A Medal of Honor legújabb része az afganisztáni háborút dolgozza fel, így az annak rendje, s módja szerint kicsapta a biztosítékot az amerikaiaknál: nem csak Jack Thompson lobbizott a játék betiltásáért, azok is tiltakozni kezdtek, akik az afganisztáni konfliktusban veszítették el valamelyik családtagjukat.
A legáltalánosabb ellenérv az volt, hogy a Medal of Honor multiplayer módjában, nem csak amerikaiakkal, hanem a tálibokkal is lehet harcolni, ezért a brit védelmi miniszter többek között undorítónak nevezte a játékot.
Az Electronic Artsra össztűz zúdult, nem csoda, ha egy kicsit megijedtek, és még a megjelenés előtt belenyúltak a játékba. A játék producerét, Greg Goodrich-t idézzük: "Miután a Medal of Honor mindig is az amerikaiaknak és szövetségeseinek adózott tisztelettel, a multiplayer mód terroristáit 'ellenséges erőkre' neveztük át."
Az úriember azt is hozzátette, hogy minden mást érintetlenül hagytak, a kampányban továbbra is a tálibok orra alá kell majd borsot törnünk.
A Medal of Honor október 12-én jelenik meg PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra. Kezdetben a játékból csak a változatlan árú Limited Editiont vásárolhatjuk meg: ez nem csak játékbeli extrákat, hanem egy Battlefield 3-as bétakulcsot is tartogat a rajongók számára, sőt a PS3-as verzióhoz a Medal of Honor: Frontline felújított változata is ajándékba jár majd.
On: ennél már csak a német vagy ausztrál rendszer röhelyesebb
Európa fiai alatt 30 ország önkénteseit értem a cionista-bolsevikok ellen,azokat kik nem bábok voltak hanem felfogták Adolf Hitler cselekedeteit,melyekről természetesen TV-ben és történelem órán nem fogsz hallani.
Ha gondolod levélben szívesen leírom neked ,de itt téves háttérinfókkal melyekkel a mai emberek nagy részét sikeresen megvezetik , hosszú lenne elejétől leírni,másrészről pedig most olyan helyzet alakult ki melyben jó ha tudjuk mi volt ,de most arra kell felkészülni ami lesz.
ha igen mond el nekem szépen,hogy miért harcoltak?hitlerért semmi másért...
ha amerika nem jott volna most itt sem lennénk....
Pakisztán határán nemrég történt egy incidens. Amerikai helikopter bombázása következtében 3 pakisztáni katona életét vesztette. Amerikai oldalról épkézláb indoklás eddig nem született. Ma Pakisztán válaszul minden bejelentés nélkül lezárta az afganisztáni csapatok számára utánpótlást biztosító fő útvonalat. Késő délutánra már 150 NATO jármű állt a határon, melyet lezártak a pakisztáni hatóságok. A pakisztáni belügyminiszter egy bejelentést tett, melyben a határ lezárását meg sem említette: "majd meglátjuk, hogy ellenségek vagyunk-e vagy barátok".
Ez a lekezelő bejelentés egyrészt méltó megalázása a NATO-nak, másrészt csak kihangsúlyozni látszik azt, hogy Amerika és Pakisztán között a fennálló viszonyt leginkább az egymással szembeni bizalmatlanság jellemzi. Az USA számos alkalommal hajtott végre katonai akciót Pakisztán területén, melyet az ottani hatóságok mindig élesen bíráltak. Legutóbb 2008-ban a mostanihoz hasonló incidensben 11 pakisztáni katona vesztette életét. Az indok az USA részéről akkor is kimerült egy "felkelők elleni támadást hajtottunk végre" tartalmú pökhendi válaszban.
Az 1-2 éve még csak vad összeesküvés-elméletekként született gondolatok mára egyre valószerűbbé válnak.
Amikor kb. 1.5 éve a pakisztáni tálibok olyan szinten terjeszkedni kezdtek Pakisztán területén, hogy már a főváros, Peshawar alatt 50 km-re harcoltak a pakisztáni hadsereggel, akkor az egész világ felkapta a fejét: "Pakisztánnak atomfegyvere van!" Egy atomfegyver tálib kézre kerülése a mai nyugati világ talán legszörnyűbb rémálmai közé tartozik. Igaz, a vélekedést úgy kell megfogalmazni, hogy az egész világ rémálmát jelenti-e, ismervén egy esetleges atomtámadás következményeit. Azt, hogy valójában merne-e használni atomfegyvert a tálib vezetés, senki sem tudja. Ettől függetlenül azonban egyesek úgy tartják, hogy döntés született arról, hogy Pakisztán kezében nincs biztonságban az atomfegyver, így azt attól el kell venni. Az ilyen jellegű törekvések előjeleként állítják be - szintén csak egyesek - az USA pakisztáni hadműveleteit. Ugyancsak ide sorolható az a pakisztáni titkosszolgálatot ért vád, miszerint gyümölcsöző együttműködésben áll a térségben a tálib felkelőkkel. Az USA hamarosan (újabb kitalált indokokkal) Pakisztánnak is hadat üzenhet?
A fent elhangzott állítások még ma is fantazmagóriának tekinthetők, azonban az alaphelyzet - a két ország között feszülő - ellentét az bizonyos. Ahogyan bizonyos az is, hogy a korrupt pakisztáni vezetés nem volt képes a legutóbbi árvíz károsultjainak szánt segélyeket megfelelően szétosztani, melynek következtében a magára maradt nép egyetlen segítői a tálibok lettek, akik jócskán "profitáltak" ezúton a természeti katasztrófából (tudni illik a népi támogatásukat növelhették).
Bár a NATO-nak vannak alternatív logisztikai útvonalai, a Pakisztán által lezárt fő szállítmányozási útvonal drágábbá és nehezebbé teszi az afganisztáni megszálló csapatok utánpótlását, tehát mindenképpen üdvözlendő, amit tettek.
És még játékot is lehet készíteni...
azt irja h van 200 pontom ezt a 200 pontot hol lehet elkölteni vagy egyáltalán mit lehet vele csinálni?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.