Nagy örömömre szolgált, amikor kézhez kaphattam az Evolution GT megjelenés előtti béta verzióját tesztelésre. A rossz, mondhatni már az évek óta betegessé vált szokásomhoz hűen a telepítés után ismét a Gran Turismo-t kerestem ebben is, mint minden ehhez hasonló stílusú autós játékban. Azt kell, hogy mondjam, még most sem találtam meg a nagytestvér PC-re készült hasonmását, de valljuk be, nem zsákutca az, amin haladunk.
A játék boncolgatása előtt most lássuk a felhozatalt. Autók terén nem mondhatni sem szegényesnek, sem bőségesnek a listát. A kínálatot 3 nagy csoportra lehet osztani: vannak a mindennapokból visszaköszönő utcai járgányok, a kifejezetten sportra termett nagyteljesítményű túraautók és a luxus sportmodellek. Winkler Robi most biztos a haját tépné, hiszen amúgy még 10 alfaját lehetne megemlíteni a járgányoknak, de talán most maradjunk a laikus nézőpontnál és pörgessük le a választófület. A hétköznapi autók listája a következőkből áll: Audi A3, Renault Clio, Seat Leon, Volkswagen Golf V, Opel Astra, Audi A6, Chevrolet Monte Carlo, Alfa Romeo GT, Alfa Romeo Brera és Audi TT. A túraautók közt olyan állatok találhatóak, mint a Renault Clio Cup, Renault Mégane Trophy, Seat Leon Racing, Chevrolet Lacetti Racing, Audi A4 Racing, Chevrolet Corvette ALMS, Opel Vauxhall Astra Racing, TVR Tuscan Motorsport vagy az Opel Vectra Racing. A sport luxus osztályban a 8C Competizione, a Chevrolet Corvette Z06, a TVR T 350, a Zonda Roadster, a TVR Tuscan Tagra 2, az Opel Speedster, a Pontiac Solstice, Mercedes Benz SLK, a Pontiac GTO, a Mercedes Benz SL 55 AMG, a Bugatti EB 110, a Pagani Zonda 602 cv, Alfa Romeo 8C, és a Mercedes Benz CLK GTR/DTM modellek közül választhatunk. A lista szép kövérre sikeredett, összesen 35 különböző modell virtuális vezetőülésébe pattanhatunk.
A pályák felhozatala már kevésbé ilyen változatos, hiszen a 28 versenypálya csak 14 helyszínen játszódik. Itt 2 csoport hozható össze: a Donington Park, a Hockenheim, az Albacete, a Laguna Seca, a Velancia és a Stadium pályákból álló, kifejezetten versenyzésre épített ringek; valamint a Milan, a Florence, a Barcelona, a London, a Berlin, a Cote d'Azur, a Corsica és a Scottish Highland helyszíneken játszódó, közutakból leválasztott pályák. A dupla track szám a pályák kétféleképpen történt felosztásából adódik.
Térjünk rá magára a játékra. Sajnos a kemény szimulátor rajongókat le kell hűtenem, hiszen ugyan maga a játék nem arcade, így törekszik a valóságot minél életszerűbben visszaadni, ám a HC szimektől eltérően szinte nulla az autók finomhangolásának lehetősége. Az általam tesztelt pre-release verzióban mindössze annyit tehetünk, hogy kiválasztjuk a vezetni kívánt verdát, majd a pályát és már indulhat is a száguldozás. Száguldozás lenne, ha a 200 km/h-s sebességet nem csak a berendezés mutatná, hanem érzékelhető is lenne. Sajnos eléggé döcögős a játék, a sebességérzetet egyáltalán nem találták el a srácok és nem csak ez az egyetlen kivetnivalója az Evolution GT-nek.
Többek közt a Most Wanted-ben nagyon jóra lett megcsinálva az, amit a Downtown Run-ban totálisan eltúloztak, vagyis, hogy a mezőny az egész verseny alatt együtt utazik. Az Evolution GT-ben nincs ilyen ficsőr, mely az autókat egy kupacban tartja, így ha kicsúszunk, akkor szinte már behozhatatlan előnyre tesznek szert a számítógép által vezérelt pilóták. Ennek az effektusnak a másik végpontja, ha mi hagyjuk le a sort, akkor ők maradnak úgy le, hogy a nagy távolság különbözetek miatt kivesszen belőlünk a versenyszellem. Mindkét eset rendkívül zavaró és sajnos rá is nyomja a bélyegét az egész játékra. A hibák sorozatát folytatva meg kell említeni, hogy a gyenge teljesítményű utcai autók (A3, Leon, Astra) baromi lassúra és tehetetlenre lettek kalibrálva, így igazából a versenyeket csak a sportkocsikkal lehet igazán élvezni. További, az unottságba kergető tulajdonság a virtuális világ felépítése. A környezet nem él, minden plasztikból készült, nappal-este-reggel váltakozás nincsen, az időjárás változtatása is kifújt annyiból, hogy választhatjuk a napsütéses, vagy az esős évszakot. Ígérem most már nem fog sokáig tartani a negatívumok felsorolása, csak egy utolsó, igazán idegesítő dologra hívnám fel a figyelmet. Amint nekiütközünk valaminek verseny közben, a kamera idiótán elkezd rángatózni és a hangfalakból idegtépő, fülzúgáshoz hasonló hangok jönnek elő, eltompítva a környezet zaját. Ilyen hülye megoldást még nem láttam autós játékban, úgyhogy most egy újabb élménnyel lettem gazdagabb az Evolution GT-nek köszönhetően.
Ideje boldogabb vizekre evezni és dicsérni ezt az amúgy egészen korrektre kikerekedett szimulátort. A két bekezdésnyi negatívumok után pozitív gondolatok törnek rám, melyből szeretném nektek kiemelni a legfontosabbakat. A játék grafikája kajak profi lett, nem túl puccos de nem is kopár, úgyhogy a szemünk csak örülhet ilyen anyag láttán. A minimum gépigény kellően alacsonyan lett tartva, sőt állítólag már fél ghz-s masinákon is eldöcöghetünk vele. Szerencsére már kinőttünk a P3-asok korából, így max beállításokra feltekerve gyönyörködhetünk a tökéletes egyenletességgel futó játékban. A kép éles, a textúrák a helyükön vannak, magyarán a látványvilág (a halott környezetet leszámítva) valóban pazar.
Az ellenfeleink sem tegnap rakták le a rutinvizsgát, úgyhogy bizony kellően megizzasztanak egy-egy összecsapás alkalmával. Az AI pozitívuma, hogy az ellen felveszi a vezetési stílusunkat, így hozzánk igazodva próbál minket olykor ügyes íven futva, olykor erőszakosan hátul tartani. A gép tehetsége, ahogy mienk is skill pontos rendszerre épül, melyből következik, hogy a karrier mód előrehaladtával ők is egyre tapasztaltabbak, ügyesebbek lesznek. Ha már a karriernél tartunk, nem elfelejtendő az sem, hogy utunkat maga Gabriele Tarquini, a jelenleg az Alfa Romeo színeiben a túrakocsi-bajnokságon versenyző pilóta egyengeti jó tanácsaival.
Kényes ízlésemet, túlon-túl is nagyra törő igényeimet az Evolution GT sem tudta igazán kielégíteni. Nagyon várok már egy igazi PC-re készült Gran Turismo koppintásra, ahol egy csomagba gyűjtve a klasszikus veteránoktól kezdve, a WRC-ken át, a túraautókig mindent megtalálok és ezeket változatos helyszíneken, eltérő körülmények között szét is nyüstölhetem. Az Evo GT bár nem adja meg ezt az érzést, az biztos, hogy az asztali gépre készült autós játékok közül magasan kiemelkedik mint minőségét, mint kivitelezését illetően.
A pályák felhozatala már kevésbé ilyen változatos, hiszen a 28 versenypálya csak 14 helyszínen játszódik. Itt 2 csoport hozható össze: a Donington Park, a Hockenheim, az Albacete, a Laguna Seca, a Velancia és a Stadium pályákból álló, kifejezetten versenyzésre épített ringek; valamint a Milan, a Florence, a Barcelona, a London, a Berlin, a Cote d'Azur, a Corsica és a Scottish Highland helyszíneken játszódó, közutakból leválasztott pályák. A dupla track szám a pályák kétféleképpen történt felosztásából adódik.
Térjünk rá magára a játékra. Sajnos a kemény szimulátor rajongókat le kell hűtenem, hiszen ugyan maga a játék nem arcade, így törekszik a valóságot minél életszerűbben visszaadni, ám a HC szimektől eltérően szinte nulla az autók finomhangolásának lehetősége. Az általam tesztelt pre-release verzióban mindössze annyit tehetünk, hogy kiválasztjuk a vezetni kívánt verdát, majd a pályát és már indulhat is a száguldozás. Száguldozás lenne, ha a 200 km/h-s sebességet nem csak a berendezés mutatná, hanem érzékelhető is lenne. Sajnos eléggé döcögős a játék, a sebességérzetet egyáltalán nem találták el a srácok és nem csak ez az egyetlen kivetnivalója az Evolution GT-nek.
Többek közt a Most Wanted-ben nagyon jóra lett megcsinálva az, amit a Downtown Run-ban totálisan eltúloztak, vagyis, hogy a mezőny az egész verseny alatt együtt utazik. Az Evolution GT-ben nincs ilyen ficsőr, mely az autókat egy kupacban tartja, így ha kicsúszunk, akkor szinte már behozhatatlan előnyre tesznek szert a számítógép által vezérelt pilóták. Ennek az effektusnak a másik végpontja, ha mi hagyjuk le a sort, akkor ők maradnak úgy le, hogy a nagy távolság különbözetek miatt kivesszen belőlünk a versenyszellem. Mindkét eset rendkívül zavaró és sajnos rá is nyomja a bélyegét az egész játékra. A hibák sorozatát folytatva meg kell említeni, hogy a gyenge teljesítményű utcai autók (A3, Leon, Astra) baromi lassúra és tehetetlenre lettek kalibrálva, így igazából a versenyeket csak a sportkocsikkal lehet igazán élvezni. További, az unottságba kergető tulajdonság a virtuális világ felépítése. A környezet nem él, minden plasztikból készült, nappal-este-reggel váltakozás nincsen, az időjárás változtatása is kifújt annyiból, hogy választhatjuk a napsütéses, vagy az esős évszakot. Ígérem most már nem fog sokáig tartani a negatívumok felsorolása, csak egy utolsó, igazán idegesítő dologra hívnám fel a figyelmet. Amint nekiütközünk valaminek verseny közben, a kamera idiótán elkezd rángatózni és a hangfalakból idegtépő, fülzúgáshoz hasonló hangok jönnek elő, eltompítva a környezet zaját. Ilyen hülye megoldást még nem láttam autós játékban, úgyhogy most egy újabb élménnyel lettem gazdagabb az Evolution GT-nek köszönhetően.
Ideje boldogabb vizekre evezni és dicsérni ezt az amúgy egészen korrektre kikerekedett szimulátort. A két bekezdésnyi negatívumok után pozitív gondolatok törnek rám, melyből szeretném nektek kiemelni a legfontosabbakat. A játék grafikája kajak profi lett, nem túl puccos de nem is kopár, úgyhogy a szemünk csak örülhet ilyen anyag láttán. A minimum gépigény kellően alacsonyan lett tartva, sőt állítólag már fél ghz-s masinákon is eldöcöghetünk vele. Szerencsére már kinőttünk a P3-asok korából, így max beállításokra feltekerve gyönyörködhetünk a tökéletes egyenletességgel futó játékban. A kép éles, a textúrák a helyükön vannak, magyarán a látványvilág (a halott környezetet leszámítva) valóban pazar.
Az ellenfeleink sem tegnap rakták le a rutinvizsgát, úgyhogy bizony kellően megizzasztanak egy-egy összecsapás alkalmával. Az AI pozitívuma, hogy az ellen felveszi a vezetési stílusunkat, így hozzánk igazodva próbál minket olykor ügyes íven futva, olykor erőszakosan hátul tartani. A gép tehetsége, ahogy mienk is skill pontos rendszerre épül, melyből következik, hogy a karrier mód előrehaladtával ők is egyre tapasztaltabbak, ügyesebbek lesznek. Ha már a karriernél tartunk, nem elfelejtendő az sem, hogy utunkat maga Gabriele Tarquini, a jelenleg az Alfa Romeo színeiben a túrakocsi-bajnokságon versenyző pilóta egyengeti jó tanácsaival.
Kényes ízlésemet, túlon-túl is nagyra törő igényeimet az Evolution GT sem tudta igazán kielégíteni. Nagyon várok már egy igazi PC-re készült Gran Turismo koppintásra, ahol egy csomagba gyűjtve a klasszikus veteránoktól kezdve, a WRC-ken át, a túraautókig mindent megtalálok és ezeket változatos helyszíneken, eltérő körülmények között szét is nyüstölhetem. Az Evo GT bár nem adja meg ezt az érzést, az biztos, hogy az asztali gépre készült autós játékok közül magasan kiemelkedik mint minőségét, mint kivitelezését illetően.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.