Scooby! filmkritika

  • Írta: gorien
  • 2020. június 10.
Scooby-Doo és a szellemvadász bandája visszatért – bár végül nem a moziba, de itt vannak. Új kalandjuk során ejtik a kísérteteket, és egy csapatnyi szuperhőssel az oldalukon a világ legflúgosabb gonoszának megállítását tűzik ki célul.

Scooby-Doo és a Rejtély Rt. tagjai már több mint ötven éve kergetik a szellemeket. Ez idő alatt a sorozat mindig releváns tudott maradni, számos feldolgozás tett arról, hogy máig velünk maradjanak a kotnyeles kölykök – szemben William Hanna és Joseph Barbera más alkotásaival. Volt, amikor szimplán vizuálisan frissítették fel az eredeti formulát (Mizújs, Scooby-Doo?) és volt, amikor alapjaiban próbálták felrázni a mesét (Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában) – a Scooby! az utóbbi kategóriát erősíti.

Ahányszor hozzányúlnak egy gyermekfranchise-hoz, felmerül a kérdés: kinek is szól a remake? Vajon szimplán a mai kor gyerekeit próbálják vászon elé csábítani, vagy épp a már felnőtt, nosztalgiára vágyó korosztályt? A Scooby! készítői egyértelműen a fiatalabbak mellett tették le a voksukat, ehhez pedig felhasználtak minden divatos eszközt, amit manapság a mozifilmekben láthatunk; igaz, az alkotást végül mégsem moziban mutatták be, mert a koronavírus-járvány a VOD-szolgáltatásokra kényszerítette.

A Scooby! ráadásul egy különös vállalással érkezik: egy Hanna-Barbera filmes univerzum sarokkövének szánták. Ez már a filmben is teljesen nyilvánvalóvá válik, a főszereplők mellett több másik meséből szökött karakter is felbukkan, másokat pedig kisebb easter eggek idéznek meg. Ennek eredményeként a Scooby! valójában nem egy Scooby-Doo-film, hanem egy rajzfilmes osztálytalálkozó – egy kvázi-blockbuster, aminek történetesen Bozonték a főbb hősei.

A film egy rövid előzménysztori után akkor veszi fel a fonalat, amikor a Rejtély Rt. egy már futó, de akadozó vállalkozás. A banda kap egy tippet, hogy fejlődhetnének: ejtsék Bozontot és Scooby-Doo-t, mert kettejüknek nincs hozzáadott értéke. A páros hamar új csapatot talál Kék Sólyom (Blue Falcon) csili-vili űrhajóján – Scooby védelemre szorul, mert Gézengúz Guszti (Dick Dastardly) épp rá feni a fogát. Az ördögi gonosztevő ugyanis vele akarja megnyitni az Alvilág kapuját.

Kezdetét veszi egy kontinenseken átívelő kaland, amely során megkapunk minden „kötelezőt”: cuki robotokat irányító főgonoszt, kütyükkel felszerelt szuperhőst, sok robbanást, celebcameót, modern kikacsintásokat. Ezzel szemben nem találunk sokat a klasszikus Scooby-Doo-elemekből: nincsen nyomozás, maszkos gazfickó, akit le kell leplezni, nincsenek nevetségesen túlbonyolított csapdák, sőt a Scooby Snack is csak egy nyúlfarknyi megjelenést kap.

Ezekhez a visszatérő elemekhez még a filmadaptációk is tartották magukat valamelyest. A hiányuk tovább erősíti, hogy Scooby és a többiek inkább csak népszerűségük okán lettek megtéve ennek az univerzumépítő filmnek a főszereplőivé. Kapunk néhány kikacsintást, és még a klasszikus főcímdalt is újraalkotják, de ezen túl nem a nosztalgiafaktorra apellálva próbálnak hatni a nézőkre. Helyette kapunk egy tipikus modern kalandfilmet, aminek a legnagyobb tanulsága az, hogy a barátság fontos – ezt nyilván sosem hallottuk még.

Az egész alapfelállás, a sztori annyira klisés, hogy kilométerekről látjuk, egy-két jelenet csak azért van benne, hogy arra reflektálva később elhanyagolható komolyságú konfliktust generáljanak. Ha a forgatókönyvtől nem várhatunk sokat, akkor a film humorán és karakterein áll vagy bukik, mennyire szórakoztató a végeredmény.

Szerencsére ezek az aspektusok úgy-ahogy működnek. Egyrészt hiába az animációs látványfrissítés, nem felejtették el a karakterek és a világ eredetét – a figurák rendre komikusan viselkednek, mozognak és a fizika is rajzfilmes szabályok alapján működik. Az szintén a készítők (főleg a karakterdizájn) számlájára írható, hogy sikerült a meséből átmenteni a szereplőket: különösen Bozont és Scooy-Doo maradt hű a gyökerekhez, de még Gézengúz Guszti friss változata is a jobb döntések közé sorolható. Velük szemben Fred, Vilma és Diána kevésbé stilizált, új külseje inkább homlokráncolást eredményező. Kék Sólyom, Robokuty (Dynomutt) és Dee Dee Skyes a Hanna-Barbera kevésbé emlékezetes figurái közé tartoznak, így az ő frissítésük nem is érződik annyira idegennek.

Ha valahol, hát akkor a színészek terén nem spórolt a Warner Bros. – és itt cinikusan meg is jegyezhetnénk, hogy látjuk, hová ment a pénz a forgatókönyv helyett. Egyedül Scooby eredeti szinkronhangja tért vissza, a többieket olyan színészek szólaltatják meg, mint Zac Efron, Amanda Seyfried, Jason Isaacs vagy Mark Wahlberg. A végeredményt tekintve nem sok minden indokol efféle sztárgárdát.

Annak ellenére, hogy a humorral elsősorban a kisebbeket célozták, a legtöbb poén betalál, és csak keveset tolnak túl kényelmetlenül. Az idősebb nézők pedig szemezgethetnek a Netflixre és társaira tett megjegyzésekből vagy az önkritikus viccekből. A legjobb beszólásokat a cinikus Robokuty szállítja, aki sosem felejti el megjegyezni, milyen béna szuperhős is Kék Sólyom. A humor mellett egy kis szív is fért a Scooby!-ba: könnyezni sosem fogunk rajta, de egy-két jelenetébe azért szorult érzelem.

A Scooby-Doo-ra mindig is jellemzőek voltak a különféle crossoverek, találkoztak ők már Batmannel és John Cenával is, sőt, a legtöbb Hanna-Barbera-mesének volt valamiféle különkiadása, amiben egy másik rajzfilm figuráival parádéztak: Frédi és Béni is nyomta együtt a Jetson családdal, például. Ennek ellenére el nem tudom képzelni, hogy egy Hanna-Barbera filmes univerzum mégis hogyan működne. A Scooby! sem bizonyítja, hogy szükség volna rá.

Ha gyerekként szeretted ezt az ijedős, rejtvényfejtő, folyamatosan zabáló kutyát és kompániáját, adhatsz egy esélyt a Scooby!-nak is. Kevésben emlékeztet a klasszikus mesére, de ez tekinthető akár előnynek is, hiszen másfajta élményt ad a megnézése. Scoobyék nem akciósztárok, a világmegmentés sem áll túlságosan jól nekik, de mégis sikerült annyi élettel megtölteni a fő- és mellékszereplőket, hogy egy szórakoztató, egyszernézős végeredményt kapjunk.

Gamekapocs értékelés: 6.0

Rendezte: Tony Cervone
Szereplők: Frank Welker, Will Forte, Amanda Seyfried, Gina Rodriguez, Zac Efron, Jason Isaacs, Mark Wahlberg
Forgatókönyv: Matt Lieberman
Zene: Junkie XL
Digitális megjelenés: 2020. május 15.

4.
Sandic1994
Ez nagyon gagyinak néz ki! Gondolom a mai gyerekeknek már ez kell...
3.
kopic
Nem vagom, hogy mit evett rengeteg ember az eredetiben.
2.
kopic
Gyerekként már az eredeti sorozat kezdesetol rosszul voltam... Szerintem krva idegesítő, bena volt az egész. Az újabbak már nem voltak rosszak
1.
Bauff
Az összes eddigi megjelent teljes film se ér fel az eredeti sorozathoz. Ezt még nem láttam, de már ránézésre se tetszik. Mai napig megtudom nézni a régieket, mondjuk nekem ez volt a gyerekkori kedvencem mindenek felett, de akkor is :)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...