A Skyrim az előző generáció egyik – ha nem a legjobb – szerepjátéka volt. Az a szabadság, amit a Bethesda 2011-ben adott, több száz órára rabolta el a játékosokat, amit nem sokkal később három extra tartalom követett. Ha pedig mindez nem lett volna elég, 2013-ban érkezett meg a Legendary Edition, amiben már minden addig megjelent DLC helyet kapott, így mindenki jutányos áron pótolhatta be a sorozat ötödik részét, kiegészítőkkel együtt. Azóta viszont eltelt öt, illetve három év, nézzük, mi újat hozott a Special Edition az előző verziókhoz képest!

A játék története kétszáz évvel az Oblivion után játszódik, a helyszín pedig ezúttal Tamriel egy sokkal hűvösebb és sötétebb provinciája, Skyrim. Az északi mitológiát hűen másoló világ „őslakosai” nem mások, mint a nordok (vagyis a való világ vikingjei) és a gonosz lények legveszedelmesebb szörnyei, a sárkányok. Természetesen ebben a világban sincs béke, hiszen Skyrimet a megannyi szörnyön és rosszakarón kívül még az Imperial Legion és a Stormcloacks között tartó véres polgárháború is sújtja. Hősünknek, egy sárkány erejével született halandónak, nemcsak az lesz a feladata, hogy rendet rakjon – és végül válasszon a két fél közül –, de Alduint, az első sárkányt is le kell győznie, aki nem mellesleg a nordok pusztításistensége is egyben. Ha valaki lelkiismeretesen játszik, "csak" pár tucat órára lesz szüksége, és máris szembeszállhat a nagy, fekete, gonosz sárkánnyal.

Melyik szerepjáték-rajongó szívét ne rejtenék rabul Skyrim hófödte hegyei, vadregényes tájai, ahol mindig és mindenhol halálos veszélyeknek vagyunk kitéve? Jöhetnek élőhalottak, martalócok, óriások, de mind közül a leghangulatosabb és legkeményebb, amikor egy többméteres sárkánnyal küzdünk hosszú perceken át. Aztán ott van a több ezer tárgy, a megszámlálhatatlan mennyiségű küldetés és karakter, a rengeteg bejárható település, barlang, kazamata, a fagyos hegcsúcsokról már nem is beszélve. Mindezt az új kontinens hangulata koronázza meg, amit a Bethesda fejlesztői a germán mítosz világára építettek fel. Bizony, ezeket mind-mind zseniálisan tálalta az előző generációs The Elder Scrolls-epizód, így minden fantasy szerepjátékos joggal imádhatta, és egyáltalán nem csoda, hogy egy ilyen komplex cím 2011-ben Év játéka-titulust érdemelt. Az elvárások  tehát (legalábbis az enyémek biztosan) igenis nagyok voltak, még úgyis, hogy most mindössze csak egy polírozott verzióról beszélünk…

Mi a helyzet 2016-ban, mit kínál nekünk a Special Edition? Ahogy az már lenni szokott sajnos, leginkább a játék küllemét sikerült valamelyest felturbózniuk a készítőknek. Ez elsősorban a fényeket, valamint a velük való játékot jelenti, de a bevilágítások javításán kívül kaptunk még nagy felbontású textúrákat, szebb a víz, és a hóshadereket is kompletten lecserélték. Persze PC-n mindez semmit nem ér, az évek alatt annyi rajongói mod jött ki a játékhoz, amelyekkel még a jelenlegi kiadás látványvilágát is könnyű túlszárnyalni. A Skyrim tehát megkapta a kötelező fényesítést, viszont annál többet nem lépett előre: például kifejezetten sajnáltam, hogy a karakterek animációjához egyáltalán nem nyúltak a Bethesda srácai, még mindig ugyanolyan darabosak, mint anno.

A szebb környezeti textúrákon és az ágak között gyönyörűen pásztázó fénycsóvákon kívül a speciális csomagban megtalálható az elmúlt évek alatt kijött DLC-trió is. A Dragonborn, a Dawnguard és a Hearthfire mind-mind több tucat órát tesznek hozzá az egyébként sem rövid játékidőhöz, így akinek nem volt szerencséje hozzájuk, ebben csomagban is megkaphatja őket. A tartalomnak része a modtámogatás, és ami különösen fontos, immár konzolokon is. Viszont míg PC-n ez szinte hibamentesen működik, úgy PS4-en és Xbox One-on a jövőben még szükség lesz némi ráncfelvarrása, hogy megüsse előbbinek a szintjét. Lehet, csak én voltam ennyire szerencsétlen, de napokat kellett próbálkoznom, hogy végre be tudjak lépni abba a menüpontba (vagyis a Bethesda szerverére), ahonnan elérhetem a modokat. Aztán bejutottam, de öröm és boldogság helyett számtalanszor kivágott a rendszer, és újra a főmenüt bámulhattam. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy azok a kiegészítők, amiket ki tudtam próbálni, mind tartalmilag, mind pedig technikailag sokszínűbbé varázsolták a Skyrimet. Rengeteg új tárgy ütheti a kezünket, amiket újabb és újabb küldetésekkel szerezhetünk meg. A három DLC-t és a modokat látva (főleg az Xbox One-osakat) az egyébként se kurta játékidő az egekbe törhet, ez tagadhatatlanul a játék egyik legfőbb erénye.

Viszont itt vége a sornak, ugyanis csupán ennyit kínál a speciális újrakeverés, és még ki sem tértem a megannyi technikai mellélövésre, amit egyáltalán nem javítottak az öt évvel ezelőtti kiadáshoz képest. A tereptárgyakban elsüllyedő karakterek és a nagyon-nagyon későn betöltődő pályarészletek mellett (a mélységélesség lejjebb csúsztatásával ez kiküszöbölhető valamennyire), úton-útfélen beleakadhatunk pár kifagyásba is. A képfrissítés nem egyszer zuhant a mélybe, különösen a harcok voltak neccesek, és a mesterséges intelligencia ugyancsak képes szarvashibákra. A fura helyeken megjelenő textúrákról meg ódákat lehetne zengeni, de példának okáért egyet az alábbi képen szemléltettem. Ott a bal felül található – egyébként mozgó - fekete gócot hosszú percek bámulása után végül dúnföldi Crebainokként azonosítottam.

A modok konzolos támogatása, bár kiváló ötlet volt, önmagában kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a számtalan technikai hiba miatt ne legyen erős hiányérzetünk játék közben. Persze félreértés ne essék, a Skyrim egy fantasztikus játék, a zsáner rajongóinak egyenesen kötelező beszerezniük, csak nem feltétlen a jelenlegi verziót. Jöjjön hát a megkerülhetetlen kérdés; megéri-e a Skyrim: Special Edition a közel húszezer forintos értéket? Aki anno megvette a teljes kiadást, azok számára nem. Egyszerűen nem ad annyit, hogy egy vatta új játék áráért nyugodt szívvel tudjam ajánlani. Viszont ha valakinek teljes egészében kimaradt a széria ötödik etapja, azok bátran vessék bele magukat, ők a hibái ellenére sem fognak csalódni.

A The Elder Scrolls V: Skyrim – Special Edition PC, PlayStation 4 és Xbox One platformokon jelent meg – mi az utóbbi változatot nyüstöltük.