Szeretném leszögezni, hogy a New Super Mario Bros. U szuper játék, viszont engedjétek meg, hogy még az első bekezdésben (meg majd a cikk végén, de tényleg csak ott) elégedetlenkedjek egy csöppet. Az első Wii U-exkluzív Super Mario ugyanis szerintem tökéletes példája annak, mit nem szabadna a Nintendónak csinálnia. A New Super Mario Bros. U rutinmunka, és annak nagyon jó: hangulatos, élvezetes, tartalmas és bőven van benne kihívás is, de az ember önkéntelenül is megvakarja a fejét utána. „Oké, ezért kellett next-gen konzolt vennem?” Pontosan ezzel van a gond: a Nintendo nem engedhetné meg magának, hogy a mögötte álló agytrösztökkel egyszerű rutinmunkát engedjen ki a kezei közül!
Tegyük félre egy időre ezt a gondolatmenetet, nézzük, mit kínál az új Super Mario! A történetet megcsavarták picit a készítők, Peach hercegnőt ezúttal nem viszik sehova, Bowser és kompániája házhoz megy, és ha már arrafelé jár, megszállja a szöszi kastélyát. Marióékat szó szerint kilövi a világ végére egy hatalmas szerkezettel, innen kell hőseinknek visszaküzdeni magukat, hogy megmentsék a hercegnőt és elintézzék Bowsert. Természetesen a történet nem tartogat sok fordulatot, de ugye egy Mario-játéknál ezt illő elnézni: a lényeg, hogy van valami indok arra, hogy utána órákon át szaladjunk balról jobbra, miközben próbáljuk átverekedni magunkat a terep nyújtotta akadályokon.
A játékmenet alapvetően a régi, viszont mindenképpen akad egy-két kellemes, üdítően ható momentuma. Mindenekelőtt visszatér a Super Mario Bros. 3-ból és a Super Mario Worldből ismert „open world” koncepció, vagyis ahelyett, hogy sorban haladnánk pályáról-pályára, magunk előtt látjuk Mushroom Kingdomot, és így kell elbattyognunk az egyes állomásokig. Nem kóricálhatunk szabadon persze, viszont itt-ott akad egy leágazás vagy egy hurok, amire már saját döntésünk szerint léphetünk rá. A főküldetések mellett minijátékokban kell helytállnunk, ahol power-upokat és életet gyűjthetünk; ezek egytől-egyig összeadódnak, ami azt is jelenti, hogy a játék valamennyi pontjára magunkkal cipelhetünk egy bizonyos mennyiségű power-upot, hogy azokat a megfelelő pillanatban elsütve könnyítsünk a dolgunkon.
A New Super Mario Bros. U ugyan még mindig a jól bevált, oldalnézetes platformer játékmenetet használja, viszont nem csak a korábbi játékelemek térnek vissza, kapunk újdonságokat is. Az új Mario összességében meglehetősen komplex játéknak mondható, miközben a nehézsége is egyre növekszik. Bizony, neki kell majd ugrani néhányszor a pályáknak, meg kell ismernünk és tanulnunk őket, hogy flottul haladjunk át minden akadályon, illetve az ellenfelek érkezésének és viselkedésének ritmusát is elcsípjük. Az új Super Marióban rengeteg kihívás van, és ez már a sztorimódban is megmutatkozik: össze kell legóznod a fejedben, hogy mikor mit csinálsz, vagy milyen power-upot használsz, és akkor még nem is beszéltem a főellenfelekről, a rejtett terepekről, a szokványos érmegyűjtögetésről vagy a pályákon szétszórt három-három csillagérme összeszedéséről. Lepottyansz majd néhányszor útközben, meg azok a rohadék teknősök is pont akkor érnek oda platformra, mikor te éppen ráugrasz, de ez benne van a pakliban. Ha nagyon nem megy, előjön a Super Guide rendszer, amiben a játék megmutatja Luigival, hogy mit kell csinálni, de nem hiszem, hogy ennek kihasználására feltétlenül szüksége lenne a játékosoknak.
Ha egyedül játszol, a New Super Mario Bros. U szinte egyáltalán nem használja ki a GamePad lehetőségeit, mindent a gombokkal és a baloldali analóg karral irányíthatsz (rázni lehet a kütyüt, de ezt is egyszerűbb áthidalni gombnyomkodással), ami viszont nem feltétlenül baj, hiszen ehhez a játékmenethez erre van szükség, ráadásul így a Wii Remote is tökéletesen használható a játékhoz. Single playerben egyedül az Off TV Playhez tesz hozzá valamit a GamePad; történetesen a tabletkontroller kijelzőjén pontosan ugyanaz történik, mint a tévén, így azt akár ki is kapcsolhatod, vagy nézhetsz a háttérben mást. Kooperatív módban viszont egészen más a helyzet: míg négy játékos egy-egy Remote-tal irányíthatja Mariót és társait, az ötödik a GamePaddel segítheti őket: az érintőkijelzőn tapicskolva plusz platformokat tehet eléjük, hogy könnyebben haladjanak előre, sőt az ellenfeleket is sokkolhatja. A csapatmunka minden korábbi próbálkozásnál fontosabb, nem kell részletezni, hogy a GamePaddel játszó kolléga ügyetlensége durván megszívathatja az egész csapatot.
És ez még csak a játék teljes tartalmának töredéke, a New Super Mario Bros. U ugyanis bőven tartogat még finomságokat. A Boost Rush mód a már említett GamePades támogatást emeli új szintre, ahol társunk segítsége mindennél jobban felértékelődik. Itt a kamera folyamatosan mozog, a Remote-tal játszónak pedig ezt az egyébként folyamatosan gyorsuló ritmust kell felvennie előrehaladás közben. Ha lemarad, meg is hal, nem lehet visszafordulni. A Coin Battle a Wii-s New Super Mario Bros.-ból tért vissza: a kompetitív multiplayer módban az a feladat, hogy a játékosok minél több érmét gyűjtsenek össze. A legtöbb érmével büszkélkedő játékos győz természetesen, a GamePaddel itt is hasonlóképpen segíthetjük vagy bosszanthatjuk a többieket.
A Challenge mód további öt játékfajtát rejt, és ez teszi fel a koronát a New Super Mario Bros. U tartalmára és szavatosságára. A Time Attackben a lehető leggyorsabban kell teljesítened az egyes pályákat, a Coin Collectionben minél több érmét kell gyűjteni, míg a 1-Up Rallyben a már megszokott módon, az ellenfeleken való átugrálással kell életeket szereznünk. A Special még változatosabb játékmód, itt Mario különböző képességeiből kell kihoznunk a legtöbbet (tűzlabdák kikerülése, repülés, egyensúlyozás és hasonlók), míg a Boost már említett érintőkijelzős játékmenetet ülteti át kissé nyugodtabb formába. Az egyes kihívások más játékokhoz hasonlóan három szinten teljesíthetők, és bizony meg fogsz vele izzadni, hiába tűnik egyik-másik pálya könnyűnek az elején – jó ideig elleszel vele, ez egészen biztos.
Ha nagyon szeretnék, beleköthetnék a New Super Mario Bros. U látványába… Tudjátok mit? Bele is kötök! A kritikusi énem azt mondatja velem, hogy ez a játék gyakorlatilag semmit nem változott a Wii-s New Super Mario Bros. óta, a grafika HD-felbontású lett ugyan, viszont úgy érzem messze többet ki lehetett volna hozni a Wii U teljesítményugrásából. Igen, nyilvánvaló, hogy ez a feladat inkább a 3D-s Mariókra hárul majd, és ahogy annak idején a Super Mario Galaxytól is letettük a hajunkat, úgy itt is lesznek meglepetések. Viszont az egyszerű újracsomagolást keveslem, még akkor is, ha nekem személy szerint borzasztóan bejön a játék körítése. A grafika kellemes, a pályák rendkívül változatosak, ehhez pedig még hozzácsapódik a Mario-játékok jól megszokott zenéje és hangzása, ami színessé és érdekessé teszi ezt a turmixot. Lehet, hogy ez valakinek sok, de gondoljatok bele: egy ilyen tartalmas játéknál elengedhetetlen a színesítés, mert hosszútávon nem működne a dolog.
És ha már a hosszútáv szóba jött, meg kell, hogy jegyezzem: hiába minden pozitívum és ajnározás, a New Super Mario Bros. U nem több egy újabb, átlagos Mariónál. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak ez máris elég lesz ahhoz, hogy megvegyék, vagy azért, mert rajongóként ezt a részt sem akarják kihagyni, vagy azért, mert újszülöttként először játszanak Marióval, ilyenkor pedig, mint tudjuk, minden vicc új. Viszont azt gondolom, hogy egy next-gen platform first-party címe nem lehet egyszerű pornó, amit a rajongóknak készítettek, és abban sem lehet bízni, hogy biztosan lesznek olyanok, akik még nem láttak ilyet. Valójában mindenkinek újat kellene mutatni, az első Wii U-s Mariónak hozzáadott értéket kellene képviselni, de ez esetben nem érzem azt, hogy a New Super Mario Bros. U kihagyásával bárki bármiből kimaradna.
Mindettől függetlenül mégis azt mondom, hogy a Wii U-tulajdonosok mindenképpen vessék rá magukat a játékra. Egyfelől nem sok olyan cím van a konzolon egyelőre, amire feltétlenül érdemes beruházni, másfelől a New Super Mario Bros. U tényleg remek játék, rendkívül szórakoztató, brutálisan tartalmas, és van benne kihívás is dögivel. Hónapokig foglalkoztat és leköt majd, ha maximalista vagy.
Kapcsolódó cikk
Nagyon aranyos, színes, tartalmas játék. Akinek kimaradt pár SMB, vagy még gyerek. Biztosan újdonság, s imádni fogja.
Remélem a következő teszt egy Monster Hunter Ultimate 3. Egy hónap és megjelenik :)
Köszi fojesz a tesztet!
Vagy a GameKapocs indult el egy jobb világ felé, vagy rossz címet írtam be a böngészőbe... :)
Gyermekkorom MARIO-ra emlékeztet. A Wii-re kiadott NSMB-t mikor megláttam, el se hittem. Visszahozta ez az oldalnézetes MARIO a gyermekkoromat, mert nekem az oldalnézetes az igazi. :) Ahogy elsőre látom az alapok ugyanolyanok, mint a Wii kiadásban, persze valamelyest más. Klassz játék.
Ui: Örülök, hogy most már a NINTENDO-tól is hangos ez az oldal. :D
Anno én még a "sárga kazettás" korszakban szocializálódtam ezekre :D
Itt lehet öten játszani, az egyik játékos pedig egy elég komoly eszközt kap a kezébe, amivel valószínűleg nem egyszer kifogja nyírni a társait :)
Nekem ennyi elég ahhoz, hogy beszerezzem, amint lesz Wii U-m. Egyébként szerintem egy oldalnézetes Mario-tól tényleg nem lehet többet várni, olyan amilyennek lennie kell.
Csak nekem szúrja az oldalam, hogy milyen béna megoldás minden exklúzívhoz a "U" betűt hozzácsatolni?U-U-U-U-U!Nem idegesítő, de valahogy nem kóser.
És jó, hogy kezdenek elszaporodni az N játékok az oldalon!Olé!
Ezt a játékot én szívesen kipróbálnám.
Nekem tetszik.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.