Louise, az egyedülálló anya pontosan ezekkel a kérdésekkel szembesül, mikor kiderül, hogy a sorozatos rosszullétek mögött egy jóval komolyabb betegség húzódik meg. A sajnálkozás helyett azonban inkább a tettek mezejére lép, minden fontosabb holmiját bepakolja a Cadillacjébe, munkahelyén stílusosan felmond, majd pedig kisfiával, Mitchcsel együtt nekiindulnak a nagyvilágnak. Feltett szándéka, hogy ezalatt a röpke hónap alatt bepótolja mindazt az időt, ami a munkája miatt kimaradt, és újra együtt lesz gyermekével, de arra nem számított, hogy a megannyi kaland, csalódás és a múlttal való szembenézés közben nemcsak Mitch tanul az életről, hanem ő maga is.
A 60-as és 70-es évek Amerikájában játszódó történet tehát egy igazi hullámvasút, ahol az egyik pillanatban még boldogan horgászunk az erdei tóban, majd ezt követően sötét titkokkal nézünk szembe a rideg családi házunkban, ahonnét legszívesebben menekülnénk, de nem lehet. Miközben pedig próbálunk megbirkózni a saját démonjainkkal, nem szabad megfeledkeznünk a fiunkról sem, aki, bármit is teszünk, vagy mondunk, tanul belőle és ezáltal formálódik. Egészen pontosan három különböző skálán belül mozoghat a személyisége, amik mind hatással lesznek arra, hogy milyen ember válik belőle, ezáltal pedig melyik befejezést kapjuk a történet legvégén az elérhető kilenc közül. Ha például kiállunk az igazunkért, akkor a magabiztossága növekszik, ha segítünk egy rászorulónak, akkor az igazságérzete emelkedik, míg a családcentrikus döntések a kapcsolataira lesznek jótékony hatással.
Ugyan a tetteinknek, illetve a mondandónknak mindig lesz valamilyen következménye, érdemes megjegyezni, hogy rossz döntés nem létezik, azaz bárhogy is viselkedjünk a körülöttünk lévőkkel, Mitch életútja így vagy úgy, de mindenképp révbe ér a játék végén. Aki viszont azt gondolja, hogy játszi könnyedséggel nevel a kis lurkóból példaképet, az jobb, ha felkészül, mivel a Best Month Ever! nem épp az a gyerekbarátfajta, sőt, a kényes szituációk közben számos tabut ledönt, így hozva minket olykor kényelmetlen döntési helyzetekbe. Szóba kerül a csonka család, a bőrszín okozta feszültség, de még a kiskorúak elleni erőszak is, és bár ezek nincsenek az arcunkba tolva, a sorok között egy olyan sors rajzolódik ki a szemünk előtt, ami sokak gyomrát megfekheti. Pontosan emiatt csakis kizárólag felnőtteknek ajánlott a játék, még akkor is, ha első ránézésre nem tűnik úgy, hogy itt komoly kérdések lesznek boncolgatva.
A point and click műfajjal operáló játékok ugyanis általában az agytekervényeinket mozgatják meg, és a lelki sebek feltépése helyett az okoz izgalmat, hogy a megtalált WC-pumpát most a moszattal vagy a pipával kell-e kombinálni a továbbjutás reményében. Nos, itt ilyen nincs, hiszen kizárólag fix, már messziről látható pontokkal léphetünk interakcióba, a feladványok helyett pedig QTE-szekvenciákat kapunk, amiket egyébként a menüben bármikor kikapcsolhatunk. A tizenkét fejezet alatt számos helyszínen megfordulunk majd, amiken találhatunk ugyan pár érdekes felfedeznivalót, de itt nem ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább a történeten, amit részben mi magunk tudunk alakítani. Azt hiszem, ide tökéletesen illik a mondás, miszerint nem a cél a fontos, hanem az út, amin elérsz odáig, hiszen már az elején sejteni lehet, hogy itt bizony nemigen lesz happy end.
Hogyan is lehetne, hiszen a világ, amit a játék lefest, hiába gyönyörű, valójában a velejéig romlott, és bár akadnak páran, akik igyekeznek jót cselekedni, sokszor a cél szentesíti az eszközt. Ebben a közegben pedig jóval nehezebb embernek maradni, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen lépten-nyomon belekerülhetünk olyan szituációkba, ahonnan sokszor csak másokon keresztül vezet a kiút. Szerencsére a döntés mindig a mi kezünkben lesz, de így is érdemes minden lépésünket alaposan megtervezni, ugyanis a játék sokszor eléggé félrevezető abban, hogy milyen következményekre számíthatunk egy-egy általunk megszavazott opciót követően. Ez leginkább a beszélgetések alatt lesz tetten érhető, ahol olykor nem kész mondatok közül mazsolázhatunk, hanem stílusokat kapunk, például lehet egy mondatra vehemensen vagy szerényen válaszolni, de ember legyen a talpán, aki ezek közül elsőre kiválasztja azt, amivel a legkevesebb kárt okozzuk a fiunk jövőjében!
Sajnos azonban nem ez az egyetlen játékmenetet érintő probléma, mivel a karakterek terelgetése sem zajlik épp zökkenőmentesen. A fix kameraszögek miatt ugyanis nehéz felmérni a tereptárgyak helyzetét, így sokszor körülményes a tájékozódás, de ha végre megtaláltuk a kiszemelt interakciós pontot, akkor sem dőlhetünk teljesen hátra, mivel hősünk ilyenkor sokszor hosszú másodpercekig forgolódik fel-alá, míg rá nem lel a tökéletes indítási helyzetre. Ez igencsak megtöri a játékélményt, ahogy az is, hogy ha véletlenül rákattintunk egy ilyenre, azt nem szakíthatjuk meg, és addig nem csinálhatunk mást, míg végbe nem megy az adott akció, de legalább ezáltal hamar leszokunk majd az agyatlan kattintgatásról.
Ahol viszont nem igazán lehet belekötni a játékba, az maga a látvány. Az elmosódott, festményeket idéző megvalósításával remekül dolgozik alá a sokszor nyomasztó hangulatnak. Remekül átjön a helyszíneken a 60-as, 70-es évekbeli életérzés, a minimalista és elnagyolt részleteknek hála pedig még inkább kényelmetlenek azok a bizonyos pillanatok. A kifogástalan külcsín mellett a hangszekció sem okoz csalódást, a szinkron kiváló, a zenéket meghallva pedig mi magunk is kormányt ragadnánk, hogy keresztül-kasul átszeljük az Államokat. Egyedül talán csak a hangkeverés az, ahol akadnak problémák, egyes beszélgetések túl halkak a háttérhez képest, míg az ajtók becsapása sokszor nagyobb robajjal jár, mint egy atombomba.
A Best Month Ever! egy olyan felnőtteknek szóló mese, amiből a főszereplőkön keresztül mi is megtanuljuk a család fontosságát, a megbocsátás erejét és azt az önzetlen szeretetet, amire csak egy szülő képes igazán. Amikor minden ellene szól, de akkor is megpróbálja a lehetetlent, és ha képletesen is, de visszatekeri az idő kerekét oda, ahol még minden tökéletes volt. Újra megélheti azokat a pillanatokat, amikor nem volt nyomás, nem volt rettegés, és nem volt más, csak ő és a gyermeke. Louise-nak ez sikerült, hiszen a legjobb hónapjában végre nem egy bagóért küzdő pincérnő, kihasznált szerető vagy elnyomott testvér volt, hanem egy anya, aki újra ott lehetett, ahol mindig is szeretett volna lenni: a fia mellett.
A Best Month Ever! PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X/S-re, Nintendo Switchre, valamint PC-re jelent meg, amin mi is teszteltük.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.