A dolog azért is különösen érdekes, mert míg konkurens Nintendo a saját retrokonzoljainál, vagyis a NES és SNEC Classic esetében az európai kutatási és fejlesztési részlegük által kreált saját emulátort használták, addig a Sony önálló fejlesztés helyett inkább egy már jól bevált, szabadon hozzáférhető emulátort állított üzembe.
Egészen pontosan a PCSX ReARMedot. A PCSX emulátor fejlesztése 2000-től 2003-ig volt a legaktívabb Linux, Mac és Windows operációs rendszereken. Később ebből fejlődött tovább a PCSX Reloaded, ami aztán rengeteg új lehetőséggel és a bugok drasztikus csökkenésével a ReARMed-verzióban csúcsosodott ki. Utóbbi már olyan plusz funkciókat is lehetővé tett, mint a hálózati játék, vagy a visszajátszások elmentése - melyek egyébként hiányoznak a PlayStation Classicból.
Persze van, aki szerint mindez egy tökéletes példája annak, hogy néha egy „amatőr” fejlesztésű emulátor adott esetben ugyanolyan hatékony - vagy még jobb is -, mint egy „hivatalos” verzió, ám mégiscsak vegyes érzéseket kelthet az emberben, hogy a hazánkban akciósan 35 ezer forintos áron megvásárolható konzol ugyanazt a programot futtatja, amit a leggyengébb otthoni gépünkön is könnyűszerrel kipróbálhatunk.
Ugyanakkor igazán ironikus, hogy még 1999-ben a Sony perelte be a Bleem! vállalatot amiért megpróbálták emulálni az eredeti PlayStation-tartalmakat. A három éven át tartó jogi huzavona végül a Sony vereségével zárult, ám a Bleem! így is kiszorult a bizniszből a túlságosan magas jogi költségek miatt. Azzal, hogy 19 év után viszont pont az ellenkezőjét teszik, és egy hivatalos Sony-eszközbe egy nyílt forráskódú emulátort telepítenek, legalább az „amatőr” emulátorok végre talán megkapják azt az elismertséget, ami jár nekik, és nem a kalózkodás egy újfajta válfajaként tekintenek rájuk csupán.