és csapata (tavaly decemberben egyszer már össze is ollóztam a lényeget), a tervekről nemcsak egy raklapnyi pletyka árulkodott, de az itt-ott elejtett megjegyzések, kinyilatkoztatások és az olyan konkrét húzások, mint a Steam Big Picture módjának bevezetése és a linuxos játékkínálat kiépítése is egyértelműen arra utaltak, hogy a Valve mozdulni szeretne. Befelé a nappaliba, le a kanapéra, egy szép és új kötetlen, szabad világba. Illuzió? Talán.

Ismételjük át gyorsan, mik is voltak azok a bejelentések? Először bemutatkozott a SteamOS, a Valve Linux-alapú operációs rendszere, amit ingyen tölthetnek le a felhasználók, és a gyártók is díjmentesen licencelhetik majd a számítógépeikhez. Nappalihoz igazított, a hardveredből is többet hoz ki, mint a Windows, és az olyan ínycsiklandó funkciókkal is meg van toldva, mint a Family Sharing. Aztán jött a vas maga, a Steam Machine (leánykori nevén Steam Box), ami tulajdonképpen nem is egyetlen gépet takar, hanem egy koncepciót, amit egyrészt követhetnek a különböző hardvergyártók, és ami másrészt szélesebb kínálatot biztosít, amikből a játékosok kedvükre, igényeik szerint válogathatnak. Majd harmadikként befutott a régóta rebesgetett Steam-kontroller is: egy saját tervezésű valami, amin nincsenek analóg karok, csak két kattintható tapipad, amik lényegesen nagyobb érzékenységet ígérnek a gamereknek, mint a hagyományos gamepadek. Ezen kívül tizenhat gomb és egy érintőkijelző kapott még helyet a kütyün.

Ha átfogóan nézzük ezeket a híreket, egy első blikkre kétségkívül furcsa koncepció rajzolódik ki előttünk - amit elsősorban azért találunk furcsának, mert még nem igazán értjük. A Steam Machine ugyanis nem PC vagy konzol, hanem valójában mindkettő és egyik sem akar lenni, és ez a mix nemcsak az alapvető dolgokon, például a specifikációkon érezteti a hatását, de a mögötte álló üzleti modellen is. Az előzetesen közölt információk alapján a Steam Machine-ek közönséges számítógépeknek tűnnek, nyoma sincs olyan egyedi fejlesztéseknek, amiket például a PlayStation 4-ben vagy az Xbox One-ban találunk majd. Ugyanakkor ennek a “szabványosításnak” az előnye, hogy a gépeket szabadon fejleszthetik a felhasználók, ami egyértelműen megborítja a konzolpiacon uralkodó generációközpontú változást. Csakugyan érdekes a koncepcióban az, hogy a Steam Machine nem konkrét terméket ír le: valójában egy felülről szabályozott márkáról van szó, ami mögé beállhatnak más számítógépgyártók, és amik a saját szájízük szerint gyárhatnak különböző konfigurációkat, különböző méretekben és különböző árakon. Sőt tulajdonképpen a felhasználók is Steam Machine-t csinálhatnak a gépükből, ha letöltik rá a SteamOS-t.

Rendben, tegyük fel, hogy a Valve eltalálta a dolgot: olyan ötlettel állt elő, ami alapvetően ténylegesen egyesíti a PC-k és a konzolok legjobb tulajdonságait. Van egy csomó választási lehetőségem, kiválaszthatom a legszimpatikusabb Steam Machine-t, kapok egy kompakt, játékra optimalizált gépet, amit úgy fejleszthetek és akkor, ahogy és amikor nekem jól esik. Ez viszont nyilvánvaló problémákat szül: jelenlegi tapasztalataink alapján egyszerűen nem értjük, hogy mit csinálnak majd például a játékfejlesztők, akiknek ettől függetlenül ugyanúgy problémát jelent a konfigurációk szempontjából idővel nyilvánvalóan szétaprozódó mezőnyre történő fejlesztés. Nos, erre az a válasz, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie, és ha a Gabe Newell korábbi nyilatkozataira hagyatkozunk, nem is lesz így. Bár formális keretek között erről még nem beszélt, Newell annak idején két nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet.

Egyrészt elmondta, hogy a Steam Machine-ek között létezik majd egyfajta sávozás, ami kategorizálja a gépeket teljesítményük szempontjából; ő némi bullshites felhanggal “jó, jobb és még jobb” konfigokról beszélt, valójában (és erre az előzetes specifikációk is bizonyítékul szolgálnak) az egyszerű, pusztán streamelésre alkalmas kütyüktől a high-end gépekig több kategóriát találunk majd, amikre viszont már tudnak célozni a fejlesztők úgy, hogy - mondok egy véletlen számot - öt különböző szintre lövik be a játékukat. Bár első hallásra ez a rendszer is anarchiába fulladhat, valójában a Valve könnyen kikényszerítheti a játékszabályok követését: a Windows teljesítményindexéhez hasonlóan bármilyen, akár felhasználói oldalról is módosított gépet tud értékelni, a gyártókkal pedig játszi könnyedséggel betartathatja a sávozást, ha máshogy nem, például referenciahardverekkel. Bár erről nem vagyok meggyőződve, de jelen állás szerint úgy fest, hogy valamilyen Steam Machine-t a Valve is piacra dob majd, ami mértékadó szerkezetként jelenhet meg a gyártók, de akár a játékosok számára is. És itt kerül elő Gabe Newell másik nyilatkozata: ő azt mondta, hogy a Valve nem kompetens hardvergyártásban, másra bízná feladatot, ami alapján elképzelhető, hogy végül kiszervezi ezt a feladatot egy másik cégnek. Akárhogy is legyen, a saját és a third-party gyártású referenciahardverekre is láttunk már példát, előbbi kapcsán elég a videokártya-gyártók fejlesztéseire, utóbbival kapcsolatban pedig a Google Nexus-kütyüire gondolni.

Rendben, de miért csinálja ezt a Valve? Döglődik a PC-ipar? A nappaliban tényleg jobb játszani? Végre eljött a Linux ideje, és valódi játékplatformmá válhat? Ezek a kérdések valószínűleg sokatokban felmerültek, viszont felesleges rájuk válaszolni, mert elsősorban nem ezek magyarázzák meg a Valve motivációját az új fejlesztések kapcsán. A motivációt ebben az esetben ugyanis úgy hívják, hogy Microsoft. Arról a Microsoftról van szó, ami - a saját üzleti érdekeit tekintve kétségkívül racionális módon - folyamatosan próbálja a lehető legjobban bezárni a Windowst, és arról a Microsoftról, aminek az alkalmazásboltja potenciálisan a legnagyobb veszélyt jelenti a Valve üzlete számára. Ne áltassuk magunkat: Gabe Newelléket is az anyagiak mozgatják, márpedig a Windows 8 beépített digitális üzlete elérés szempontjából példa nélküli konkurenciát jelenthet a Steamnek - ehhez csapódik hozzá mintegy “mellékesen”, hogy a Microsoft élesen máshogy gondolkodik egy platformról. Több mint valószínű tehát, hogy az egész történet a Valve szabadságharcáról szól, a Microsofttól történő függetlenedésről, amiben csupán eszközül szolgál a Steam Machine, a Linux és minden más is - miközben kétségtelen, hogy a cég mindegy egyes mozdulata valamilyen víziót vagy preferenciát tükröz a játékiparral kapcsolatban. Gondoljunk csak Gabe Newell Windows 8-at szapuló megszólalásaira!

Azt viszont egyelőre nagyon nehéz eldönteni, hogy van-e létjogosultsága a Valve törekvéseinek. Bár nincs kétségem afelől, hogy lesznek néhányan, akik öt perc gondolkodás után eltemetik vagy éppen mennybe küldik a SteamOS-t és a Steam Machine-t, én óva intenék ettől mindenkit. A kérdés a játékipar megmondóembereit is megosztja, Cliff Bleszinski szerint például mások mellett a Valve próbálkozásai határozzák majd meg a következő generációt, míg a gearboxos Randy Pitchford azt mondta, a következő két-három évben a Steam Machine nem lesz releváns tényező a piacon. Érdekes módon a konzolgyártók sem tartják túlzottan komoly ellenfélnek a Valve-ot, legalábbis a “hát majd meglátjuk, milyen lesz”-jellegű nyilatkozatokból egyértelműen az olvasható ki, hogy nem izgulnak - talán a Microsoft egy kicsit, a redmondiak mostanában sokat mozgolódtak Games for Windows Live-fronton, nem kizárt, hogy valamilyen átalakítás küszöbén áll a cég. A teljesség kedvéért mondjuk érdemes megjegyezni azt is, hogy Gabe Newell sem a Sonytól vagy a Microsofttól tart elsősorban, korábban az Apple-t nevezte meg valódi ellenfelének.

Egy dolog viszont biztos, a Valve-nak nem lesz egyszerű dolga, úgyhogy inkább nézzük végig, mik szólnak mellette, milyen eszközökhöz nyúlhat segítségként! Az első és legfontosabb dolog (már utaltam is rá), hogy a Steam Machine egy teljesen új termékkategória, ezért óvatosan kell közelíteni hozzá, mikor azt boncolgatjuk, mi lesz a sorsa. Ahogy a The Verge is felemlegeti, annak idején nemcsak a közvélemény, de még a sajtó is hajlamos volt arra, hogy az iPadre nagyra nőtt iPod touchként hivatkozzon, holott utólag tekintve ez nyilvánvaló butaság: csak éppen akkoriban nem értettük, hogy mi az a tablet és mennyire lehet hasznos a számunkra. A többit pedig ismeritek: a tabletek óriási népszerűségnek örvendenek, és a termékkategóriában rejlő lehetőségeket, az iránta jelentkező igényt felismerve az Apple jó ideig egyeduralkodó is volt ezen a terepen. És ki tudja: lehet, hogy élesben jól működik a Steam Machine-koncepció, lehet, hogy a játékosoknak és a fejlesztőknek is imponál majd, hogy a SteamOS hatékonyabb és játékcentrikusabb operációs rendszer, mint a Windows, lehet, hogy tetszeni fog nekik a rendszer nyitottsága.

És persze ne felejtsük el a Steamet. A Valve-nak egyáltalán nem nulláról kell indulnia, egy olyan digitális szolgáltatást üzemeltet, ami 55 millió felhasználóval és napi szinten akár 5 millió aktív játékossal rendelkezik. Minden nagyobb kiadó árulja a játékait rajta, éves szinten valamivel 1 milliárd dollár feletti forgalmat bonyolít le a rendszer, ráadásul funkcionálisan is jól felszerelt, a jelenleg tesztelés alatt álló Family Sharing például nemcsak hasznos, de rendkívül jövőbemutató lehetőség is. A SteamOS és a Steam Machine alapja márpedig a Steam, a Valve fejlesztései így potenciálisan több tízmillió játékos látóterébe kerülnek be, akik úgy dönthetnek, a következő gépük SteamOS-es lesz, de legalábbis feltelepítik maguknak a rendszert. Ne felejtsük el, hogy ez a megközelítés viszonylag hozzáférhetővé teszi az újdonságot, annyira legalábbis, hogy - tegyük fel - a Valve megkockáztathatja, hogy néhány nívósabb exkluzív first-party címmel is megtámogassa azt. Bizony, a találgatások kereszttűzében a Half-Life 3 és annak esetleges SteamOS-exkluzivitása áll, és bár fogadni én sem mernék rá, lássuk be, gyönyörűen passzolna a Valve terveibe a dolog.

Gabe Newell és csapata tehát nagy fába vágta a fejszéjét, és bár rengeteg mindent nem tudunk még a terveikkel kapcsolatban, sok a bizonytalan változó, valamiért mégsem aggódom. Szubjektív vélemény, de azt gondolom, a Valve a videojáték-ipar legfontosabb prófétája napjainkban, elképesztően érzi, hogy mire van szüksége a játékosoknak, ha ők nem tudnak így kiugrani és ők nem virágoztatják fel a linuxos játékot, akkor senki nem fogja. 2014 nagyon izgalmas lesz!