Pedig a Far Far West egy őrülten kaotikus lövölde, ahol a tennivalók egyértelműek, semmi sincs túlbonyolítva. Egy eléggé tágas, sci-fibe oltott vadnyugaton kell helytállnunk - három másik társunkkal vállvetve - egy olyan robot revolverhőst irányítva, aki az ólompumpálás mellett még varázslatokkal dobálja a csontikat. Mindenféle sallang nélkül, csak a kooperatív shooterek legjobb elemeiből építkezve egy vagány, azonnal kedvelhető, iszonyúan gyors, mégis kifinomult és vicces friendslop címmel gazdagodunk. Pedig még csak most indult az Early Access, amely napi szinten stabilan 20 ezer játékost vonz, de volt olyan időszak, amikor a zsáner nagy öregjét, a Helldivers 2-t is megszorongatta. Újabb múló sláger, amit a semmiből felkapott a Steam, vagy ebből idővel még valami nagyobb és tartalmasabb játék sül ki? Erre most nem tudunk válaszolni, de minden más kérdésre igen.
A lyoni székhelyű hétfős Evil Raptor mindig is könnyed, karikatúraszerű videojátékok vonalán mozgott. Eddigi két munkájuk, a Pumpkin Jack és az Akimbot egyaránt remek 3D-s platformerek voltak, mindegyik többnyire pozitív értékelésekkel bír a Valve rendszerében. A franciák sose vállalták túl magukat, és nagyon is tudják, hogy mitől működik az adott műfaj, mit szeretnek benne játékosként. Már a demó is hatalmas népszerűségre tett szert a Next Fest alatt, a megjelenés után pedig könnyen beleszaladt nálam egy tucat óra. Ritka, hogy már most ilyen kifinomult az élmény, mennyire tükörsimán fut, a lövöldözés és a mágiahasználat remekül működik, és egykönnyen nem lehet felállni mellőle.
Volt egyszer egy vadnyugat, csak egy kicsit másmilyen
Noha az Evil Raptor a műfaj legjobb elemeit vette kölcsön a Far Far Westben, annyi spiritusz szorult az indie csapatba, hogy több ponton továbbfejlesztette őket. A témaválasztás némileg idegen, de határozottan jól működik. Egy természetfeletti western világba csöppenünk, ahol emberek nincsenek, csupán humanoid robotcowboyok, akik kísértetek, csontvázak és lichek hordáival küzdenek a pusztaságban. A feladatunk az, hogy módszeresen megtisztítsuk az elátkozott vadnyugatot, és minden nekifutás után arannyal és lelkekkel távozzunk. A világ egyszerű, lore nem sok van, de nem is kell, értelmet ne keressünk benne, csak simán érezzük jól magunkat haverjainkkal közösen.
A korai verzió öt nagyobb zónát és azon belül két pályát kínál, melyek kellően tágasak az ámokfutásainkhoz. Mikor kiválasztunk egyet a központi város vasútállomásán, egy lebegő lokomotívval érkezik a helyszínre, melyek között sivatagos, kanyonokkal feldobott térképeket, dimbes-dombos erdőkkel és havas hegyvidékkel tarkított játszótereket is találunk. Illetve még egyet, amit a hard módhoz kötnek - ilyen az Area 41. Minden pálya a vadnyugat stíluselemeiből áll, vannak itt bányák, kísértetvárosok, elhagyatott farmok - ráadásul úgy épülnek fel, hogy számos érdekes pontot tartalmaznak, ahol mellékküldetések és extra loot üti a markunkat. Érdemes hát letérni az ösvényről. Alapvetően több küldetésszál futhat egyszerre, melyek teljesítéséért kozmetikai jutalmak járnak, és ami a legfőbb, idővel újabb területeket nyithatunk meg.
Persze ne gondoljunk túlbonyolított missziókra. Kapunk egy fő célt, mint például vigyünk el egy rakományt A-pontból B-be, vagy készítsünk fel egy rakétát a kilövésre, vagy élesítsünk egy hatalmas bombát. Ha ez kész, mehetünk legyőzni a főellenséget, ami már combosabb meló és rengeteg kitartást igényel. Ha ez kész, vár még ránk egy cseppet sem könnyed séta a kivonási pontig, minden irányból özönlő ellenfelekkel. Szerencsére a nagy távolságokat egy robotlovacska nyergében is leküzdhetjük, de még így is sokat fogunk futkározni.
Egy maréknyi dollárért (és aranyért)
Míg az alap szörnyek inkább a mennyiségnél fogva veszélyesek, az alap csontvázakba csak golyó kell, veszélyesebbek a robbanó kecskék és a hasonló finomságok, a készítők olykor már túlzásba is estek, amikor elképesztő számban küldik a nyakunkra a rusnyaságokat, főleg, mikor helyhez vagyunk kötve, mert mondjuk egy generátort kell működtetni. De hasonlóan túlzóak a bossok is, akik abszolút a misszió fénypontját képviselik. Ezek között szerepel egy kolosszális csontvázmadár többféle támadással, de még kísértetvonat, vagy egy életre kelt kocsma is (nem vicc) - ezek mellett egy hatalmas kaszás vagy egy sárkány már szinte unalmas. A legyőzésük nehézsége eltérő és roppant kiegyenlítetlen, egy kellően feltápolt karakter nélkül esélyünk sem lesz ellenük, főleg nem egyedül. Bizony, a Far Far West jelen formában nem nagyon kedvez a szóló játékosoknak, a pályát négy főre tervezték, és még ketten is vért izzadtunk, mire a legkönnyebbnek mondott biomákat leküzdöttük. Egyedül bele se vágj, mert a játék könnyen ízekre szed. Reméljük, egy soron következő frissítésben gondolnak a magányos farkasokra is.
Szerencsére a térképeken ezernyi titok lappang, van itt Morse-kódolás, memóriajátékok, de még elveszett kaktuszbébiket is visszavihetünk a szüleiknek. Lovagló tudományunkat pedig írásbeli és gyakorlati vizsgákon igazolhatjuk, a felfedezés pedig organikus, teleportkapuk, zipline-ok, bányacsillék vagy épp ugróállások könnyítik meg, a változatosságra tehát nem lehet panasz, ráadásul eme segédeszközök a harcok során még egy taktikai réteget adnak, használjuk is őket a lövöldözés során. Lovunk nyergében én egy kicsit védtelennek éreztem magamat, így csak a távolságok leküzdésénél használtam, hiszen nem egy csataménről van szó. A Far Far West mozgási rendszere tényleg nagy szabadságot ad, hiszen minden irányba vetődhetünk és ugorhatunk (még a levegőben is), sőt ha ezeket még láncba is fűzzük, nagyobb sebességet érhetünk el, mint egy klasszikus boomer shooterben. A játék tempója pedig gyors, karakterünk pedig még fürgébb lehet idővel, ha ilyen irányban fejlesztjük.
A megszerezett aranyat és lelkeket fegyver- és karakterfejlesztésre válthatjuk be a kisvárosunk szakembereinél, amire szükség is van, hiszen kezdetben még egy toprongyos útonállónak tűnünk majd, nem pedig egy messzi földön híres fegyverforgatónak. A szokásos árusok és vajákosok mellett még egy lőtért is találunk a központi hubban, ahol pillanatok alatt letesztelhetjük az új módosítókat. A város nem egy statikus valami, tényleg van hely és mód némi közösségi életre és ökörködésre - ez sok kooperatív játékból egyszerűen hiányzik. A fegyverválaszték kellően sokszínű, az alap revolver mellett, winchester, félautomata puska, sörétes puska és minden más is szerepel a játékban, melyekhez idővel bónuszokat, extra hatásokat is szerezhetünk, és szinte minden tulajdonságait felhúzhatjuk. Másodlagos kunsztként többféle mágiatípus között kísérletezhetünk, beleértve a tűzalapú varázslatokat, de lesznek elektromos és savas támadásaink és támogató képességeink is, amikkel például gyógyíthatjuk társainkat. Ahelyett, hogy előre bekészített osztályokkal játszanánk, szinte bármilyen buildet felépíthetünk a saját stílusunknak vagy aktuális kedvünknek megfelelően. És akkor még az ideiglenes bónuszokról, power-upokról nem is beszéltem.
Ha Clint Eastwood varázsló lenne
Olykor a varázslatok precíz kombinációja vezet sikerre, és az, hogy idővel a hatásuk is növekszik, bár egyszerre csak hármat tudunk bekészíteni a missziók elején. Könnyen lehet, hogy a területre ható támadások összeolvadnak egymással, vagy a haverjaink hókuszpókuszaival, simán tűztornádót idézhetünk meg, de még az ellenfeleket is megbabonázhatjuk, akik így a mi oldalunkra állnak át. Nem nehéz kiszámolni, hogy ha sikerül négyen nekiugrani a játéknak, az több tucat mágiakombinációt jelent. Ha okosan használjuk mindet, elképesztő robbanások, fényáradat, teleportálás, savpermet és miegymás lehet egyszerre a képernyőn, derekas mészárlással kecsegtetve. Ilyenkor még a durvább nehézségi szinteken is gyorsan fogy a boss életerő-sávja - jóleső érzés látni azt, hogy nem tud tenni semmit a szinte követhetetlen húzásaink ellen.
Szóval, így állunk most. A Far Far West az utolsó centig megéri a 20 eurós árát, hiszen már most is egy hihetetlenül élvezetes, egyszerű, de mégis mély karakterépítési rendszerrel felvértezett co-op címről van szó. Én inkább választom ezt, mint a kooperatív műfaj sallangokkal teli többi darabját. Hiszen nem akarjuk mi megváltani a világot, csak esténként lőni egy jót haverokkal. A készítők nagyon is jól tudják, mitől élvezetes egy ilyen játék. Az irányítás egyszerű, a belerázódás könnyű, a felhasználói felület letisztult, a szerverkereső gyors, semmi sincs túlbonyolítva, belépsz, meghívod a barátaidat és garantált az azonnali szórakozás. Az Evil Raptor nem akarta megváltani a világot, csak megmutatta, hogy az egyszerűség és a könnyed művészeti stílus itt erény, pláne a régi időkre emlékeztető lövöldözés. Nem hinném, hogy a következő egy évben a fejlesztők nagyon elbaltáznák az 1.0-s verzióig tartó utat, a Far Far West idővel csak még kiforrottabb lesz.
A Far War West 2026. április 28-án jelent meg a Steamen korai hozzáférésben és nagyjából 12 hónapig ott is marad.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.