Better Than Dead próbakör

Magunkon érezzük a fülledt betondzsungel nyomasztó hangulatát. A triádok befolyása mindenhova elér, a legutolsó sikátorba és étterembe, ők irányítják a kábítószer-kereskedelmet, az illegális szerencsejátékot és a prostitúciót. Mindenki a zsebükbe van. De mit tehet egy törékeny, 45 kilós, szerencsétlen sorsú lány egy szigorúan hierarchikus és titkos rituálékkal működő bűnszervezet ellen? Fegyvert fog és egyenként levadássza a felelősöket és talpnyalóit, lövései nyomán tucatnyi maffiózó hull el, akik fájdalmasan visítással fetrengenek saját vérükben. A bosszú pedig akkor a legszebb, ha nyers erőszakkal és állatias ösztönökkel társul. Mert Isten szemében ugyanolyanok vagyunk, és mikor eljön az Ítélet órája, meztelenül járulunk elé, miközben színt vallunk az elkövetett bűneinkért. Mi csak felgyorsítjuk a folyamatot. 

A Better Than Dead egy brutális testkamerás FPS, amely nem is állhat távolabb az olasz Monte Gallo négy évvel ezelőtt megjelent első játékától, a Forza Polpo című platformertől. A realisztikus perspektívával és a valósághű fegyverhasználattal operáló szubzsáner nem az ő fejükből pattant ki, a Bodycam is hasonló körítést kapott, ám ott elsősorban multiplayer dominál. Ezzel szemben a Better Than Dead legközelebbi rokona a felülnézetes Hotline Miami, ahol a pálya és az ellenfelek helyzetének ismerete kulcsfontosságú a sikerhez, na és persze az sem baj, ha kötélből vannak az idegeink és a reflexeink sincsenek berozsdásodva. A célig tartó út rengeteg újrakezdéssel van kikövezve és ez a loop adja a játék igazi szépségét. 

Megvertek, megerőszakoltak, filmre vették, de a fagyi most visszanyal

Maga a prezentáció is olyan, mintha egy LiveLeak-videót néznénk a 2000-es évek elejéről, felkavaró és borzalmas, szándékosan polgárpukkasztó, noha a kényes jeleneteket, az arcokat és az elsődleges nemi jellegeket kipixelezi (nem véletlenül, de erről később). A játék egyszerre szeretne realisztikus lenni, miközben megidézi a távol-keleti bosszúfilmek akciójeleneteit, amihez végletekig puritán körítés társul. Egyetlen átvezető jelenet vagy párbeszéd sincs benne, ez abszolút tudatos döntés a fejlesztők részéről, mindent a maguk nyers valójában tárnak a szemünk elé. Már a kiindulási helyzet is beszédes: egy olyan lányt alakítunk, aki megragadja az egyetlen esélyt, hogy kiszabaduljon fogvatartói karmaiból, akik hosszú időn át videóra vették megerőszakolását, a snuff filmeket pedig illegális úton terjesztették. Sorstársai rosszabbul jártak: ha valaki belehal a kínzásokba, könnyen feldarabolva a szemetesben végzik Hongkong rosszhírű sikátorában. Erről maga a környezet mesél csak, az pedig nagyon beszédes. 

A lány tehát felmarkol egy pisztolyt, és emberfeletti erővel, remegő kézzel végez az emberkereskedőkkel, mire újra meg nem látja a napfényt. Innen viszont nincs megállás, van egy halállistája tele nevekkel, akiknek meg kell halnia, és egy pár sorstársa, akit ki kell szabadítania. Ámokfutásának hamar híre megy, az alvilág tagjai loholnak utána, de senki nem állíthatja meg, koszos bordélyházakban, olcsó éttermekben, neonfényes klubokban, építési területeken és légkondizajos bérlakások labirintusában tesz rendet. Ha hezitál, célba veszik és meghal, a meglepetés ereje viszont vele van, ha okosan csinálja, már akkor holtan esnek össze a maffiózók, mielőtt egyáltalán felocsúdnának. 

A mechanika egyszerűnek hangzik, de hihetetlenül nehéz kivitelezni. Mindössze egyetlen mondatot kapunk a pályák elején, hogy épp mit kell csinálni. Megölni a fehér öltönyös maffiavezért, majd ugyanott távozni, ahonnét jöttünk. Őrökbe viszont minden sarkon és lépcsőfordulóban belebotlunk, tudnunk kell, mit csinálnak, mi a helyzetük és a másodperc tört része alatt reagálni rá. Rengeteg sikertelen próbálkozás után már a zsigereinkben érezzük, hogy hol számíthatunk ellenállásra, és egyre messzebb jutunk. Szerencsére a pályák nem túl nagyok, így gyorsan lehet haladni, ám a fejlesztők fifikás módon gyakran elég szemét helyekre rakják az ellenfeleket - sokszor a hátunk mögé, így egy idő után már gyakran kell vissza is néznünk, ha nem akarunk meglepetéseket. 

Védd az ártatlanokat

A folyamatos nyomás mellett nem lőhetünk mindenkire, aki mozog. Az emberkereskedők gyakran civilekkel veszik körbe magukat, egy sok kis szobával tarkított illegális bordélyban hozzánk hasonló fiatal lányok is vannak, akiket, ha véletlenül lelövünk, a játék megbüntet. Ilyenkor “elhagy a szerencsénk” - szó szerint: gyakrabban talál el az enemy, az ideiglenes bónuszokról is lemondhatunk. Hasonló a helyzet a járókelőkkel, vagy a kiszolgáló személyzet tagjaival, akik össze-vissza rohangálnak a vérfürdő közepette, ami nem könnyíti meg a dolgunkat. Ha nem törődünk velük, a saját dolgunkat nehezítjük meg. A kamera pedig veszi minden mozdulatunkat, egyre több szörnyűséggel szembesülünk, és kiderül, hogy az emberkereskedők hálózatának befolyása, kegyetlenkedései és piszkos eszközei még a mi képzeletünket is felülmúlják. Több ezer szexmunkás él Hongkongban, akik hasonlóan kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a családjuk nem keresi őket, útlevelüket elvették, mindent miattunk teszünk, a saját testi épségünk nem számít. 

A Better Than Dead nem vacakol RPG-szerű képességfákkal,  fegyverfejlesztéssel vagy unalmas perkekkel semmi olyasmi nincs benne, mint a modern lövöldékben. A pályák is lineárisak, viszont rengeteg lehetőségünk lesz taktikázni, kihasználni a fedezékeket és az éles sarkokat, zöldségespultokat a piacon, a lövések nyomán pedig minden ripityára törik, az elektromos berendezések szikráznak a becsapódó golyók után. Mindössze egyetlen pisztolyunk lesz, ami legalább végtelen lőszerrel rendelkezik, illetve tudunk sprintelni és csúszni is. A minimalista design a HUD-ra is értendő, hiszen semmit nem jelez, még célkeresztünk sincs. Ha nem emeljük célzásra a fegyvert, csak vakon lövünk, ritkán trafálunk bele, de olykor az is elég. A lány pedig idegességében remegni kezd, a pisztoly imbolyog jobbra-balra, mi pedig próbáljuk pont akkor meghúzni a ravaszt, amikor az ellenfél pont a célon van. 

Igazi zsigeri akció

Nem könnyű, szokni kell és rengeteg más tényező is befolyásolja. Például, ha bekapunk egy lövést vérgőzös tekintettel csak vonszoljuk magunkat, botladozunk, lassabban reagálunk, nyögünk a fájdalomtól, és ha nincs szerencsénk, holtan esünk össze pár másodperc után. Ha ügyesek vagyunk, és meglepjük az ellenfelet, lövéseink is célba találnak, testünket elönti az adrenalin, gyorsabbak leszünk és némi bullet time-ot is kapunk jutalmul, így a célzás ideiglenesen könnyebb. Ha a maffiózók több méterre vannak,  nehezebb a sikeres találat, de ők is gyakorta hibáznak olcsó öltönyeikben. A tűzharcok pár másodperc alatt véget érnek, de több lövés is kell a testbe, a fejlövés itt ritka privilégium. Ha ez sikerül, az áldozatunk a földön fog fetrengeni fájdalomtól artikulálatlanul üvöltözve, de még ez sem garancia a sikerre. 

A cél az, hogy a lehető leggyorsabban pontot tegyünk az ellenfél életére, mert bizony előfordul, hogy a padlót fogott triád-tag összeszedte magát, feltápászkodott és újra tüzelni kezdett. A taktika az, hogy a vergődő alakokat addig lőjük, míg mozognak, ami nem mindig lehetséges, hiszen nem jut rá időnk, hiszen más bűnözők leköthetik a figyelmünket. A loop mindig feszülten tart, egy perc megtorpanást sem díjaz, persze a durr bele taktika nem minden esetben működik, az ismeretlen pályarészeket érdemes megfontoltan megközelíteni érthető okokból. Minden szakasz végén egy összefoglalót kapunk a teljesítményről, láthatjuk, mennyi időt alatt jutottunk a végére, hány rosszfiút és ártatlant öltünk meg, ezek együttese egy rangot eredményez. 

A két misszió közötti tippeket érdemes megfogadni. A Better Than Dead célja, hogy megtaláljuk az egyensúlyt agresszív, habozást nem tűrő játékstílus és az óvatoskodás között. Ha az egyik oldalt túlzásba visszük, mindenképp büntetni fog a játék. Könnyedén belefutunk a vesztünkbe, ha ész nélkül törünk előre, ha viszont sűrűn fedezéket használunk, az ellenfél, tudja hol vagyunk, könnyebben eltalál. Ördögi kör ez, állandó pszichológiai nyomás alatt tart, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha kiszámíthatatlanok vagyunk, akkor nagyobb az esélyünk a túlélésre. Nagyon is jól tudják a fejlesztők, hogy a játék így válik igazán élvezetessé, habár sokszor érezzük igazságtalannak, a találatok véletlenszerűnek hatnak, máskor csapkodjuk az asztalt, mert gazfickók az egyetlen apró rést is megtalálják, ahol fedetlenek vagyunk, holott az intelligenciájuk kimerül abban, hogy lőnek ránk, és rohangálnak ide-oda. 

Nagyon rövid, de annál intenzívebb hongkongi túra

Hibái persze még akadnak, mert ez még csak egy korai verzió, néhány tereptárgy blokkolhatja lövéseinket, máskor a megölt ellenfelek elég fura kicsavarodott pózba kerülnek. A teljesítmény sem annyira jó, a grafikus beállításokat nem mindig jegyzi meg a program, ellenben az Unreal Engine 5-tel életre keltett látvány tényleg fotorealisztikus, az effektek részletgazdagok, elképesztő hangulatot árasztanak a távol-keleti metropolisz no-go negyedei, amikből kapunk nem kevés ízelítőt. Egyedül a karaktermodellek animációja kicsit esetlen, maradjunk annyiban, hogy nem véletlenül van annyi kikockázott rész.. A hangdesign teszi fel a koronát a Better Than Deadre, a lövések kíméletlenül hangosak, az ellenfél szitkozódása és nyögései hihetőek, a rádiókból szóló zenék pedig elképesztő aláfestést adnak ámokfutásainknak. Kár, hogy nem mindig vannak jelen. 

A főszereplőnk nem egy John Wick, csak egy halandó, aki nagy terhet vett a vállára. Esendőségünk pedig minden sarkon kísérteni fog, nem szándékos nehezítés ez, hanem a valóság szimulálása egy szigorú videojáték keretében. Éppen ezért csak kis adagokban érdemes fogyasztani, mert órákon át lehetetlen fenntartani ilyen szintű figyelmet, a halszemoptika is hányingert okozhat egy idő után. Viszont, ha ráérzünk az ízére, felvesszük a ritmusát, minket is elönt az eufória, mozdulataink már nem lesznek tudatosak, szinte önálló életre kel a kezünk. Ez a csúcspont, amit ha elérünk, tudjuk, hogy a fejlesztők törekvése nagyon is célba ért. Ne legyenek kétségeink, még rengeteg munka vár a Better Than Deadre, hiszen 1-2 óra alatt végig lehet játszani a jelenlegi verziót (ezért is csak 14 euró), így további tartalmakra is szükség van, a nehézsége durván hullámzó. Megsüvegelendő, hogy a fejlesztő több apró frissítést adott ki hozzá, már most egy kellő mélységekkel rendelkező, könyörtelen játékmenettel felvértezett produktumról van szó, csak még eléggé suta. Őszintén remélem, hogy megmarad benne ez a lendület az 1.0-s verzióig.

A Better Than Dead korai hozzáférésű verzió 2026. május 12-én jelent meg a Steamen. A konzolos változatokról nincs hír.