Grand Theft Auto: San Andreas mobilos teszt

Emlékszem, 2004-végén Grand Theft Auto: San Andreas-lázban égett a fél világ, akkoriban megrögzött PC-sként fél évet vártam az én verziómra, a vérembe ivódott a kilencvenes évek elejének hangulata, az autórádióból dübörgő hip-hop, miközben kigyúrt bandatagommal róttam a Los Angelesre hajazó várost és az azt körülölelő vidéket. Tíz évet után már a zsebemben is elfér ez az élmény, a Rockstar Games a GTA III és a Vice City után a PS2-es trilógia harmadik darabját is elhozta iOS-re és Androidra. A feljavított grafika és az érintőképernyőkre optimalizált irányítás mellett a cím teljes Social Club-integrációt kapott.


Két gigabájtnál is többet nyom a San Andreas, s annak érdekében, hogy a szerényebb hardverekkel se legyen gondja, a látvány minőségét a menüben finomhangolhatjuk – tisztára mint egy PC-s címnél. A játék gyorsan tölt, pár másodperc után a már ismerős intróval szembesülünk. Akinek kimaradt volna az életéből a cím, annak itt egy gyorstalpaló a történetről: Carl Johnson valaha a kemény utcai banda, a Grove Street Families tagjának számított, ám elhagyta a várost, hogy új, nyugodtabb életet kezdjen. Édesanyja halála miatt azonban visszatér, s ha már itt van, testvérével közösen gatyába rázza a megkopott renoméjú bandát. A hatalmas játszótér adott, az eszközöket azonban mi választjuk ki, kerületről kerületre állítjuk fel a territóriumunkat, véres bandaháborúkat vívunk, miközben némi pénzre is szert teszünk a különféle küldetések teljesítésével. Legyen az egy kopott BMX, pattogó lowrider, tank, vagy vadászrepülő, a pöpec járművezetéssel elkerülhetjük, hogy fárasztó gyaloglással kelljen a tettek mezejére lépnünk.


Az irányítás ismerős lehet azok számára, akiknek már volt dolga a korábbi mobilos részekkel. CJ-t a képernyő két alsó sarkában található, az analóg karoknak megfelelő zónát simogatva terelgethetjük, de ha idegenkednénk tőle, bármikor megváltoztathatjuk az alapbeállításokat. A fegyverváltás csak a kijelző megfelelő pontjára bökve lehetséges, ami kissé lassú, tekintve, hogy egyenként kell végigzongoráznunk a terebélyes felhozatalon. Az automata célzás viszont kesze-kusza, az ellenfelek közti váltás nehézkes, s ha nem vigyázunk, előfordulhat, hogy saját csapattársunkba eresztünk néhány golyót. Szerencsére a járművek kormányzását a készülék jobbra és balra döntésével kivitelezhetjük, de átváltatunk manuális módszerre is. A gázadást és a fékezést szoknunk kell, az elején sokszor félrebökünk, ha pedig még a kamerát is forgatni akarjuk, gyorsan összezavarodunk. Pár óra játék után már megy minden, mint a karikacsapás, ha pedig minden kötél szakad, beruházhatunk egy kontroller-kiegészítőbe, például a MOGA-ba.


A játék egyébként ugyanazt kínálja, mint az eredeti verzió. Sims-szerűen gondoskodhatunk hősünkről, ruhákat vásárolhatunk, tetoválást varrathatunk magunkra, és konditerembe járhatunk. Az emlékek felidézését a perfekt hanghatások és a rádiócsatornák széles kínálata teszi teljessé, amik még a telefon szerény hangszórójából is jól átjönnek. Néhány küldetés már nem megy olyan simán, mint hajdanán, ám még most is emlékszünk a tíz évvel ezelőtti missziókra, a kenderültetvény felgyújtására, vagy a végső összecsapásra. Igazi nosztalgiabomba a GTA: San Andreas, nem hiányoznak a nagygépes verziók, hiszen a minőségen mobileszközökön sem esik csorba. Sőt!


A leglátványosabb előrelépés kétségtelenül a feljavított grafikában mutatkozik meg. Játszadozhatunk a felbontással, az árnyékok és a fényhatások még szebben festenek, illetve a textúrák minősége is sokkal jobb, mint korábban. A maximális beállításokhoz már csúcskészülékek kellenek, az én 1,5 Ghz-es négymagos Snapdragon CPU-val és Adreno 320-as GPU-val felvértezett kütyümön már köhögött a játék a zsúfoltabb részeknél. A másik sarkalatos pont az, hogy a San Andreas iszonyúan eszi az akkumulátort: 15-20 perc után képes 8-10 százalékra levinni a töltöttséget, ha órákon át akarsz nyomulni vele, azt csak olyan helyen teheted meg, ahol közelben van egy konnektor.


A Grand Theft Auto: San Andreas mobilos verziója teljességgel megállja a helyét a legjobb címek közt, nem csupán jól néz ki, de az irányítás is testre szabható, a játékélmény pedig tíz év távlatából egy szemernyit sem vesztett varázsából. Ha rajongónak vallod magad és felidéznéd a régi, önfeledt emlékeket, akkor kihagyhatatlan, ha csupán egy tartalmas akciójátékra vágysz, akkor is különösen ajánlott a hordozható port. Reméljük a Rockstar tendenciája nem áll meg, s a hardverek fejlődésével a GTA IV hamarabb landolhat mobilokon, mint azt gondolnád. S mi a helyzet a PSP-s mellékágakkal?  Azokra is befizetnénk.

Az androidos verzió értékelése: 8.5

A Grand Theft Auto: San Andreast az ASUS PadFone 2 készülékén teszteltük, melyet az ASUS Magyarország biztosított számunkra.

Kapcsolódó cikkek

• Grand Theft Auto: San Andreas megateszt
• Grand Theft Auto: San Andreas teszt