A júniusban benyújtott kereset szerint a világ DRAM-termelésének legnagyobb részét adó gyártók visszafogták a DDR3 és DDR4 memóriák gyártását, és egyre inkább ráfeküdtek a sokkal jövedelmezőbb, főleg AI-adatközpontokban használt HBM-technológiára. A felperesek szerint ez abszolút hozzájárult a hagyományos memóriák áremelkedéséhez, amit a fogyasztók is egyre durvábban megéreznek.
A nagy cégek azért kérték az eljárás megszüntetését, mert szerintük a kereset lényegében egy korábbi, 2018-as versenyjogi vizsgálatot ismétel meg. Noël Wise bíró viszont nem fogadta el az érvelésüket. A Tom’s Hardware arról számolt be, hogy egy eléggé érdekes hasonlattal utasította vissza azt a magyarázatot, miszerint a gyártók csupán a versenytársaik lépéseit figyelik. Vagyis szerinte ez inkább olyan, mintha a héják összehangolt alakzatban repülnének.
Ez a döntés persze még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a három céget máris bűnösnek találták volna az árak manipulálásában. Csak arról van szó, hogy a kereset megszüntetésére irányuló kísérletük sikertelen volt, úgyhogy a jogi eljárás folytatódik. A felperesek szerint egyébként a DRAM-piacot annyira kevés szereplő uralja, hogy tulajdonképpen lehetetlen új gyártóként rendes versenytárssá válni. Egyetlen memóriagyár felépítése akár több tízmilliárd dollárba kerülhet, ráadásul a szükséges technológiai tudás és gyártási eljárások évtizedek alatt felhalmozott üzleti titkokon alapulnak.
A memóriapiac helyzete természetesen a videójáték-iparra is óriási hatással van. A RAM és a háttértárak drágulása miatt a hardvergyártók egyre magasabb árakkal dolgoznak, a Sony, a Microsoft és a Nintendo pedig máris csomót emelt bizonyos termékeinek árán. A VGC példaként a PlayStation 5 Prót említi, aminek az ára az eredeti 699 dollárról 899 dollárra nőtt.