Az elmúlt hónapokban olyan kifejezésektől volt hangos a techsajtó, mint a „reverse engineering”, a „vibe coding”, netán a „decompiling”. Gombamódra megszaporodtak a retro játékok és az előző konzolgeneráció címeinek natív PC-s portjai, a PlayStation 5-höz új jailbreaket adtak ki, szinte bármilyen külső alkalmazás elfut rajta, de ha nincs konzolunk, akkor is simán emulálhatjuk számítógépeken a Sony konzolját.  Már programozónak sem kell lenni ahhoz, hogy képesek legyünk visszafejteni egy adott játék vagy szoftver forráskódját, elég megkérni rá az AI-t, ami ha megvan, könnyen módosítható, továbbfejleszthető és portolható különféle rendszerekre – mobilokra és okoshűtőkre is akár! Bármit megtehetünk vele! A trend mostanában hatalmas hullámokat keltett és végigsöpört a globális játékosközösségen, ugyanakkor több kérdést is felvet.

A nagy konzolgyártók és kiadók tutira nem örülnek ennek, a közösség pedig elégtételt érez, hiszen sikerül megőrizni a régi címeket, főleg egy olyan korszakban, amelyben a digitális játékokat nem birtokolhatjuk és 2028 januárjától a Sony szakít a lemezekkel, cserben hagyva a gyűjtőket és a használt játékokban utazó kereskedőket. Ami szokatlan, az a sebesség! A régi címek visszafejtése nem új keletű dolog, de annyira bonyolult és időigényes volt, hogy évekbe telt egy játék dekompilációja.  Ehhez hatalmas közösségi összefogásra volt szükség, ám a végeredmény figyelemreméltó lett. Ilyen az OpenGOAL (Jak and Daxter-játékok) és a Ship of Harkinian (Zelda: Ocarina of Time és Majora’s Mask). A készítői legendává váltak.

PC-s portok mindenhol!

Az újabb AI-modellek (Claude Code, ChatGPT Codex) és munkafolyamatok már képesek néhány nap vagy kevesebb idő alatt megoldani a dolgot. Noha a kapott forráskód közel sem olyan tiszta, mintha kézzel csináltak volna, de működik. Egy korábbi klasszikus már simán 4K felbontásban futhat, 165 fps-sel, feljavított karaktermodellekkel és textúrákkal, ultrawide kijelzők és modok támogatásával. És mindez automatikusan történik az AI által - őrület a köbön! Napjainkban már több száz projekt elkészült, és minden nap egyre több natív PC-s port érkezik. Kétségtelen, hogy a játékmegőrzés működik, hiszen a régi, ügyetlen irányítást és élményt simán modernizálhatjuk, futtathatóvá válnak a jelenlegi rendszereken és képarányokon. Az egész sokkal könnyebben hozzáférhető.

Csak néhány példa az elmúlt hetek terméséből: A God of War: Remastered, a Driveclub (akár 8K-ban is), a The Order: 1886 és a Bloodborne igazi PS4-es klasszikusok, amik már simán futnak 144 fps-sel, FSR-felskálázással, akár kooperatív módban, gyakorlatilag bármilyen konfiguráción, amit az elmúlt 10 évben vásároltunk. A PC portokat olyan kényelmi funkcióval is ellátták, mint egy launcher, ahol beállíthatjuk a felbontást, az irányítást, mindent. Hasonló gondoskodást kapott a Killzone: Shadowfall, a The Last Guardian és a Gran Turismo Sport is – ezekről korábban elképzelhetetlen volt, hogy valaha Windowsra költöznek. A korábban konzolexkluzívnak számító Call of Duty 3 is játszható már PC-n, ahogy a The Legend of Zelda: Skyward Sword, a The Wind Walker, Perfect Dark, a Mario Kart 64, a Super Mario Galaxy, a Super Smash Bros Ultimate, a Forza Horizon 2, a Crash Team Racing, a Time Crisis 2, a Virtua Fighter 2 is és a listát napestig folytathatnám.

Fontos tudni, hogy ezek nem minősülnek illegális munkának. Ugyan a Githubra kerülnek fel, ezért csak a haladó felhasználók tudják őket működésre bírni, egyetlen assetet sem tartalmaznak az eredeti játékból. Csak egy futtatható környezetet teremtenek, maga a játék példánya .ISO fájlban van (vagy fizikailag a DVD-meghajtóban a lemez), és ha mindezt megtoldják még a DLSS 5 áldásos hatásával, egyfajta ingyenes remasterek ütik a markunkat. A torrentoldalakra felkerült kiadások nyilván tartalmazzák a játék fájljait is, így az már meredek terep és illegális.  

A natív portok tehát messze túlmutatnak a hagyományos emulátorok világán. A generatív AI néhány óra alatt képes egy régi játék engine-jét újjáépíteni, hogy azok közvetlenül fussanak bármilyen rendszerkörnyezetben. Például a Command & Conquer: Generals – Zero Hour iOS-en. Szintén az AI segít, hogy a hagyományos vezérlősémákat érintőképernyők felületéhez igazítják, sőt még a portolás során fellépő hibákat is az AI javítja ki. Ezek korábban soha nem sikerültek flottul a hús-vér fejlesztőknek sem. A WebAssembly és a WebGPU technológiák kombinálása lehetővé tette, hogy a Halo: Combat Evolvedet, a Call of Duty: Black Ops 1 Zombies módját, vagy a Grand Theft Auto V-öt webböngészőben futtassuk – előbbi esetében még a multiplayer is működik, csak az eredeti xboxos verzió képfájlja szükséges hozzá.

Etikus ez vagy sem?

Gondoljunk csak bele: ha az AI képes visszafejteni bármilyen szoftvert, akkor semmi sem állíthat meg egy céget abban, hogy lopjon a versenytársaiktól. Egy fizetős képszerkesztő program vagy alkalmazás napokon belül nyílt forráskódú lehet – így járt az Adobe Photoshop, melynek alapjaira egy új programot húztak fel. Jogilag egy szoftver visszafejtése teljesen legális, mivel nem tudják bizonyítani, hogy lopott kódról van. Már egy olyan vicces weboldal is létezik, amivel a nulláról építenek újjá bármilyen nyílt forráskódú projektet. Az eredmény egy jogilag önálló kód, licencfeltételek nélkül. A trend következményeit még elképzelni sem tudjuk, de tény, hogy a következő hónapokban még több nagyobb szoftvert fogunk két vállra fektetve látni, kérdés, hogy a nagy vállalatok, hogy tudják megvédeni a saját szellemi tulajdonukat.

Fejlesztés alatt van már az AnyPS5 nevű projekt, amely képes automatikusan portolni bármely PS5-játékot a PC-re. Néhány cím esetében (például az Animal Well) már működik a dolog. Nem emulátorról van szó, inkább egy kompatibilitási rétegről, ami hasonlít a Protonhoz (ami lehetővé teszi, hogy a windowsos játékokkal nyomuljunk Linuxon vagy SteamOS-en). A cél a konzol teljes architektúrájának átültetése natív PC-re, Vulkan alá. Tudjuk, jó néhányan egyenesen felhatalmazva érzik magukat, hogy kihasználják a technológiát, mondván a konzolgyártók a jövőben teljesen digitális játékokra állnak át, és ha a szerverek egyszer leállnak, a drága pénzért megvásárolt címek játszhatatlanná válnak – volt már erre példa nem egy. A közösség aláírást gyűjtött, az EU elé terjesztették az ügyet, hogy kormányzati szinten kötelezzék a kiadókat arra, hogy a live service játékokat offline is elérhetővé tegyék.  Az USA kormánya most olyan törvényjavaslaton dolgozik, amivel a digitális játékok megvásárlásával ne csak egy licenchez jussunk.

Az AI értő kezekben olyan szinten képes belemászni egy játék kódjába, amivel korábban nem látott modok születhetnek, sőt nem lehetetlen két eltérő játék kombinálása sem. Persze buta és vicces próbálkozásokból nincs hiány, ám az AI a jövőben képes lehet moddoláshoz szükséges keretrendszerek készítésére – olyan címek esetében, ami eddig lehetetlen volt. Rövid volt a Perfect Dark kampánya, de te tovább élveznéd a sztorit? Szólok az AI-nak, csináljon hozzá egyet és csomagolja össze a kettőt! Vagy rakjon össze egy új Halo-küldetést, de most sokkal horrorisztikusabbat! Olyan jövő köszönthet be, ahol minden játék egyben tartalomkészítő eszköz. Roblox, csak kicsit komolyabban.

Az emulációnak is nagy lökést adott a mesterséges intelligencia

Az AI-nak hála új fokozatba kapcsoltak az emulátorok fejlesztései. Alapvetően két fő próbálkozásról beszélhetünk, a SharpEmuról és a KyTyPS5-ról – mindkét projekt elképesztő haladást produkált az elmúlt hetekben. Az utóbbi legfrissebb verziója már képes futtatni a SAROS-é, bár a képkockasebesség nem túl jó és képi glitchek is vannak, de már csak idő kérdése, hogy teljesen működőképes legyen. A Marvel’s Wolverine egy friss cím, de már bizonyos jeleneteknél 40 fpst ért el az emulátor, bár még mindig jelentős belassulásokkal szembesülünk. A Demon’s Souls Remake már élvezhetően, 40-50 fps társaságában fut egy RTX 4080-nal szerelt gépen, bizonyos területeken már a 60 fps is megvan, amit pár hónapon belül stabilan hozni fog. Hasonló értékeket produkál az AstroBot is, így simán elképzelhető, hogy 2027 első felében a legjobb first party PS-exkluzívokat simán emulálni lehet közepes PC-ken, ami kijózanító pofon lehet a Sonynak, ha már a jövőben nem hozza el számítógépekre a nagyobb egyjátékos címeinek portjait.

A SharpEmu némi lemaradásban van a riválisához képest, de már elindult rajta a Ghost of Yotei, igaz a teljesítmény igen gyenge, 1-2 fps-ről van szó. Persze az egész gamertársadalom a Grand Theft Auto VI-ot várja, és ugyan vannak pletykák róla, hogy a Rockstar a jövő év első negyedévében elhozza PC-re is, az szinte biztos, hogy az emulátor készítői inkább biztosra mennek. Legkésőbb 2027-ben akár a 30 fps is meglehet high end PC-ken a KyTyPS5-tel. Sajna az emulátorok világa még mindig erős PC-t követel meg, hiszen nem natívan futnak a játékok, előbb a PS5 rendszerkörnyezetét is szimulálni kell, ami roppant erőforrásigényes

A PlayStation 5 is térdre kényszerült

Sokáig áthatolhatatlannak számított a PS5 védvonala, ám a hackerek az AI-modelleket fegyverként használva szeptember végén kiadtak egy új jailbreaket az összes PS5-modellhez (még a PS5 Pro-hoz is), amivel teljes hozzáférést kapunk a konzolunkhoz. A 13.60-as firmware-ig bezáróan csupán egy rövid procedúra a konzol teljes feltörése, ami után szó szerint azt csinálhatunk a géppel, amit csak szeretnénk. Az eredmény? Az Overdrive app-pal például fizetés nélkül böngészhetünk és tölthetünk le teljes játékokat és DLC-ket, mintha csak a Netflixen mazsoláznánk esti néznivaló után. Még az XBOX Cloud Gaming kliensét is átültették a Sony konzoljára PSXBOX néven, amivel 1080p-ben, 60 fps mellett streamelhetünk xboxos játékokat.

A PS5SX2 projekt pedig a PlayStation 2-es visszafelé-kompatibilitást is megoldja. Elég behelyeznünk a meghajtóba egy PS2-es játék DVD-jét és az máris játszhatóvá válik PS5-ön. Az alkalmazás felmásolja a konzol SSD-jére a klasszikus cím fájljait, majd, ha elkészül, simán elindul a játék. A támogatott címek listája 2000-nél is több, támogatja a külső kontrollereket, még a Guitar Hero-hoz készült műanyag gitárokat is. A készítő már a lemezes PS3-as játékok futtatásán is dolgozik, úgyhogy ez lesz a következő lépcsőfok. Néhány tehetséges felhasználó pár hét alatt véghez viszi azt, amitől a Sony évtizedeken át mereven elzárkózott.

A Relapse jailbreak mára kernelszintű hozzáférést biztosít a PS5-höz és a PS5 Pro-hoz mindössze pár másodperc alatt. Az már természetes, hogy rövid időn belül teljesen elárasztottak minket homebrew programok és emulátorok, simán futtathatunk a PS5-ön az első Xboxra, Xbox 360-ra és Switchre kiadott játékokat, de az olyan retró konzolok felhozatala sem kerülhette el a sorsát, mint Wii, a Wii U, a GameCube, a Nintendo 3DS és a SNES sem. Nyilván az előbb felsoroltak már a szürke zónába esnek, kockáztatjuk vele a PSN-fiókunkat, simán bannolhat érte a Sony, de aki erre az útra lépett, az már meghozott egy döntést, ami után nem lehet visszatáncolni.

A Sony tehát komoly bajban van, a konzol és a teljes ökoszisztéma védtelen, és nagyon úgy tűnik, hogy a következő konzolgenerációig ez így is marad. Ugyan a GTA VI már a legfrissebb, 14.0-s firmware-t követeli meg, ahol a közeljövő játékai is, mérget vehetünk rá, hogy a jailbreak készítői - az AI teljes fegyverzetét bevetve - már dolgoznak a megoldáson, hogy az új rendszerfrissítések se szabjanak gátat a törésnek. Azt nem állítanánk, hogy a Sony jövője a tét, mert minden generáció masináit két vállra fektették már, inkább a konzolok és szoftverek villámgyors visszafejtése okozhat komoly gondokat.

A jelenség nem egyértelműen fehér vagy fekete

A játékipar döntéshozóinak tehát módosítaniuk kell a meglévő stratégiákat, hogy választ tudjanak adni a technológia villámgyors változásaira. Az XBOX ahelyett, hogy teljes tiltással csapná be az ajtót, inkább arra biztatja belsős fejlesztőit, hogy kísérletezzenek az új AI-eszközökkel. Asha Sharma ősszel bejelentette az XBOX Labs nevű belső kutatórészlegét, válaszul a játékok gyors visszafejthetőségére, amiket később olyan hardvereken is képesek voltak futtatni, amikre soha nem tervezték.

Bár nehéz megjósolni a játékok jövőjét, a nagyszerű címek hozzáférhetőbbé tételében új életet lehelhetünk a régebbi címekbe, és több játékost felhatalmazhatunk, hogy alkotóvá váljanak.

 – tette hozzá Sharma. Az XBOX tehát proaktívan áll hozzá a témához, ám az olyan vállalatok, mint a Sony és a Nintendo eddig is tűzzel-vassal üldözték és zéró toleranciát mutattak az emulátorok és dekompilációalapú portok felé.

Hasonlóan a zenékhez, filmekhez és könyvekhez, a videójátékok terén is lépéseket kell tenni a korábbi remekművek helyreállítására és tartós megőrzésére – ezzel mindenki egyetért. Az AI-alapú visszafejtés virágzó trendje várhatóan a jövőben is segíti ezt a mozgalmat. Jelentősége nagy, hiszen életképes módszerről van szó, még akkor is, ha az IP tulajdonosai magas fejlesztési költségekre és profitaggályokra hivatkozva inkább lemondanak a klasszikus katalóguscímek helyreállításáról. Vagy egyszerűen túlárazzák és előfizetéshez kötik, mint a Nintendo.

Sajnos a technológiát sokan illegális tevékenységekhez használják, kalózjátékokat vagy csalásokat készítenek, ezért nagy szükség van egy társadalmi konszenzus kialakítására, és a jelenlegi – kissé elmaradott – jogi szabályozások felülvizsgálatára, hogy a szerzői jogok és a rajongói közösség érdekei sem csorbuljanak a másik javára. A következő időszak tehát kritikus fontosságú lehet a témában, meghatározhatják a következő éveket, de mi hisszük, hogy az AI visszafejtés simán egy olyan katalizátor lehet, ami még a játékipar növekedését is segítheti.